Szociális kártyarendszer kiterjesztésén dolgozik a KHÖT │KISZó-háttér

Rezes József: „…olyan szakaszába léptünk a válságkezelésnek, mely hosszú távú stratégiai tervezést igényel”

A háború öt hónapja alatt a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT) tevékeny részt vállalt a menekültválság kezelésében. Koordinálásukkal több száz magyarországi és más, határon túli településekről érkező humanitárius szállítmány jutott el a tagönkormányzatokhoz, valamint olyan magyarlakta településekre, amelyek önkormányzatai a közigazgatási reform folytán más kistérségekbe tagolódtak be. A szervezet koordinációs csoportjának hatékonyságát az is jelzi, hogy nem csak a szűkebb pátriánkba, de Ukrajna háború sújtotta övezeteibe is eljuttattak humanitárius szállítmányokat. A rövidtávú tűzoltást célzó tevékenység után, az elhúzódó háború folytán egy hosszabb távú, stratégiai jellegű, a mostaninál hatékonyabb, igazságosabb és átláthatóbb segélyezési rendszer kiépítésén dolgoznak. A Beregszászi kistérségben pilótaprogramként elindított és azóta eredményesen működő szociális kártyarendszert rövidesen a társuláshoz tartozó kistérségekre és más, magyarlakta vidékekre is kiterjesztik. Többek között ennek hátteréről és a kistérségeket érintő aktuális problémákról, megoldásra váró feladatokról beszélgettünk Rezes Józseffel, a KHÖT igazgatójával.

Szabó Sándor

– A háború jelenleg is zajlik, a menekültek kisebb számban, de továbbra is érkeznek a régióba, vannak, akiknek nem volt hová visszamenniük, sajnálatos módon a helyi lakosok körében is nő a szociálisan rászoruló emberek a száma – kezdte a beszélgetést Rezes József, aki lassan másfél éve irányítja igazgatóként a társulást, miután tavaly márciusban újjászerveződött a KHÖT. – Az adakozási kedv viszont egyre csökken, ezért egy új stratégiát dolgoztunk ki. Gyakran felteszik nekünk a kérdést: a társulás kap-e segélyeket? Erre mindig az a válaszom, hogy egyetlenegy humanitárius szállítmány sem érkezett a szervezet részére. A mi feladatunk a kommunikáció, a koordináció és a kapcsolattartás a magyarországi és más, határon túli testvértelepülésekkel és jótékonysági szervezetekkel a tagsághoz tartozó önkormányzatok célirányos megsegítése érdekében.

Az igazgató elmondta, a háború első napjaiban felállított koordinációs testület feladata elsősorban az volt, hogy arányosan kerüljenek elosztásra az ide érkező humanitárius segélyek. Folyamatosan frissülő adatbázisuk révén naprakész információkkal rendelkeztek arra vonatkozóan, hol mire van igény, hol miből van többlet. Így minden kistérség rendelkezett a válságövezetből érkező menekültek elszállásolásához és ellátásához szükséges logisztikai eszközzel, higiéniai termékekkel és tartós élelmiszerrel.

Kiemelte, míg számos kárpátaljai önkormányzatnál a lakosságtól várták a felajánlásokat, a tagságukhoz tartozó polgármesteri hivataloknál ezt odajuttatott felajánlásokból oldották meg.

– A kezdeti lendület mára alábbhagyott, bizonyos fásultság érzékelhető, sajnos a nagy adakozási kedv is csökkent, szinte teljesen kifulladt – magyarázta. – Most egy olyan szakaszába léptünk a válságkezelésnek, mely hosszú távú stratégiai tervezést igényel. Ezért felvettük a kapcsolatot a nagyobb magyarországi karitatív szervezetekkel is. Itt kiemelném a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálattal való együttműködésünket, velük gyakorlatilag napi szinten tartjuk a kapcsolatot. Az együttműködésnek köszönhetően nem csak a kárpátaljai önkormányzatoknak tudtunk segíteni, hanem a frontvonal, a háború sújtotta térségek településeinek is. Ezzel a koordinációs tevékenységünk a megye határain túlra is terjedt. Több humanitárius segélyszállítmányt sikerült eljuttattnunk Harkiv, Dnyipropetrovszk, Zaporizzsja megye településeire és Zaporizzsja városába is. Ezt a munkát a lehetőségekhez mérten a jövőben is folytatjuk.

A KHÖT már a háború kitörése előtt jó kapcsolatot ápolt az Összukrajnai Önkormányzatok Társulásával.

Rajtuk keresztül vették fel a kapcsolatot a frontvonalban található önkormányzatokkal, amelyek a leginkább rászorulnak a támogatásra.

Megjegyezte, olyan önkormányzatokat is segítettek, amelyek egyes települései már orosz megszállás alatt állnak. Ebben az is közrejátszott, hogy Kárpátalján valamelyest mérséklődött az önkormányzatokra háruló nyomás, ennek ellenére továbbra is felmérik, hol mire van szükség.

– A nyár folyamán abban nyújtottunk segítséget, hogy szeptembertől megkezdhessék a településeken a jelenléti oktatást. Ez elsősorban az oktatási-nevelési intézményekben tartózkodó menekültek áthelyezését és az óvóhelyek kialakítását jelentette az iskolákban. Gyakorlatilag az oktatási intézmények 90 százalékát már sikerült felszabadítani. Akiknek nem volt hová menniük, azoknak továbbra is az önkormányzatok biztosítanak szállást. Mi abban segítettünk, hogy ezeken a szálláshelyekre a magyarországi Jezsuita Menekültszolgálat támogatásával, a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat (BJMSz) közreműködésével konyhai eszközöket biztosítottunk. Megállapodtunk a történelmi egyházakkal, hogy ők a helyi lakosok, az önkormányzatok pedig a menekültek segélyezésében vállalnak nagyobb szerepet.

Jelenleg a KHÖT az iskolai óvóhelyek kialakításában igyekszik segíteni a kistérségeknek. Ugyanis ez a feladat, ahogy korábban a menekültek ellátása is, teljes mértékben a helyi önkormányzatokra hárul. Már felmérték az igényeket, keresik azokat a forrásokat, amelyekkel megoldhatják ezt a problémát, hogy az intézmények megkapják az engedélyt a jelenléti oktatáshoz. Emellett már hónapok óta dolgoznak a Beregszászi kistérségben elindított szociáliskártya-program kiterjesztésén is

– Öt hónap után arra a döntésre jutottunk, hogy nem csak a menekülteket, de a szociálisan rászoruló helyi lakosokat is támogatniuk kell az önkormányzatoknak – emelte ki Rezes József. –

Elsősorban egyedülálló nyugdíjasokról, többgyermekes családokról és mozgáskorlátozott személyekről van szó.

Ebben is a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat a legfőbb partnerünk. Március végén a szeretetszolgálat kezdeményezésére elindult a szociáliskártya-program, amely lehetővé tette a segélyek igazságos szétosztását. A Beregszászi önkormányzat volt az, amely pilótaprojektként elkezdte alkalmazni ezt a rendszert.

Az eddigi tapasztalatok alapján elmondható egy nagyon jól működő tervet sikerült kidolgozni, ami nem csak a segélyek átlátható elosztását szavatolja – ez volt az egyik legfőbb cél –, de ezenkívül az önkormányzatok jogi munkáját is megkönnyíti, mivel a beérkező segélyek majdani elszámolása sokkal egyszerűbbé válik. Nem csak a menekültek igényelhetnek ilyen kártyát, hanem a helyi lakosok is. Az élelmiszercsomagok mellett a jövőben akár anyagi juttatásokat is biztosíthatnak a rászorulóknak.

– Gőzerővel dolgozunk azon, hogy ne csak tartós élelmiszereket, hanem lehetőség szerint rezsitámogatást vagy más célra fordítható anyagi juttatást is biztosítsanak az önkormányzatok azoknak, akik erre rászorulnak – mondta a társulás igazgatója.

– Már megtörtént a felmérése annak, hány kártyára és kártyaolvasóra, szoftverbázisra van szükség, hogy ezt a rendszert kibővítsük valamennyi, a szövetséghez tartozó önkormányzatnál. Rövidesen megkezdődhet a jövőben ezzel foglalkozó munkatársak betanítása. Jó hír, hogy napokon belül megérkezhet a magyar kormánytól a program beindítására kért finanszírozás. A háztartások regisztrációja várhatóan szeptemberben indul, szeretnénk, ha őszre működne a rendszer a Beregszászi mellett az Aknaszlatinai, Viski, Tiszapéterfalvai, Tiszaújlaki, Nagyberegi, Nagybégányi, Mezőkaszonyi, Nagydobronyi, Gorondi, Kincseshomoki és Szürtei kistérségben is. Nem csak a KHÖT tagságát alkotó önkormányzatokat kapcsoltuk be a programba, hanem más magyarlakta településeket is. Hogy megteremtsük az ehhez szükséges anyagi feltételeket, benyújtottunk egy javaslatot a magyar kormánynak.

Eszerint a 12 többségében magyarlakta kárpátaljai kistérséget 12 magyarországi megyei jogú város venné patronálása alá.

Ehhez a kormány plusz költségvetési forrásokat is juttatna. Még nem kaptunk választ erre, de bízunk a pozitív döntésben.

Rezes József megjegyezte, az anyagi és a tárgyi segítségen túlmenően a KHÖT-tagságnak az az előnye, hogy csapatként tudnak működni és segítehetik egymást. Meg tudjuk osztani egymással a tapasztalatokat, tanácsot kérhetünk és adnhatunk egymásnak. A KHÖT ezzel a kommunikációs platformmal segítheti a tagjait.

– A helyi önkormányzatok rettenetesen rossz helyzetbe kerültek, a háború miatt jelentős adóbevételtől estek el.

Az ez évre eltervezett fejlesztéseket nem tudták megvalósítani, ugyanis a költségvetési források felhasználása a háború miatt akadályokba ütközik.

A KHÖT-nek is voltak nagyszabású tervei az idei évre. A múlt év második fele azzal telt, hogy előkészítsük az adminisztratív szolgáltatások nyújtásával foglalkozó központok (CNAP) beindítását a Nagybégányi, Tiszapéterfalvai, a Nagyberegi, Nagydobronyi és a Szürtei kistérségben. Erre pályázati forrásokat is sikerült nyernünk, de most ez is háttérbe szorult.

Fejlesztéseket terveztünk a környezetvédelem, a szelektív hulladékgyűjtés terén is, sajnos a háború ezeket is keresztülhúzta.

Rezes József kitért arra is, hogy a háború miatt az önkormányzati reform finomhangolása is megtorpant. Már felmérték azokat a területeket, amelyek alakításra szorulnak, ilyen például a költségvetés teljesítése és a földügyi reform kérdése. Elindult a párbeszéd a területfejlesztési minisztériummal, de a háború mindent keresztülhúzott. A KHÖT igazgatója reményét fejezte ki, hogy minél hamarabb véget ér a háború és az önkormányzatok visszatérhetnek a megszokott munkájukhoz, újraindulnak a kistérségek felvirágoztatására irányuló programok.