A szakmai tevékenység az egyik olyan tényező életünkben, amely lehetővé teszi számunkra, hogy szükségesnek és hasznosnak érezzük magunkat. Ugyanakkor a mentális kényelem elhanyagolása a munka során negatív következményekkel járhat mind a testi, mind a lelki egészségünkre nézve. A rendszertelen munkanap, a túl nagy terhelés, a munkafolyamat tervezésének hiánya fáradtságot okoz, amely csak halmozódik. Az ember egyre kimerültebbnek érzi magát, a munka hatékonysága csökken. Idővel pedig fellép a „kiégésnek” nevezett jelenség.
Magyar Tímea
– Mi a kiégés és miben különbözik a stressztől? – kérdeztük Kacsur Viktória ungvári pszichológustól.
– A kiégés nem hirtelen jelentkezik, hanem fokozatosan alakul ki. Ez az állapot nem betegség, hanem tünet, de felgyorsíthatja például a depresszió kialakulását. A kiégés nem egyenlő a munkahelyi stresszel. Utóbbi akkor jelentkezik, amikor az ember megpróbál alkalmazkodni a terheléshez, és ez az érzés nem tekinthető negatívnak. Kiégés viszont akkor mutatkozik, ha az ember nem tud alkalmazkodni, és a stressz állapota folytatódik.
– Milyen jelek utalnak a kiégésre?
– Az erős, leküzdhetetlen fáradtság, kimerültség, a munka kerülése, a cinikus hozzáállás, az eredménytelenség érzése és a szakmai önbecsülés csökkenése.
– Mi a teendő kiégés esetén?
– A kiégést nem betegségnek, hanem szindrómának tekintik. Ha azonban az depresszió vagy alkalmazkodási zavar részeként jelentkezik, akkor kezelésre és ideiglenes betegszabadságra lehet szükség. Betegségnek akkor tekinthető a kiégés, ha az ember emiatt munkaképtelenné válik, de a fő diagnózis ebben az esetben is valamilyen mentális zavar (például depresszió, alkalmazkodási zavar, stresszreakció stb.). Ebben az esetben további diagnózisként azonosítható a kiégés, és az alapbetegségre írnak elő aktív kezelést, ami egyénre szabott, és tartalmazhat például stresszkezelést, gyógyszeres kezelést vagy pszichoterápiát. Ugyanakkor fontos az egészséges alvás is. A munkaképességet rontó erős fáradtság 2-3 hét betegszabadságot igényel. A súlyos depressziós állapot gyakran még hosszabb kórházi tartózkodást igényel, mert a felépülés tovább tart, mint a tünetek megszűnése. Nemcsak a betegszabadság fontos, hanem a mentálhigiénés szakember rendszeres felkeresése is. Ha 1-2 hónapon belül nincs észrevehető javulás, vagy ha a diagnózis továbbra is tisztázatlan, az érintettet pszichiátriai vizsgálatra kell utalni.
– Hogyan lehet megelőzni a munkahelyi kiégést?
– Külön kell választani a munkát és a szabadidőt. Ne vigyük haza a munkahelyi feladatokat, és ne a munkahelyen oldjuk meg személyes problémáinkat. Tervezzünk előre, tanuljunk meg nemet mondani, és világosan rangsorolni a feladatokat. Fontos, hogy ügyeljünk a fizikai állapotunkra. Próbáljunk meg eleget aludni, rendesen étkezni és rendszeresen sportolni. Dolgozzunk a jó munkahelyi és családi kapcsolatokon, legyünk nyitottak. Készítsünk karriernövekedési tervet, folyamatosan fejlesszük képességeinket.
– A munkáltató mit tehet annak érdekében, hogy elkerülje a munkavállalók lelki egészségét érintő kockázatokat?
– Nagyon is sokat. Ügyelnie kell a biztonságos munkakörülményekre. Az a munkahely, ahol nem tartják be az egészségügyi és biztonsági előírásokat, hatással lehet az alkalmazottak mentális egészségére. Például az emberek dolgoznak veszélyes anyagokkal? Időben szervizelték azokat a berendezéseket, amelyeken dolgoznak? Az iroda/egyéb munkahely zsúfolt, rosszul megvilágított és nem jól szellőző? Ugyancsak fontos a vezető és a munkavállaló közötti egészséges kommunikáció fenntartása, mely megelőzi a konfliktusok kialakulását. A munkavállalónak rendre ajánlatos érdeklődnie a beosztottaknál, hogy mi akadályozza őket a feladatok elvégzésében, minden világos-e számukra. Végül is az ilyen kommunikáció hiánya gyakran ahhoz vezet, hogy az alkalmazottak túlterheltnek és motiválatlannak érzik magukat. El kell kerülni, hogy túlzott követelményeket támasszon a munkáltató a kollégákkal szemben. Stresszhez és indokolatlan nyomáshoz vezethet, ha folyamatosan a lehető legrövidebb időn belül a legmagasabb eredményeket követelik meg az alkalmazottaktól. A túl magas követelmények teljesítésének vágya túlterheltséghez és érzelmi kimerültséghez vezet. És nagyon lényeges a stabilitás biztosítása. Az emberek számára már a Covid világjárvány is stresszt okozott, és instabilitás érzését keltette, ami most még a háborúval is párosult. A hosszú távú tervezés sok ember számára értelmét vesztette. Ezért fontos megőrizni a munkahely stabilitásába vetett bizalmukat, hogy a dolgozók ne stresszeljenek amiatt, hogy nem tudják fizetni a számlákat vagy eltartani a családjukat.
