Ukrajna havonta 230-250 milliárd hrivnyát költ. Az összeg felét katonai kiadásokra fordítják. Jelenleg az állam saját bevételei még ez utóbbi fedezésére sem elegendőek, nem beszélve a szociális, az oktatási és az egészségügyi szféráról. A hiányzó forrásokat nemzetközi partnerek kompenzálják. A segítség azonban többnyire hitelek formájában érkezik.
Bujdosó Ivett
6,4 billió hrivnya – a 2023-as előrejelzések szerint erre a szintre nőhet Ukrajna államadóssága. Ez az ország GDP-jének 106 százaléka lenne. 2022. augusztusában ez a mutató „mindössze” 3,9 billió hrivnya volt, ám az összeg néhány hónap leforgása alatt megduplázódott.
A Világbank tanulmánya szerint, ha az államadósság összege meghalad egy bizonyos határt, akkor annak további növekedése a GDP emelkedésének lassulásához vezet.
A fejlett országok esetében ez a határ a GDP 77%-a. A fejlődő országok esetében, amelyekhez Ukrajna is tartozik, 64%.
A gazdasági növekedésre gyakorolt negatív következmények ellenére a világ számos fejlett országában az államadósság meghaladja a GDP-t. Igaz, a fejlett országok megengedhetik maguknak a nagy adósságot, mivel alacsony kamattal és magas hitelminősítéssel rendelkeznek. Ukrajnának, mint a legtöbb fejlődő országnak, nincs ilyen lehetősége.
Olena Bilan, a Dragon Capital elemzési osztályának igazgatója kifejtette, 2022-ben az állami költségvetés 35 milliárd dolláros külső finanszírozásából csaknem 15 milliárd, azaz 42% érkezett vissza nem térítendő támogatás formájában.
Amennyiben az arány pozitív irányba növekedne, elkerülhető lenne az államadósság további emelkedése.
Az ukrán pénzügyminisztérium szerint augusztus 31-én az állami és az állam által garantált külső adósság teljes összege 3,5 billió hrivnya, azaz 98,03 milliárd dollár volt. Február 24 óta a külső hitelek aránya a teljes adósságállományon belül 58,4 százalékról 62,8 százalékra nőtt, 2023-ban pedig akár 79 százalékra is emelkedhet.
Ukrajna továbbá óriási összeggel – mintegy 22,52 milliárd dollárral – tartozik az eurókötvények tulajdonosainak.
A következő két évben azonban ez az adósság nem befolyásolja az államháztartás alakulását: a kormánynak ugyanis sikerült megállapodnia a kifizetések elhalasztásáról.
A háború sújtotta ország mindemellett nemzetközi pénzügyi forrásokból – a Cargilltől, a Credit Agricole Corporate and Investment Banktól és a Deutsche Banktól – is vett fel kölcsönt. A velük szemben fennálló tartozás körülbelül 1,6 milliárd dollárt tesz ki. Emellett számos országgal, köztük Olaszországgal és Kanadával is érvényes hitelszerződést kötöttek. Ezek összege eléri az 1,7 milliárd dollárt.
Ám minél több hitelt vesz fel Ukrajna, annál többet kell visszafizetnie.
A 2023-as költségvetésben a kormány rekordösszegű, 8,9 milliárd dollárnyi hrivnyát különített el az államadósság kamatainak kifizetésére – ez csaknem a duplája a 2022-re tervezettnek.
A kormány emellett belső hitelezőinek, köztük az Ukrán Nemzeti Banknak (NBU) is tartozik.
Jövőre Ukrajna adóssághalmozódása további 41 milliárd dollárral emelkedhet, a kormány ugyanis a költségvetési hiány 95 százalékát külső finanszírozásból tervezi fedezni. A külföldi hiteleket azonban devizában folyósítják. Emiatt az adósság e része rendkívül sebezhető a hrivnya árfolyamingadozásával szemben: amint az ukrán fizetőeszköz értéke zuhanni kezd, a költségvetés adósságterhe rohamosan nő.
A külső hitelezőkkel szemben az egyetlen alternatíva az NBU, amely akár 30 évre is hitelez az államnak. Ennek azonban megvan az ára: a gyors infláció és a hrivnya leértékelődése.
A következő években jelentősen megnő az államháztartásra nehezedő adósságnyomás. E kifizetések többségét további külföldi kölcsönökből kell/lehet teljesíteni. A fő adósságterhet a nemzetközi pénzügyi szervezeteknek, különösen Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) történő kifizetések jelentik majd. Jelenleg azonban nincs mód ennek átstrukturálására.
A kormány utolsó reménye mégis az IMF. A szervezettel kötött újabb, hosszú távú megállapodás ugyanis lehetővé teheti a korábbi, szintén általuk folyósított hitelek visszafizetését.
Úgy tűnik, az adósságspirál elkerülhetetlen…
