A háború óta korlátozzák a hivatalos statisztikai adatok elérhetőségét Ukrajnában. Emiatt az elemzők alternatív adatforrások segítségével becsülik meg a gazdasági növekedés ütemét. A jelentések közzétételének felfüggesztése a munkaerőpiac megváltozott dinamikáját taglaló elemzésekre, a jövedelmek számszerű ismertetésére is vonatkoznak.
Bujdosó Ivett
Az Ukrán Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a nominális bérek idén 12,3 százalékkal, a reálbérek – az inflációt figyelembe véve – 26,9 százalékkal csökkentek Ukrajnában. A jegybank előrejelzése szerint 2023-ban a nominálbérek 32,8, a reálbérek pedig 4,6 százalékkal nőnek majd. Mindezt a munkaerő iránti megnövekedett kereslettel magyarázzák.
2021-ben a hivatalos bérszámfejtési statisztikák 7,1 millió alkalmazottról informáltak. Ez a mutató nem tartalmazta a mikrovállalkozások munkatársait, illetve az egyéni vállalkozói státuszban tevékenykedőket sem.
Számuk azonban jelentős, eléri az 5 millió főt.
A Sense bankcsoport saját adatai alapján végzett elemzése szerint a gazdasági versenyszféra a 2022-es évet az átlagbérek aktív, 20%-os éves növekedésével kezdte. A háború kitörése után a vállalkozások előleggel vagy kompenzációval támogatták dolgozóikat, ami éves szinten 34%-ra módosította a nominálbérek emelkedését. Ez az ugrás azonban áprilisban 20%-os éves csökkenésbe fordult át. A nyár folyamán ez 9%-on stabilizálódott, a kora őszi hónapokban pedig 6%-ra zsugorodott.
A közszférában a bérek jobban ellenálltak a válságnak, az általános tendencia itt stabilabb volt. Nyáron a nominálbérek növekedése meghaladta a 20 százalékot, októberben ez 28%-ra fokozódott.
Az elemzés szerint összességében 2022 eleje óta a versenyszférában nem változott, míg a közszolgáltatási szektorban átlagosan 16%-kal nőtt az átlagkereset 2021 azonos időszakához viszonyítva. Reálértéken viszont a bérek – az inflációt figyelembe véve – mindkét ágazatban meredeken estek, és esetenként akár a 2-27 százalékot is elérték.
A bankcsoport becslései szerint a háború alatt a munkavállalók 13 százaléka veszítette el az állását, a foglalkoztatási tendencia pedig további lejtmenetet produkál.
Az ukrán gazdasági miniszterhelyettes arról tájékoztatott, hogy a háború kezdete óta mintegy 5 millió ukrán állampolgár vesztette el állását.
Tetyana Berezsna szerint közel 7 millióan külföldre menekültek, a harci cselekmények pedig 10 millió munkavállaló foglalkoztatását lehetetlenítették el.
A munkaerőpiac helyzetét tovább nehezíti, hogy az elmúlt hónapban nőtt az elbocsátások száma is. Úgy tűnik, a gazdasági fellendülés még várat magára, így szükség van további, a munkahelyek megőrzését célzó intézkedések meghozatalára.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.