A háborúban az a legtragikusabb, hogy ártatlan gyerekek, nők és férfiak életét veszi el. Erre nincs mentség. Ezt nem lehet megmagyarázni. Még súlyosabb a bűn, ha mindez tudatosan történik.
Moszkva háborús szándékairól egyértelműen tanúskodik a tény, hogy a megszállók az eltelt öt hónap alatt gyilkoló gépezetük 70 százalékával polgári célpontokat támadtak, tűzerejük meghatározó része polgári létesítményeket pusztított el.
A cél amennyire nyilvánvaló, legalább annyira alantas. A támadók rettegésben akarják tartani az ártatlan embereket, elhatározták, hogy a félelem bénító légkörét megteremtve teszik teljessé az agressziót.
Egy nép, nemzet lelkét hite, történelme, hagyománya és kultúrája alkotja. A kollektív tudat, az összetartozás érzése olyan erő, mely a kicsit, a gyengét is bátorrá teszi. Így ennek megtörése fontosabb bármilyen harctéri sikernél. Ennek tudatában már érthető, hogy a megszállók miért nem sajnálják a drága hadianyagot a közösségi terek, szentélyek, művelődési házak, múzeumok lerombolására.
Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) egy hónappal ezelőtt tette közzé, hogy a háborúban több mint 150 kulturális intézmény semmisült meg részben vagy teljesen. Köztük 70 szentély, 30, műemlék épület, 18 művelődési központ, 15 emlékjel, 12 múzeum és hét könyvtár. Súlyos károkat szenvedtek XI., XII. században emelt templomok, a kulturális örökség más emlékei is.
Brutalitásával e rombolások sorából is kiemelkedik a mariupoli színház lebombázása. A százak életét követelő támadás azóta mementóvá, az értelmetlen pusztítás szimbólumává vált.
Viszont az is jelzés- és jelképértékű, hogy a társulat négy hónappal a terror napja után új életre kelt. Július 16-án és 17-én, Ungváron, a Kárpátaljai Megyei Zenei-Drámai Színházban Vaszil Sztusz A nemzet kiáltása című darabját adta elő. A helyszínnek is üzenetértéke van, mint ahogy annak is, hogy a közeljövőben a társulat lengyelországi, franciaországi és szlovákiai turnéra indul, ezzel is bizonyítva, hogy az alkotás vágyát, az emberi akaratot nehezebb elpusztítani az épületeknél.
A lélek, a hit, a történelem, a hagyomány és a kultúra nem ég el a háború máglyáján.
