Másfél hete az orosz csapatok 60-80 nagy hatótávolságú rakétát lőttek ki Ukrajnára, többnyire a fronttól távol eső vidékekre. Jelentések szerint a legtöbb, körülbelül harminc rakéta, a közép-ukrajnai Zsitomir megyében csapódott be, további húszat az ország északi részén lévő Csernyihiv megyére lőtték ki. Ezenkívül Kijev, Hmelnickij, Lemberg és Dnyipropetrovszk megyét, valamint Mikolajiv, Harkiv és Kijev városát érte támadás. Rendszeresek a légicsapások Odessza megyében. Az elmúlt napokban folytatódott az orosz haderő offenzívája a Donec-medencében. Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, hogy számítanak-e újabb menekülthullámra.
Szabó Sándor
Ami a reakciógombos, nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók jelentős többsége, 90 százaléka gondolja úgy, hogy a helyzet súlyosbodása újabb menekültáradatot indíthat el, a felmérés résztvevőinek alig 10 százaléka vélekedett úgy, hogy ennek kevés a valószínűsége.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint az Ukrajnában dúló háború miatt közel 12 millió állampolgár kényszerült elhagyni otthonát, de közülük több mint 5,5 millióan már visszatértek korábbi lakhelyükre, főképp az ország északi régióiba és Kijevbe. A visszatérők száma az elmúlt hónapban jelentősen, 24 százalékkal nőtt. Otthonaikba főleg a belső menekültek tértek vissza, a külföldre távozottak mindössze 10 százaléka költözött haza. A most visszatérők körülbelül háromnegyede úgy tervezi, hogy marad. Az ukrajnai helyzet kiszámíthatatlansága miatt azonban előfordulhat, hogy a folyamat nem lesz tartós – áll a jelentésben. A Rejting szociológiai csoport nemrégiben lezárult felméréséből az derült ki, hogy a külföldön tartózkodók 87 százaléka tervezi a hazatérést. 15 százalékuk a közeljövőben, 48 százalék pedig csak a háború befejezése után térne vissza. 24 százalékuk egyelőre kivár a döntést illetően. Mindössze 8 százalék jelezte, hogy külföldön marad. A korábbi adatokkal ellentétben a keleti és déli régiókból távozó belső menekültek száma növekszik, és a központi megyékből áttelepültek aránya csökken.
Petneházy Gyula, a Magyarok Kijevi Egyesületének vezetője a háború kitörését követően az ukrán főváros közvetlen közelében található házában húzta meg magát. Végül március 4-én meghozta a döntést, és a lányával eljöttek Kárpátaljára. Először április végén tért vissza, majd néhány nap után, május elején ismét Kárpátalján töltött néhány hetet, majd pünkösd után végleg visszautazott és jelenleg is ott tartózkodik.
– Azoknak az embereknek a zöme, akiknek épségben maradt a lakásuk, házuk, visszatértek Kijevbe és a környező településekre – jegyezte meg az egyesület vezetője.
– Azok, akik visszajöttek, maradni akarnak, persze ez bármikor megváltozhat, amennyiben ismét eszkalálódna a helyzet a fővárosban és környékén.
Az emberek próbálják élni megszokott életüket. Fura ezt kimondani, de mindenki igyekszik alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Én például már beszereztem annyi tűzifát, amivel ki tudjuk húzni a telet. Persze akad – többek között az egyik ismerősöm lánya –, aki Lengyelországba menekült és jelenleg is ott tartózkodik. Neki lehetősége van arra, hogy home office-ban dolgozzon, így megteheti, hogy inkább megvárja a háború végét. Sok ilyen fiatalról hallani. Nálam nincs előre becsomagolt bőrönd, viszont az autó az mindig be van tankolva. Az emberek megértették, hogy ez a háború sokáig elhúzódhat, ehhez alakítják az életüket.
Petneházy Gyula úgy véli, a „háborúzásban” az egyik legerősebb fegyver az információ. Jelenleg sokkal inkább a megélhetési nehézségek, mintsem a harci helyzet az, ami elvándorlásra sarkallja az embereket.
– Vannak, akik ki sem csomagolták a bőröndjüket, annyira kiszámíthatatlan a jövő. Az sem zárható ki, hogy holnap ismét kocsiba kell ülnünk és elhagynunk Kijevet
– mondja az ungvári születésű, de évek óta Kijevben élő Guljánics András, aki március közepén menekült el családjával a fővárosból. – Négy hete tértünk vissza a feleségemmel és az egyik gyermekünkkel, a másik lányunk, a kutyánk és a macskánk Ungváron maradt. Itt van a lakásunk, az életünk, de nagy a bizonytalanság, senki nem tudja, milyen irányba mozdul el a háború, mit hoz a holnap. Ez a legaggasztóbb az egészben. Amíg viszonylagos nyugalom van a városban, addig maradunk, de semmi garancia nincs jelenleg arra, hogy ez így is marad. Megeshet, hogy újra menekülnünk kell majd.
A filmes szakmában dolgozó férfi azt szeretné, ha minél előbb béke lenne és visszatérne az élet a korábbi kerékvágásba. András elárulta, az ukrán filmipar teljesen leállt, most is egy, a háború előtt elindított projekten dolgozik. Örül, hogy van munkája, hiszen ez némileg eltereli figyelmét a problémákról.
Az ungvári származású Berdár Szilviát március elején a Kijevi Magyar Nagykövetség alkalmazottaival együtt evakuálták az ukrán fővárosból, és jelenleg is a kárpátaljai megyeszékhelyen tartózkodik, de szeretne minél előbb visszatérni.
– Amíg nem lesz százszázalékos nyugalom, addig nem tervezem a visszatérést a fővárosba
– mondta a Magyarok Kijevi Egyesületének elnökhelyettese. – A munkám lehetővé teszi, hogy innen dolgozzak. Ismerőseim, kollégáim, akik immár visszatértek, azt mondják, hogy megtanultak együttélni az állandó veszélyhelyzettel. Jelenleg semmi nem utal arra, hogy egy újabb nagyobb menekülthullám indulhat el a régióból, viszont ez bármikor megváltozhat.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
