Adóreformra készülnek Ukrajnában. Jelentős adócsökkentést irányoznának elő mind az állampolgárok, mind a vállalkozások számára. A koncepció élénk vitát váltott ki az országban, ugyanis a háború miatt az ukrán állam költségvetése kolosszális deficittel rendelkezik, amelyet belső és külső hitelekből, valamint partnerállamok támogatásaiból finanszíroznak.
Bujdosó Ivett
Már a háború kezdete előtt szó esett arról, hogy Ukrajnában adóreformra van szükség. Sőt több kezdeményezés is szóba került, amelyek szintén meglehetősen jelentős adócsökkentést vonnának maguk után. Az ukrán gazdaság azonban törékeny. Támogatásra van szüksége, beleértve a vállalkozók munkájának deregulációját és az adminisztratív nyomás enyhülését.
A mostani koncepció az adókulcsok jelentős csökkentését szorgalmazza. A jelenlegi 18 százalékról 10 százalékra módosulna a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke. Az általános forgalmi adó 20 százalék helyett 10-re apadna. Ezzel egyidejűleg megdupláznák – 1,5 százalékról 3 százalékra – a hadiadót, a munkáltató által fizetett, 22 százalékos társadalombiztosítási járulékot azonban eltörölnék.
„Nagy támogatója vagyok a radikális adóváltozásoknak. Ez egyedülálló lehetőség az országban uralkodó adófizetési kultúra megváltoztatására” – fejtette ki Rosztiszlav Surma, az ukrán Elnöki Hivatal gazdasági ügyekért felelős helyettes vezetője.
Hozzátette: az adócsökkentés miatt felmerülő költségvetési bevételkiesés megoldása az ukrán gazdaság kifehérítésében rejlik.
A módosítások alapján eltörölnék az összes kedvezményt, növelnék az adótörvények megsértése miatti felelősségre vonás mértékét, illetve az adóhatóság számára hozzáférést biztosítanának a bankszámlákhoz. Ukrajnában sok támogatója van az ötletnek, ám számos kérdés merül fel a kezdeményezéssel kapcsolatban.
Mihajlo Kuhar, az adóreform kidolgozásával foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a kezdeményezés még a háborús időszakban megvalósítható, mivel lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fellendülését.
„Az ország olyan rendszerszintű problémákkal néz szembe, amelyek figyelmen kívül hagyása még mélyebb hanyatláshoz vezet. A helyzeten csak akkor lehet javítani, ha az egész rendszert megváltoztatják” – mondta.
Kuhar szerint a reform elindítása esetén az adózási környezet javulása következik be az országban, ami hozzájárul az üzleti tevékenység élénküléséhez, a tőkebefektetések növekedéséhez, stratégiai szempontból pedig az adóbevételek jelentős emelkedéséhez.
Anatolij Amelin, az Ukrán Jövő Intézet társalapítója, gazdasági programigazgatója, a koncepció egyik társszerzője szerint az említett adóreform új gazdaságpolitika kiépítését teszi lehetővé, ahol az adózási rendszer célja az ukránok jóléte.
„Ebben a modellben az ukrán üzleti szféra először jut versenyelőnyökhöz és fejlődési lehetőségekhez. Kifizetődőbb adót fizetni, mint optimalizálni. Az árnyékgazdaság saját magát építi le, a hivatalnokok pedig elveszítik a korrupcióból származó bevételek oroszlánrészét” – vélekedett Amelin.
Háborús időszakban konkrét kompenzátorok és átlátható számítások nélkül nagyon kockázatos az adóbevételek csökkentését és/vagy növelését célzó intézkedések meghozatala – hangsúlyozzák mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom képviselői.
A központi pénzintézet álláspontja szerint az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem támogathatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezethetnek. Ezek a lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnak, így nemcsak a jelenlegi helyzetet, hanem a gazdaság háború utáni fellendülését is megnehezítik.
A reform kezdeményezői egyebek mellett kompenzációs intézkedésnek tekintik az Ukrajna nemzetközi partnereitől érkező segélyeket, ám ezek a források nem fordíthatók a hadseregre. A pénzügyminisztériumban többször is hangsúlyozták, hogy azt az állam csak adókkal és belső hitelekkel támogathatja.
Az ukrán állami adószolgálat szerint a háborús körülmények között beérkező bevételek pozitív dinamikát mutatnak. Az adóhivatal márciustól júliusig 323,7 milliárd hrivnyát könyvelhetett el, ami 2 százalékkal több a háború előtt tervezettnél.
Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottságának vezetője vitatja a kezdeményezés helyénvalóságát. Véleménye szerint az alkotók célja saját népszerűségük emelése.
A vitának a közösségi felületekről át kell kerülnie a szakbizottságokba, majd a parlament üléstermébe, másképp előfordulhat, hogy a számos eszmecsere után ez a kezdeményezés is a fiók mélyére kerül.
Már korábban is szárnyra kaptak az adóreformról szóló találgatások. Akkoriban egyes illetékek növelését is indítványozták.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
