Lezajlott a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) már hagyományosnak számító őszi vezetőképzője Siófokon, melynek célja, hogy a hallgatói szervezetek a továbbiakban felkészültebben és eredményesebben lássák el feladataikat a Kárpát-medencében. Idén azonban a szervezők a már megszokott alkalommal párhuzamosan létrehozták az I. Kárpátaljai Vezetőképzőt is.
Varga Brigitta
– A HÖOK már hosszú évek óta gondoskodik nemcsak a magyarországi, hanem a külhoni hallgatói szervezetek érdekképviseletéről is.
– A HÖOK Külhoni Programja 2014 óta működik. Bár alapvetően érdekképviselettel foglalkozunk, ugyanakkor lehetőségeinkhez mérten igyekszünk segíteni külhoni tagszervezeteink mindennapjait is, így például Kárpátalja számos településén végeztünk egészségügyi szűréseket, tavaly decemberben pedig könyvcsomagokat juttattunk el több magyar oktatási intézménybe. Mindezek mellett legfontosabb feladatunknak a vezetőképzést és a kapcsolatépítést tartjuk – fejtette ki Menyhárt Barbara, a HÖOK Külhoni Program vezetője. – Így a HÖOK Vezetőképzőn való részvétel remek lehetőséget kínál a hallgatói szervezetek tagjainak találkozására, az ismerkedésre és a tapasztalatcserére.
Évente két vezetőképzőt szervezünk, és ezeken az alkalmakon általában 300-350 anyaországi és külhoni fiatal gyűl össze.
A vezetőképzőn különböző szekciókba osztódnak a résztvevők, annak megfelelően, milyen tevékenységeket végeznek a hallgatói önkormányzatok.
– Idén új dologgal álltatok elő, megszerveztétek az I. Kárpátaljai Vezetőképzőt.
– Idén ősszel egy pályázati forrásnak köszönhetően 70 fő számára díjmentes részvételt tudunk biztosítani. Arra gondoltunk, ennek a népes csoportnak létrehozunk egy sajátos képzést, melyet Kárpátaljai Vezetőképzőnek neveztünk el, mivel főként kárpátaljai fiatalokat szerettünk volna vendégül látni. Úgy láttuk, jelenleg ebben a régióban van a legnagyobb szükség arra, hogy a fiataloknak közösségi teret teremtsünk, ahol megvitathatják az őket érintő dolgokat. Azonban a többi elcsatolt régióban is meghirdettük a képzést, így érkeztek hozzánk Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből is.
– Hogyan zajlott a képzés?
– A vezetőképzőt Szili Katalin miniszterelnöki megbízott nyitotta meg. Előadásának témája a nemzeti kisebbségvédelem és a magyar autonómiatörekvések a Kárpát-medencében volt. Ezután a felsőoktatásban tanulók társadalmi helyzetéről, majd a világválságról, annak okairól, megoldásairól esett szó.
A Kárpátaljai Vezetőképző második napját egy esettanulmánnyal indítottuk, amelyen igyekeztünk feltárni a Kárpát-medence fiataljait foglalkoztató kérdéseket. A nap második felében pedig pódiumbeszélgetések formájában jártuk körbe a nemzeti kötődés, az otthonmaradás és elvándorlás kérdéseit.
Az egész napos ötletelést pedig önismereti és asszertív kommunikációs workshoppal zártuk Martin Vivien vezetésével. Másnap a résztvevők szakpolitikai előadásokat hallhattak, készségfejlesztő tréningen vehettek részt. Olyan témák kerültek fókuszba, mint a külhoni magyar fiatal vállalkozók helyzete, jogi és politikai küzdelmek a Kárpát-medencében, pénzügyi tudatosság és a nyilvános beszéd művészete.
A szervezők az előadók kiválasztásánál is igyekeztek kárpátaljai fiatalokat bevonni. Így a hétvégén felszólalt többek között Bence Norbert, a Momentum Doctorandus alelnöke, Gál Máté, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének (KMDFKSZ) elnöke és Tuba Adrián, a Határtalanul a Magyar Fiatalokért Egyesület tagja. Ők a külhoni magyarok nemzeti kötődéséről osztották meg véleményüket.
– A nemzeti kötődés kialakulását nagyban befolyásolja a környezet, melyben élünk, továbbá a szülői nevelés, a vallás és az iskola – fogalmazott Tuba Adrián. Hozzátette, sok tényező befolyásolja ennek az érzelemnek a fejlődését, legfőképpen – főleg kisgyermek korban – az, ahogyan a családtagok vélekednek a saját szülőföldjükről, illetve az, hogy milyen kulturális hátteret biztosítanak a gyermeknek, tehát mennyire kapnak hazafias nevelést. A hazaszeretet igazán a serdülőkorban kezd beépülni a személyiségünkbe, ettől kezdve pedig identitásunk elválaszthatatlan részét képezi. Éppen ezért a későbbiekben az iskolákra, a pedagógusokra is hatalmas felelősség hárul – fejtette ki.
Lőrinc Ingrid, a KMDFKSZ tiszteletbeli elnöke pedig csoportfoglalkozást tartott, melyen esettanulmányt készítettek a résztvevőkkel a Kárpát-medence fiataljait érintő problémákról, kihívásokról.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
