Nem biztos, hogy kerül hús a karácsonyi asztalra │KISZó-háttér

Minden negyedik lakos jövedelmének mintegy 60 százalékát élelmiszerre költi.

Tovább emelkednek az élelmiszerárak az ukrán piacon, a drágulás elsősorban a húskészítményeket érinti. A viharos és rendkívül nehéz 2022-es év rengeteg megpróbáltatással járt. Számos nehézséget okozott a háború a gazdaság egészének, ami a családi költségvetést is megtépázta.

Bujdosó Ivett

Szakértők szerint Ukrajna minden negyedik polgára jövedelmének mintegy 60 százalékát élelmiszerre költi, további 15 százalék esetében az erre fordított kiadások aránya ennél is nagyobb. A lakosság vásárlóereje a háború hatására tovább csökkent.

A hús, a zsír, a kolbász és más húskészítmények drágulását igazolják az Állami Statisztikai Szolgálat adatai. Számításaik szerint szeptemberben az előző évhez képest 22 százalékkal emelkedett e termékek átlagára. A megtakarítás érdekében a fogyasztás csökkentése vagy olcsóbb alternatíva keresése lehetséges.

A drágulás oka

Elemzők szerint a hús és húskészítmények áremelkedésének fő oka a háború. Ezt megelőzően e termékek önköltsége elsősorban a szezonalitás, illetve a takarmány és az energiaforrások ára miatt ingadozott.

„Vannak tényezők, amelyek jelenleg a sertés-, csirke- és marhahúst egyaránt érintik. Először is az állomány gyors apadása tapasztalható. A háború miatt a sertésállomány mintegy 10 százalékkal csökkent” – jegyezte meg Makszim Hopka, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) elemzője.

A Metro Ukraine cég szerint a sertéstelepek csaknem 25 százaléka megsemmisült vagy az ideiglenesen megszállt területeken található, ezért a sertéshús ára minden hónapban emelkedik.

Ráadásul – mint az áruházlánc képviselője hozzátette – a hízók tenyészideje jóval hosszabb mint a csirkéké. A sertés átlagosan 5-6 hónap alatt éri el a piacképes állapotot, a csirke esetében ez 30-42 nap.

A másik ok a szakértők szerint a logisztikai költségek és az üzemanyag árának emelkedése volt, ami minden termelési láncban többletköltséget jelent. További tényező volt az állatoknak szánt vitaminok és nyomelemek drágulása. Áruk a szállító országtól függően mintegy 30 százalékkal nőtt.

A piaci árak a húskészítmények behozatalától is függnek, ami némileg visszafogja a hirtelen drágulást, még akkor is, ha az import mindössze 15 százaléka az Ukrajnában értékesített húsnak.

Háromjegyű számok az árcédulán

A sertéshús és a szalonna drágult a leginkább. Az utóbbi ára azért is emelkedett, mert Ukrajnában elsősorban a hússertéseket tenyésztik, amelyeknek viszonylag kevés a zsírhozama. A szalonnát elsősorban Európából importálják. Az árfolyam és a logisztikai szolgáltatások költségei azonnal tükröződnek az áron.

2021. október-novemberében a sertésoldalas, a lapocka, a hasalja és a borda ára 100-113 hrivnyába került. Jelenleg 160-170 hrivnyáért lehet beszerezni. Ez 60 százalékos drágulás.

A nyakrész és a sasliknak való ennél jóval többe, 144 hrivnyába került. Napjainkban ezek kilogrammonkénti ára meghaladja a 180-210 hrivnyát.

A házi szalonna kilója egy év alatt 135-ről 199, sózott változata 165-ről 258 hrivnyára emelkedett.

Szvitlana Dobrolevszka, a Metro Ukraine menedzsere szerint a csirkehús ára nem változott jelentősen, bár a polgárok az árcédulákon ennek ellenkezőjét tapasztalják.
Míg 2021 hasonló időszakában 110 hrivnyát kértek el egy kilogramm csirkemellért, most akár 140 hrivnyát is kóstál. Az alsó- és felsőcomb ára a statisztikai adatok szerint 7-8 hrivnyával emelkedett, ez hozzávetőlegesen 10 százalékos drágulást jelent.

A marhahúsnál árcsökkenésről számolnak be, ám ez nem minden esetben tükrözi a valóságot. A pénzügyminisztérium adatai szerint egy év alatt 230-ról 217 hrivnyára csökkent egy kilogramm színhús ára. Legtöbbet, 261 hrivnyát 2022 februárjában kértek el ezért a termékért. A borda márciusban kóstált legtöbbet, akkoriban 176 hrivnya szerepelt az árcédulán. Napjainkban kilója 145 hrivnya.

Az UKAB szerint nem helyénvaló hosszú távú előrejelzésekbe bocsátkozni, ugyanis mindennap változik valami.

Az egyik hentesüzletet vezető nagydobronyi vállalkozó hasonló áremelkedésről számolt be.

Mint elmondta, a sertés árát az élősúly határozza meg, ami az elmúlt hónapokban kilogrammonként 60-65-ről 85 hrivnyára ugrott.

– A nyári holtszezon után jelenleg megnövekedett keresletet tapasztalunk. Hetente akár tíz disznót is feldolgozunk, néha ez mégis kevés. Farmról vásároljuk az „alapanyagot”, ugyanis nincs elég takarmányunk a disznótartásra. A háború első hónapjaiban sokan nem akarták eladni az állataikat, ehelyett tovább hizlalták azokat. Mások viszont nem is fektettek a háztájiba, hiszen bizonytalan volt a jövő alakulása – fejtette ki a vállalkozó.

Mint megtudtuk, az előző szezonhoz képest 50-60 százalékos áremelést eszközöltek. Ettől függetlenül a kereslet alig változott.

– A hurka 80-100 hrivnya helyett idén 130 hrivnyába kerül, ugyanis a töltelékáru mellett a többi hozzávaló ára is lényegesen emelkedett.

A sódar 200-230 hrivnya volt, idén azonban 300 hrivnya alatt nem tudjuk adni. A kolbász a tavalyi 160-ról 270, a szalonna 100-ról 140, füstölt változata 120-ról 170, a császárszalonna 180-ról 270 hrivnyára emelkedett. Nagyobb rendelés esetén tudunk kedvezményt biztosítani, ám az áringadozások nem kecsegtetnek semmi jóval – tudtuk meg. – A keresletben nem tapasztaltunk változást, sőt, a tél közeledtével egyre többen rendelnek tőlünk húskészítményeket. Az árak nem lepik meg a vásárlók többségét, néhányan azonban megválogatják, mi fér bele a havi költségvetésbe.

Változások a keresletben

Az emelkedő élelmiszerárak és a bevételek általános csökkenése hatására a polgárok az olcsóbb húsfajtákat kezdik előnyben részesíteni. Különösen a sertéshúst próbálják csirkével helyettesíteni.

„A trend valóban megváltozott. A fogyasztók több csirkét vásárolnak, és ez a fagyasztott termékekre is vonatkozik. A sertéshús drágulása ellenére azonban az ínyencek továbbra is vásárolnak belőle pörköltnek valót” – hangsúlyozta Szvitlana Dobrolevszka.

Az egyik kereskedelmi lánc adatai szerint idén átlagosan 10 százalékkal csökkent a húsértékesítés az előző év azonos időszakához képest. Csirkéből 1-2 százalékkal, marhából 27 százalékkal, más húsfajtákból 15-21 százalékkal vásároltak kevesebbet. A közlemény szerint a választék gyakorlatilag nem változott, hiányt sem tapasztaltak.