KISZó-kérdés – Kevesebb fizetés, több gond – a realitások nem túl biztatóak

Ukrajna jövő évi költségvetését úgy alakították, hogy a lehető legtöbb forrást a hadsereg finanszírozására irányítják. A fennmaradó összeget szociális és más kiadásokra fordítják. Az utóbbi kilenc hónapban azonban nem olyan egyszerű az állami szférában dolgozók kifizetése, több ágazatban – a helyi önkormányzatok belátásától függően – a csökkentés mellett döntöttek. A magánvállalkozók igyekeztek nem változtatni alkalmazottaik bérén, ám ez nem mindig egyszerű.

Bujdosó Ivett

A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, a háború kitörése óta kevesebb fizetést kapnak-e olvasóink. Válaszadóink 60 százalékának nem változott a bére, a többiek azonban némi fizetéscsökkenést tapasztaltak.

Mint ismert, a létminimum 2023-ban 2589 hrivnya, a minimálbér 6700 hrivnya lesz. A tervezett infláció mértéke 30 százalék, a dollár átlagos árfolyama 42,2 hrivnya. Jövőre azonban óriási államadósságra kell számítani, amely meghaladhatja a GDP 100 százalékát. Emiatt továbbra is nagy szükség van a külföldi kölcsönökre.

Amennyiben az Európai Unió (EU) leállítja az Ukrajnának nyújtott finanszírozási programot, az országnak nem lesz elég pénze, hogy kifizesse a béreket és a nyugdíjakat, ezt már Denisz Smihal miniszterelnök mondta egyik októberi interjújában.

„Ukrajna nagymértékben függ az EU pénzügyi támogatásától, a pénzt szociális szükségletekre és az ország újjáépítésére használják fel. Minden késedelem – hangsúlyozta a kormányfő az interjúban – súlyos következményekkel fenyeget”.

Smihal elmondta, Ukrajna mikor nem lesz képes kifizetni a béreket és nyugdíjakat

A miniszterelnök szerint az, hogy hitel lesz-e vagy támogatás, kevésbé fontos, ugyanis már minden megtakarítási lehetőséget kimerítettek.

Jövőre Ukrajnának több mint havi 3 milliárd dollárra lesz szüksége a szociális kiadások fedezésére, közölte Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter. Hangsúlyozta, a világon a legtöbb gazdasági és pénzügyi problémát Oroszország fegyveres támadása okozta.

A tárcavezető azt is megjegyezte, hogy a háború előtt Ukrajna gazdasági helyzete stabil volt, de Oroszország inváziója súlyos csapást mért az országra, az év végéig a GDP több mint 30 százalékos visszaesését jósolják.

Korábban Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás elnöke elmondta, térségünk a nagyszabású invázió kezdete óta éjt nappallá téve azon dolgozik, hogy biztosítsa a gazdasági szektor stabil működését, teljesítse a vállalkozások áttelepítésével kapcsolatos kritikus fontosságú feladatokat és maximálisan kedvező körülményeket teremtsen az újraindulásukhoz.
A megyevezető közölte, Ungváron és több járásban a munkaadók 16 200 hrivnyás átlagbért kínálnak dolgozóiknak.

A kormány 34 millió hrivnyát különített el a belső menekültek rezsiköltségének megtérítésére

Az utóbbi hónapokban nagy port kavart a pedagógusok bérének csökkentése. Mindez annak ellenére történt, hogy az illetékesek szerint van pénz a fizetésekre. Csak ez év január 1-je óta 3,1 milliárd hrivnyával nőtt a fel nem használt oktatási támogatások összege, és jelenleg 8,7 milliárd hrivnyát tesz ki. A felhalmozás fő okai, hogy eltörölték a prémiumokat, a fakultatív órákért járó pótlékokat és bizonyos esetekben csökkentették a munkabért.

Roman Jermolicsev pénzügyminiszter-helyettes szerint a kistérségek nagy részének elegendő forrása van ahhoz, hogy hatékonyan támogassa az oktatást és Ukrajna gazdaságát. Arra szólította fel az illetékeseket, hogy ne halmozzák fel ezt a pénzt, hanem fordítsák magas színvonalú oktatási szolgáltatások honorálására.

Egyik válaszadónk, Mészár Viktória megkeresésünkre elmondta, a háború óta valamelyest változott a bérezése.

– Előfordult, hogy kevesebb fizetést kaptam, ám ez azóta helyreállt. Sajnos azonban még így is nehéz beosztani a pénzt, meggondolom, mit vásárolok, hogyan tervezem meg a havi kiadásokat. A férjemmel mindketten itthon dolgozunk, a jövedelmünk is ennek „megfelelő”, így nagy fejtörést okoz a számlák kifizetése. Két gyermeket taníttatunk, egyiküket külföldön, ami szintén nem olcsó mulatság.

Ruhaneműt már csak nekik vásárolunk, kikapcsolódásra viszont így sem jut – fejtette ki Viktória.

Felmerül a kérdés: jobb a helyzet külföldön? Felmérések szerint az Európában tartózkodó ukrán menekülteknek most sokkal több lehetőségük van Lengyelországban, Csehországban és Németországban munkát találni, mint a háború kitörése előtt. Február 24-e óta 430 ezer újonnan érkezett ukrán állampolgárt alkalmaztak Lengyelországban. A menekültek mintegy 10 százaléka választja Csehországot, ahol 770-1250 euró között mozognak a bérek. Románia szintén a munkalehetőségek országa, a fizetés itt körülbelül 400-500 euró. Németország 2000 eurót kínál az ukránoknak.

 

Forrás:
KISZó/AP Photo/Emilio Morenatt

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó