A válaszadók többsége (70%) nem lát esélyt arra, hogy fegyvernyugvás lesz 2023-ban Ukrajnában, és mindössze 30 százalék gondolja úgy, hogy idén véget ér az ukrajnai háború, eljön a béke – derült ki a Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán az elmúlt héten indított reakciógombos szavazásból.
Szabó Sándor
Bár ősszel, amikor kezdetét vette az ukrán ellentámadás, sokan bíztak benne, hogy a harcok pár hónapon belül véget érnek, erre most már igen kicsi az esély.Egyes nyugati elemzők úgy vélik, könnyen lehet, hogy akár 2025-ben is folyik majd a háború Kijev és Moszkva között. Emma Ashford politológus szerint ahogy telik az idő, a közvélemény egyre inkább békét szeretne az öreg kontinensen és Amerikában is. Egy amerikai felmérést idézve elmondta: az Egyesült Államokban jelenleg 47 százalék akarja, hogy a Biden-adminisztráció keressen módot a háború befejezésére. Mindenesetre
a tél beköszöntével a harcok a legtöbb fronton állóháborúvá alakultak.
Tény, november első felétől, amikor az ukránok visszafoglalták Herszont, egyik fél sem tudott jelentős eredményeket elérni. Legádázabb harcok jelenleg a Doneck megyei Bahmutnál folynak.
Egy december végi, a Harkivi Társadalomkutató Intézet által elvégzett felmérés szerint a válaszadók 78 százaléka elutasítja, hogy Ukrajna bármilyen kompromisszumot kössön a harcok befejezése érdekében. Az egyik első és fő kérdés, ami sokakat foglalkoztat, az a képesség és a hit, hogy Ukrajna visszaszerzi az összes ideiglenesen megszállt területet. Tehát az ukránok túlnyomó többsége, 89 százaléka úgy gondolja, hogy ez biztosan meg fog történni, mindössze 6 százalék kételkedik abban, hogy ez megtörténik. „Vannak olyan kompromisszumok, amelyeket hajlandó elfogadni a béke elérése érdekében?” – hangzott az egyik kérdés.
A válaszadók 78 százaléka szerint nem kell alkukat kötni.
Arra is kíváncsiak voltak, hogy a megkérdezetteknek mi számítana Ukrajna győzelmének. 57 százalék az 1991-es határokhoz való visszatérést tekinti annak, 21 százalék azt tartaná győzelemnek, ha Ukrajna Kelet-Európa elismert vezető országává válna. A válaszadók 8 százaléka a 2022. február 24-ei határokhoz való visszatérést, további 8 százalékuk pedig Oroszország több államra való szétesését vélné győzelemnek.
Az ukrán vezetés és az ország nyugati partnerei gyakran eltérő jóslatokat fogalmaznak meg az ukrajnai háború 2023-as befejezését illetően. Kirilo Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatóságának vezetője egy tavalyi és egy friss interjúban tényként említi, hogy Moszkva elvesztette ezt a háborút, és az ellenségeskedés akár már tavaszra véget érhet, de legkésőbb nyár elejére pontot tesznek a konfliktus végére. Előrejelzése szerint 2023 tavaszának végén az ukrán fegyveres erők már behatolnak az Oroszország által jogellenesen annektált Krímre. Budanov úgy véli, hogy katonai erő és a diplomácia eszközeivel képesek lesznek visszafoglalni a félszigetet. Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára is reálisnak tartja a háború 2023 nyarára történő befejezésének lehetőségét. Biztos abban, hogy Moszkva nyílt csatában nem győzheti le Ukrajnát, és
a következő két-három hónap (január, február és március) valószínűleg meghatározó lesz ebben a háború kimenetelét illetően.
Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint az Orosz Föderációnak szint nem maradt forrása a háború folytatására. Azt is megjósolja, hogy 2023 tavaszára vagy nyarán véget ér az ellenségeskedés. Volodimir Zelenszkij szerinte addig nem várható a viszály végleges rendezése, amíg Oroszország az összes megszállt területről vissza nem vonul. Ukrajna elnöke már 2023-ra várja az ukrajnai háború végét, de világos elképzelései vannak a befejezés feltételeiről:
Ukrajna területi integritásának a helyreállítása, a háborús bűnök megbüntetése és jóvátétel fizetése.
Ukrajna nyugati partnerei Oroszország kudarcairól beszélnek, de még nem látják a háború befejezésének előfeltételeit. A Fehér Ház előrejelzése szerint a téli időszak meghatározó lesz, és azt valószínűsítik, hogy a katonai műveletek „egy ideig” folytatódnak még. Ben Hodges, az amerikai haderő korábbi európai parancsnokának előrejelzése szerint
az ukrán fegyveres erők 2023 szeptemberéig felszabadítják a Krímet az orosz megszállás alól.
Joe Biden amerikai elnök a Volodimir Zelenszkijjel folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek nem áll szándékában megállítani az Ukrajna elleni fegyveres agressziót. Ugyanakkor megjegyezte, nem szabad alábecsülni ennek a háborúnak Oroszországra gyakorolt hatását, nevezetesen az általuk elszenvedett veszteségeket. Biden annak a véleményének adott hangot, hogy Putyin ezt a háborút már nem tudja megnyerni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Oroszország nem békét keres, hanem abban reménykedik, hogy befagyasztja a konfliktust, és időt nyerhet az újabb offenzívára való felkészülésre. Stoltenberg úgy véli, Putyin két stratégiai hibát követett el, alábecsülte Ukrajnát és a NATO egységességét. Ezzel szemben az oroszok szerint a béke feltétele az új határok elismerése.
Megkérdeztük Fegyir Sándort, az Ungvári Nemzeti Egyetem professzorát, aki a háború kitörésének napján jelentkezett a kárpátaljai önálló területvédelmi zászlóaljba és hónapok óta a fronton teljesít szolgálatot, ő hogyan látja a lövészárokból: idén végre beköszönt a várva várt béke?
– A háború aktív szakaszának 2023-ban véget kell érnie
– nyilatkozta lapunknak az egyetemi tanár. – Az ukrán hadsereg mindent megtesz az Oroszország elleni háború befejezése érdekében, jelenleg a fő cél az 1991-es ukrán határok visszaállítása. Most erre törekszik a katonai vezetés, ugyanis érezhetően meggyengültek az orosz megszállók.
A teljes győzelemhez és békéhez a Putyin-rezsim összeomlása szükséges.
Ellenkező esetben állandó veszélyben fogunk élni, úgy, mint az ellenségekkel körülvett Izrael. Ám a győzelmünkhöz elengedhetetlen nyugati partnereink segítsége, fegyverek küldése és anyagi támogatás biztosítása. Ezek nélkül nem nyerhetünk – tette hozzá.
A professzor megjegyezte, hogy
a harcok közvetlen részvevőjeként azt látja, hogy az ukrán hadsereg jelentős eredményeket és taktikai sikereket ér el a frontvonal teljes hosszán.
Ide sorolta Hakriv megye és a dél-ukrajnai Herszon város visszafoglalását, amelyeket újabb és újabb akciók követnek majd. Fegyir Sándor úgy véli, hogy a hadsereg és az ukrán hátország, mely egységes erőt képez képes lesz kiűzik – ahogy ő fogalmazott – az orosz hordát az ország minden szegletéből, és pajzsként védelmezi egész Európát.
A Fegyir Sándorral készített korábbi interjúnk itt olvasható:
Magyarország 3,5 milliárd forintot küld Ukrajna újjáépítésére és a belső menekültek megsegítésére
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
