Hatalmas felhőszakadás csapott le Ungvárra a napokban, az utcákon hömpölygött az esővíz, a csapadékelvezető hálózat nem tudott megbirkózni a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű esővízzel, ami néhol gejzírként tört fel a csatornákból. A megyeszékhely több utcájában is térdig érő vízben gázoltak az autók és az emberek, a helyiek beszámolói szerint pincéket, portákat öntött el a víz, az alacsonyabban fekvő részeken házakba is betört az áradat.
Szabó Sándor
Legutóbbi KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, hogy településükön megoldott-e a csapadékvíz-elvezetés? Ami a reakciógombos, nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a válaszadók 60 százaléka mondta azt, hogy lakóhelyén nem jelentkeznek ezek a problémák. Viszont 40 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy településükön a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék komoly problémákat szokott okozni.
A kárpátaljai megyeszékhelyen történtek után Olekszandra Turjancsik, az Ungvári Városi Tanács infrastrukturális osztályának igazgatóhelyettese a sajtónak nyilatkozva elmondta, a probléma legfőbb oka, hogy a város nagy részén nincs kiépített csapadékvíz-elvezető hálózat, az esővizet a szennyvízelvezető csatornahálózaton keresztül igyekeznek eltávolítani, amely nem erre lett tervezve.
– A csatornarendszer nem volt képes megbirkózni a rövid idő alatt lezúdult jelentős csapadékmennyiséggel. Ez azzal magyarázható, hogy a csapadékvíz-elvezető rendszer kizárólag a város úgynevezett új negyedében – a Mozsajszkij, Március 8., Lehoczky, Csornovol és az ezekbe csatlakozó szomszédos utcákon – van kiépítve. A város e részén az esővizet két órán belül teljes mértékben elvezette a csapadékvízgyűjtő és -elvezető hálózat. Azokban a városrészekben jelentkeztek a legnagyobb problémák, ahol nincs kiépített hálózat. A szennyvízrendszer, kapacitásából és technológiájából adódóan, nem tudott megbirkózni ilyen nagy mennyiségű csapadékkal – nyilatkozta Olekszandra Turjancsik.
A hivatalnok megjegyezte, a problémát kizárólag a csapadékvíz elvezetésére szolgáló összefüggő hálózat oldaná meg, melynek kiépítésére a városnak jelenleg nincsenek forrásai. Ami azt jelenti, hasonló esetek bármikor újra előfordulhatnak.
– Néhány éve Beregszászban is volt egy nagy felhőszakadás, amely az ungvárihoz hasonló problémákat okozott a Vérke-parti város néhány utcájában – emlékezett vissza Galajda József, a beregszászi vízszolgáltató vállalat, a Vodokanal-Kárpátvíz Kft. igazgatója – Idén, Istennek hála, nem volt ilyen heves esőzés a térségünkben, folyamatosan figyeljük az előrejelzéseket, hogy gyorsan és rugalmasan tudjunk reagálni a helyzetre. Ahogy Ungváron és az összes kárpátaljai városban, Beregszászban is egyesített szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer van. Az ominózus eset napján az ungvári kollégák minket is megkerestek, szivattyúkat kértek tőlünk.
Az igazgató elmondta, Beregszász az utóbbi évekig unikális volt abból a szempontból, hogy sokáig megmaradtak az utcákban a vízelvezető árkok és átereszek. Mint fogalmazott, az utcák kiszélesítésével ezek eltűnnek. Így az esővíz csak csapadékelvezető rendszeren keresztül tud elfolyni, már ott, ahol kiépült ez.
– Ezek az árkok nem túl esztétikusak egy városban, de fontos szerepet játszottak a csapadék elvezetésében, főleg, hogy az esővíz nem igényel tisztítást és azonnal bevezethető lenne a folyóba, a mi esetünkbe a Vérkébe – mutatott rá Galajda József.
– Ha rövid idő alatt szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék hullik, azt azonnal nem tudja elvezetni a rendszer. Ez történt Ungváron is.
Viszont van rá mód, hogy mérsékeljük a károkat. A beregszászi szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető rendszer teljesen automatizált, számítógép vezérli, nincs szükség emberi beavatkozásra. A városban kilenc szennyvízátemelő van, ezeken keresztül jut el a csapadékvízzel együtt a szennyvíz a végátemelőbe, innen pedig a szennyvíztisztító telepre. Jelentősebb esőzések idején munkatársaink meghatározott időközönként monitorozzák az átemelő szivattyúkat. A felhőszakadást követő ungvári videón látszik, ahogy a víz gejzírként tör fel az egyik csatornából. Szakmai szemmel nézve egyértelmű, hogy a fővezeték nem tudta befogadni a nagy mennyiségű vizet, ami oda érkezett, az átemelő szivattyú pedig azt kinyomta a csatornaszemen keresztül az utcára. Ilyenkor egy kis időre le kell állítani a szivattyúkat, hogy elkerüljük a hasonló eseteket. Ez sem oldja meg a problémát, de így mérsékelhetőek a károk. Sajnálatos módon ilyen mértékű esőzésekre nem lehet felkészülni.
A beregszászi vízszolgáltató vállalat vezetője kitért arra is, hogy a Vérke-parti városban sem teljes a csatornahálózat, de nincs is olyan város a megyében, ahol ez 100 százalékos lenne.
– Ez az egyik legnagyobb, fejfájást okozó problémánk – mutatott rá. – Jelenleg 50-55 százalékos a lefedettség. Főleg ott merülnek fel e gondok, ahol nincs csatorna, sem esővíz-elvezetés. Óriási segítséget jelentettek a vízelvezető árkok. Ha nem is tudták teljesen elvezetni a csapadékot, viszont tudták tárolni, ergo nem az utcákon állt a víz. Nyilván én is a modernizálás pártján állok, de ezek az árkok néha nagyon hiányoznak, főleg a külvárosi részeken. A falvakban az árkoknak köszönhetően nem szokott ez gondot jelenteni. Inkább abból akadnak problémák, hogy a lakók elhanyagolják, nem takarítják a portájuk előtt az árkokat.
A nagyobb károk megelőzése érdekében különös gondot kell fordítani a vízelvezető árkokra, átereszekre, azok tisztítására, karbantartására. Szürtében 2012-ben pucolták ki a vízelvezető árkokat és a települést körülölelő kanálisokat, miután egyre nagyobb gondot jelentett a belvíz. A heves zivatarok után ezt megelőzően portákat és pincéket öntött el a csapadék.
– Miután tíz évvel ezelőtt megtisztítottuk az árkokat és a lakosok felújították a bejáró hidakat, nem volt gond a csapadékelvezetéssel – mondta lapunknak Puskár Árpád, a Szürtei kistérség polgármestere. – A településen jól működik a vízelvezetés, ami viszont nem mondható el a közigazgatási reform keretében a Szürtei kistérséghez csatolt Nagygejőcön. Megörököltük ezt a problémát, de nem tétlenkedtünk, még korábban elkészítettünk egy tervdokumentációt a település vízelvezető árkainak karbantartására. Ennek költsége 1,5 millió hrivnya lett volna, de a háború keresztülhúzta minden fejlesztési tervünket, köztük ezt is. A kistérséghez tartozó többi településen nincsenek ilyen problémák.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
