Mint ismeretes, Ukrajnában a nők katonai nyilvántartásba vétele 2022. október 1-jén kezdődik. Ennek kapcsán számos mendemonda kering az interneten. Maguk az érintettek is elkezdtek félni. Például tartanak a kényszersorozástól, s attól, hogy a férfiakhoz hasonlóan számukra is megtiltják, hogy a hadiállapot ideje alatt külföldre utazzanak. Ennek kapcsán tettük fel a kérdést olvasóinknak, vajon tartanak-e a nők kiutazási tilalmának bevezetésétől?
Magyar Tímea
Ami a nem reprezentatív reakciógombos felmérés eredményét illeti, a válaszadók aránya csaknem azonos volt: eggyel több ember jelezte, hogy fél egy esetleges kiutazási korlátozástól.
Lássuk, mi lehet az alapja a félelmeknek. Mint ismeretes, az Ukrán Védelmi Minisztérium még 2021. október 11-én kiadta a 313. számú rendeletet, melynek értelmében idén október 1-től katonai nyilvántartásba kell venni a 14 katonai számbavétel alá eső szakmával rendelkező nőket. A tárcánál ugyanakkor azt ígérték, hogy az év végéig nem fognak büntetni, ha valaki ezt elmulasztja.
Egy héttel meghosszabbították a tavaszi szünidőt a Beregszászi kistérség iskoláiban
A minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy nincs szükség a nők mobilizálására. Amint azt a minap Andrij Novak, a Miller ügyvédi iroda ügyvédje kifejtette, a rendelet számos pontban nem fogalmaz egyértelműen, ezért is merülhettek fel sokakban kétségek.
A rendelet alapján bizonyos foglalkozású nők valóban hadkötelezettekké válnak, azaz a fegyveres erők, a nemzeti gárda vagy más katonai alakulat tartalékállományába kerülnek.
A tartalékosként történő bejegyzésük viszont nem jelenti a mozgósításukat, mivel háború idején nőket csak szerződéses vagy önkéntes alapon lehet toborozni. A 18 év alatti gyermeket nevelő nők pedig eleve nem kötelezhetők katonai szolgálatra.
A vonatkozó rendelet előírja azon 18 és 60 év közötti ukrán nők katonai nyilvántartásba vételét, akik 14 szakma 35 ágában tevékenykednek, és nem rendelkeznek egészségi állapotuk miatti ellenjavallattal. A lista lefedi a legnépszerűbb szakmákat a vendéglátástól a banki szolgáltatásokig, de a kommunikáció, a térképészet, a pénzügy, a könyvelés és könyvvizsgálat, az orvostudomány, a jogtudomány, az elektronika területén dolgozó nőkre is kiterjed a rendelet.
Az érintett hölgyeknek maguknak kell jelentkezniük a lakhelyük szerinti sorozóközpontban a következő iratokkal: regisztrációs kérvény, személyi igazolvány, identifikációs kód, a képesítés/szaktudás megszerzéséről szóló dokumentum, munkahelyi igazolás, a gyermekek születési anyakönyvi kivonata/gyámsági okmány, házasságlevél, 3×4-es fénykép.
A területi toborzó és szociális segélyközpontba jelentkező hölgyeket orvosi bizottság vizsgálja, amely dönt a katonai szolgálatra való alkalmasságáról. Amennyiben az illető nem alkalmas, esetleg békeidőben nem alkalmas, hadiállapot idején korlátozottan alkalmas, ez bejegyzésre kerül a katonakönyvében.
Ezek után a személy mobilizálhatóvá válik, de a nyilvántartásba vétel nem jelenti azt, hogy ez meg is történik.
Önszántából azonban bárki jelentkezhet a seregbe, magyarázta el az ügyvéd.
Mivel a rendelet nem fogalmaz pontosan, kérdés, hogyan fogják meghatározni a nyilvántartásba vételre kötelezhető személy szakmáját: a végzettsége, diplomája vagy annak alapján, hogy jelenleg milyen területen dolgozik? Valószínű, hogy számos esetben egyénileg fognak erről dönteni. Az sem szerepel a rendeletben, hogy az vonatkozik-e a magánvállalkozókra, ezért a szakember úgy véli, a vállalkozó hölgyeknek is jelentkezniük kell a toborzóközpontban.
A katonai nyilvántartásba vett nőknek a férfiakéval azonos kötelességei vannak. Így hadiállapot idején részt kell venniük katonai kiképzésen, nem változtathatják meg a lakhelyüket, amennyiben elköltöznének, arról hét nappal előtte értesíteniük kell a toborzóközpontot, ahogyan arról is, ha több mint három hónapra üzleti útra, orvosi kezelésre, tanulni mennek külföldre, vagy ha megváltozik a családi állapotuk, illetve munkahelyet váltanak.
Az erre vonatkozó szabály értelmében néhány kivételtől eltekintve azonos szabályok vonatkoznak a nők külföldre utazására is – a katonaköteles személyek hadiállapot idején mint ismert, nem hagyhatják el az országot.
Ugyanakkor Hanna Maljar védelmi miniszter-helyettes még júliusban úgy nyilatkozott, hogy kacsa a híresztelés, mely szerint az októbertől nyilvántartásba vett nőknek is megtiltják a külföldre utazást a hadiállapot ideje alatt.
Tehát, az ügyvéd szerint, de jure, a szabálynak a nőkre is vonatkoznia kell. Hogy a gyakorlatban hogyan alkalmazzák, azt egyelőre nem tudni.
Azt sem tisztázza egyértelműen a határozat, vajon a felsőoktatási intézményekben tanuló azon hölgyeknek, akik ugyan még nem szereztek diplomát, de már dolgoznak a listán szereplő valamelyik szakmában, nyilvántartásba kerülnek-e. Csak az egyértelmű, hogy a még tanuló hallgató nem kötelezhető a nyilvántartásba vételre.
Mi történik, ha a listán szereplő hölgyek nem jelentkeznek a toborzóközpontban az év végéig? Rájuk 510-850 hrivnya közötti bírság vár. De a közigazgatási szabálysértési törvény 210-1. „A védekezésre, kiképzésre és mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése” cikke is vonatkoztatható rájuk, ami már 1700-3400 hrivnya pénzbírsággal jár. Ugyanakkor nem jár büntetőjogi felelősségre vonással, ha valaki az év végéig nem regisztrál. „A Büntetőtörvénykönyv a sorkatonák, a hadkötelesek, a tartalékosok katonai nyilvántartásáról szól – vagyis a már katonai nyilvántartásban lévőkről. Ha egy nő nincs katonai nyilvántartásban, akkor nincs besorozva, tehát nem vonható büntetőjogi felelősségre” – mondja Novak. 2023-tól pénzbírsággal sújthatók a munkáltatók is. „Minden munkáltató köteles nyilvántartást vezetni a hadkötelesekről, és rendszeresen jelentést kell tennie a katonai biztosoknak a vállalkozásnál dolgozó és besorozott személyekről, a státuszukban bekövetkezett változásokról (iskolai végzettség, gyermekvállalás, házasság” – mondja az ügyvéd.
A legfrissebb fejlemény, hogy az ukrán védelmi minisztérium elhalasztaná a nők katonai nyilvántartásba vételét.
Hanna Maljar közölte, hogy ugyan a bizonyos szakterületen dolgozó és/vagy szakmai képesítéssel rendelkező nők katonai nyilvántartásba vételét törvény írja elő, elkészült egy új törvénytervezet, amely szűkíti a katonai nyilvántartásba vételre kötelezett szakterületek és/vagy szakmák körét, és tartalmaz egy olyan pontot is, amely hatályon kívül helyezi a nők katonai nyilvántartásba vételét a hadiállapot idején.
Beszélt arról, hogy a hadseregnél nincs sürgős szükség a katonai névjegyzékben szereplő nők számának növelésére.
Ugyanakkor egészségügyi, rádiótechnikai és élelmiszertechnológiai szakemberek kellenek a hadseregnek, ezért az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely jelentősen megváltoztatja a nők katonai nyilvántartásba vételének eljárását, valamint, hogy akaratuk ellenére a nők nem küldhetőek a frontra. A törvénytervezet az alábbi változásokat javasolja:
- azon szakterületek és/vagy szakmák jegyzékének a szűkítése, amelyek alapján a nőket hadköteleseknek nyilvánítják;
- önkéntes alapon kerüljön bevezetésre a meghatározott szakterületek és/vagy szakmák alapján a nők katonai nyilvántartásba vétele;
- a nők katonai nyilvántartásba vétele legkorábban egy hónappal a hadiállapot feloldása után kezdődhet meg.
A miniszterhelyettes kifejtette, hogy a kormány csak javaslatot tehet, a parlament mondja majd ki a végső szót, elfogadják-e ezeket a módosításokat vagy sem.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
