Az influenza a légúti rendszer akut fertőző betegsége, amelyet a levegőben lévő cseppekkel terjedő influenzavírus okoz. Az influenzajárvány szezonális előfordulása miatt a betegség globális epidemiológiai koordinációt igényel. Milyen szövődményekkel járhat, hogyan gyógyítható a leghatékonyabban, kérdeztük Natalja Hema-Bagina infektológus, a Prevention Hospital poliklinikájának vezetője, az egészségügyi tudományok kandidátusa, az UNE tanszékvezetője.
Magyar Tímea
– A legnagyobb influenzajárvány 1918-1919-ben volt, amikor a „spanyolnáthá”-nak nevezett influenza három hulláma több mint 50 millió emberéletet követelt (többet, mint az első világháború). Legnagyobb számban gyermekek, idősek és súlyos betegségekben szenvedők haltak meg. Miután a megfázástól eltérően súlyos szövődményeket okozhat, nagy hangsúlyt kell helyezni az ellene való védekezésre. Végzetes következményekkel az újszülötteknél és az 50 év felettieknél járhat. Különösen óvatosnak kell lenniük többek között a krónikus betegségekben szenvedő egyéneknek, a szív- és érrendszeri betegeknek, a sztafilokokkuszos fertőzésekben szenvedőknek és a HIV-fertőzött személyeknek.
– Mikor kell orvoshoz fordulni?
– Amennyiben a tünetek 3-4 napnál tovább fennállnak, szakemberhez kell fordulni. Csakis az orvos képes kiválasztani a megfelelő kezelési módot és azokat a gyógyszereket, melyek segítenek kilábalni a betegségből.
– Milyen a leghatékonyabb kezelési módszer?
– Ugyan sok vita folyik erről, de még mindig a védőoltások játsszák a legfontosabb szerepet a fertőzés megelőzésében. Ezenkívül ajánlatos megerősíteni az immunrendszerünket.
Ami a kezelést illeti, akkor a leghatékonyabb, ha az első tünetek megjelenésétől számított 24-30 órán belül elkezdjük.
A gyógyítás főleg a tünetek enyhítéséből és a vírus szervezetben való terjedésének megakadályozásából tevődik össze. Influenza elleni gyógyszereket (vírusellenes szereket, láz- és fájdalomcsillapítókat) írnak fel. Kimutatták, hogy a neuraminidáz inhibitorok: az oseltamivir (Tamiflu) és a zanamivir (Relenza), gátolják a vírus terjedését, csökkentve a tüneteket és a szövődmények valószínűségét, míg az M2 inhibitorok: az amantadin és a rimantadin blokkolja a vírus bejutását a sejtekbe. A terápia erősíthető természetes gyógyszerekkel (például bodzakivonattal).
– Melyek az influenza leggyakoribb szövődményei?
– A légzőrendszernél orrmelléküreg-gyulladás, gégegyulladás, hörghurut, bronchiális asztma, légzési elégtelenség léphet fel, súlyosbodhatnak a krónikus betegségek (például bronchiális asztma vagy krónikus obstruktív tüdőbetegség – COPD). A keringési rendszerben is okozhat elváltozásokat, például myocarditist, pericarditist, hirtelen szívhalált, krónikus keringési elégtelenséget. Az időseknél fokozott demenciát idézhet elő, hajlamosít a görcsökre, az agyhártyagyulladásra. Ezenkívül akut középfülgyulladás, myositis, akut veseelégtelenség, kötőhártya-gyulladás is lehet a következménye. Sajnos az acetilszalicilsav-tartalmú gyógyszerek miatt Reye-szindrómát és Guillain-Barre szindrómát is eredményezhet.
– Melyek a vírus legveszélyesebb típusai?
– Az influenza A típusa emberekben és állatokban egyaránt előfordul (sertés, ló, madarak stb.). Sokkal gyakrabban mutálódik, mint más fajok. Nagy változatosságuk a vírusburkot alkotó fehérjék típusainak (HA vagy H hemagglutinin) köszönhető. Jelenleg a leggyakoribb törzsei a H1N1 és H3N2 altípusokba tartoznak.
A vírus meglehetősen gyorsan képes megváltoztatni a vírushéj fehérjeszerkezetét, aminek következtében az új törzset a korábbi fertőzés után a szervezetben jelen lévő antitestek nem ismerik fel.
Az A típus súlyos betegséget okoz, amely járványos méreteket ölthet. A vírus B típusa csak emberben fordul elő. Csak egy HA és NA altípusa van. Az A vírushoz hasonlóan súlyos betegségeket vált ki, amelyek járványokat okoznak. A vírus C típusa emberekben és sertésekben fordul elő. Csak enyhe fertőzéseket (például kötőhártya-gyulladást) okoz. Célszerű a kezelést a betegség első tüneteinek megjelenésekor megkezdeni, orvoshoz fordulva.
