Magyar Levente: Kárpátalja és Ukrajna nem marad segítség nélkül ● Kárpáti Igaz Szó

„Nagyon sok tekintetben lehet javítani azt az együttműködést, amely arra irányul, hogy Magyarország ebben a háborús helyzetben megsegítse Ukrajnát”

– Magyarországnak három generáció óta nem kellett a létért küzdeni, de történelmi tapasztalataink vannak arról, hogy milyen nehéz ilyen helyzetben lenni… – hangsúlyozta Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Ungváron a Viktor Mikita katonai kormányzóval folytatott megbeszélésükön. Hozzátette: Kárpátalja és Ukrajna nem marad segítség nélkül, Magyarország képességéhez és gazdasági erejéhez mérten mindent megtesz annak érdekében, hogy csökkentse az ukrán nép szenvedéseit. A külügyminiszter-helyettes több napos ukrajnai útjának első állomásán a megye vezetőivel áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat, szót ejtettek gazdasági és infrastrukturális kérdésekről, elemezték a menekültek és a segélyezés aktuális helyzetét, valamint az ukrán gabonaszállítás lehetőségeit. A tárgyaláson jelen volt Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnöke, valamint Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja, Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökhelyettese, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője.

Szabó Sándor (Ungvár)

A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Magyar Levente elmondta, többnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Ukrajnában, melynek keretében Lembergbe és Kijevbe, valamint az orosz hadsereg által elpusztított főváros-környéki településekre is ellátogat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, ennek a hosszú látogatásnak az első állomása Kárpátalja, azon belül Ungvár volt.

– Viktor Mikitával, a régió katonai közigazgatásának vezetőjével folytattunk tárgyalást, aki hosszú ideje barátja Magyarországnak és a magyaroknak – fogalmazott Magyar Levente. – A megyevezető nagyon sokat tett azért, hogy Kárpátalján a magyarok a háborús körülmények közepette is otthon érezzék magukat, és ne kerüljön sor olyan atrocitásokra, amilyenek az elmúlt években többször is megtörténtek az itt élő magyarok kárára – jegyezte meg a parlamenti államtitkár. Hozzátette: ezért hálával tartoznak a kormányzónak.

A külügyminiszter-helyettes kifejtette: a megbeszélés során áttekintették Magyarország segélypolitikáját Kárpátalja vonatkozásában. A felek egyetértettek abban, hogy a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet által koordinált munka rendben halad és már eddig sok eredményt hozott. Kiemelte, a segélyszervezet több száz olyan szálláshely fenntartásához járul hozzá, illetve működtet, amelyek javítják a belső menekültek életminőségét.

– Áttekintettük azt, hogy a gazdaság terén a következő időszakban milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy csökkentsük a Kárpátaljára nehezedő nyomást

– mondta. – A legfontosabb, hogy Magyarország kész minden segítséget megadni ahhoz, hogy a háború miatt Ukrajnában rekedt gabonát a szárazföldön ki lehessen juttatni az országból, ezzel pedig biztosított legyen a világ gabonaellátása. Ebbe az irányba már meg is indult az operatív munka Budapesten. Annak érdekében, hogy ezeket a kapacitásokat megteremtsük, Magyarországnak jelentős fejlesztési programot kell megvalósítania. Most egyeztettük ennek az ütemtervét. Ez a munka elvezethet oda, hogy Magyarország az egyik legfontosabb folyosója lesz az ukrajnai gabonának a világ felé. Ez volt a mai megbeszélésünk alapvető pontja, de természetesen áttekintettük azt is, hogy milyen szociális programokat kell a jövőben támogatnunk, amelyek segítik annak a közel félmillió belső menekültnek a helyzetét, akik Kárpátaljára érkeztek a harcok elől.

Magyar Levente elmondta, a találkozón szó esett arról is, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a kétoldalú teherforgalom zavartalanul bonyolódjon. Megjegyezte, az ukrán áruknak el kell tudniuk hagyni Ukrajnát, és ez nem csak a gabonára vonatkozik. Ezen a téren is konkrét lépéseket terveznek, minderről a parlamenti államtitkár Kijevben is tárgyal majd.

– Remélem, úgy tudok majd hazatérni a hét második felében, hogy megint csak egy nagyot léptünk előre az irányba, hogy Ukrajnának érdemi segítséget nyújtsunk, valamint fenntartsuk az eddig nyújtott segélypolitikánkat

– húzta alá.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy milyen konkrét tervekkel utazik Kijevbe, Magyar Levente azt mondta: „Van mit megbeszélnünk ukrán barátainkkal, hiszen a háború óta egy sor olyan kérdés halmozódott fel, melyek személyes megvitatására a körülmények okán nem volt lehetőség”. Megjegyezte, szeretné tisztázni, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy a Magyarország által felajánlott segítség még hatékonyabban érvényesülhessen. Hogyan tudják közösen kitölteni azokat a kvótákat, amelyeket felállítottak a sérült katonák és gyermekek magyarországi gyógykezelésére. Hogyan lehet feltölteni azt az ezer főre vonatkozó ösztöndíjkvótát, amelyet Ukrajna rendelkezésére bocsátott a magyar kormány annak érdekében, hogy a felsőoktatási képzést megszakítani kényszerültek folytatni tudják tanulmányaikat Magyarországon.

Magyar Levente megjegyezte, nagyon sok tekintetben lehet javítani azt az együttműködést, amely arra irányul, hogy Magyarország ebben a háborús helyzetben megsegítse Ukrajnát. Kitért arra is, hogy a folyamatos magyar segítségnyújtás nem kap elég figyelmet, mert azok, akik a kapcsolatok megzavarásában érdekeltek – ezek a személyek és politikai törekvések – hangosabbak, mint azok a hangok, amelyek arról szólnak, hogy milyen komoly kétoldalú munka folyik annak érdekében, hogy Ukrajna és az ukrán nép szenvedéseit Magyarország képességeihez, gazdasági erejéhez mérten csökkentse és enyhítse.

Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke a megbeszélés főbb pontjait összegezve közölte: Magyarország a háború első napjától humanitárius segélyprogrammal segíti Ukrajnát és Kárpátalját. Ez idő alatt szoros együttműködést alakítottak ki a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel, amelynek keretében a háború első időszakában élelmiszerekkel, higiéniai és ruházati cikkekkel segítették a menekülthullám kezelését. Jelenleg a belső menekültek lakhatásának megoldásában nyújtanak segítséget. Kitért a Kárpátaljára költözött vállalatok és a magyarországi cégek együttműködésének lehetőségeire. A kormányzó kiemelte, ebben komoly potenciál van, ugyanis a háború miatt a nyugat-ukrajnai régiókba áttelepült vállalatok közel fele a megyében indította újra a termelését. Fontos támogatni őket, piacokat teremteni számukra, ideértve a magyarországiakat is.

Mikita megjegyezte, a találkozón megvitatták azokat a logisztikai fejlesztéseket, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ukrajnai gabona Kárpátalján és Magyarországon keresztül eljusson a nyugat-európai tengeri kikötőkbe.

– Mint ismeretes, az orosz blokád miatt a Fekete-tengeren keresztül Ukrajna nem tud gabonát exportálni, így alternatív útvonalakat kell találnunk arra, hogy kijuttassuk a terményt az országból. Ennek egyik lehetséges módja a vasúti és a közúti szállítás az ukrán–magyar határon

– jegyezte meg a kormányzó. – Ám ehhez megfelelő infrastruktúrára van szükség mindkét oldalon. A találkozó nagyon pozitív, konstruktív légkörben zajlott, és remélem, hogy a jövőben is gyümölcsöző együttműködés lesz közöttünk – húzta alá Viktor Mikita.

A nap második felében a magyar delegáció, élén Magyar Leventével, Lembergbe utazott, ahol a város polgármesterével, Andrij Szadovijjal folytatott tárgyalásokat. A hét második felében a külügyminiszter-helyettes Kijevben tárgyal, ukrajnai vizitje során ellátogat a főváros környéki Borogyankába, Bucsába és Irpinybe.