A kormány a szerencsejáték-üzletág legalizálásából kolosszális bevételre számított, évi 4,5-7,5 milliárd hrivnya közötti összegek hangzottak el. A valóságban nem minden ilyen rózsás: a működés első, 2021-es évében a 7,5 milliárd helyett ötödannyi került az állami költségvetésbe.
Bujdosó Ivett
Ivan Rudij, a szerencsejáték-szabályozási bizottság vezetője szerint ez teljesen érthető, hiszen a törvény öt év halasztást ír elő, tehát a lényeg, hogy ezen az időszakon belül kifizessék a megszabott adóterhet.
„Az első évben valamivel több mint másfél milliárd hrivnya folyt be, így ezt öttel megszorozva megkapjuk a teljes összeget” – magyarázta Rudij.
Mint ismert, a háború kezdetével Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottsága vezetőjének előterjesztésére
a szerencsejáték üzletágban tevékenykedők szintén áttérhettek a nyereség kétszázalékos adóztatására.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő rámutatott, 2022 tíz hónapja alatt a szerencsejáték-üzletág 53,6 millió hrivnya adót fizetett, ami százada az elvárt összegnek.
Az online kaszinóktól történő adóbeszedés kérdése továbbra is megoldatlan. Az intézmények egy része a háború ellenére is működik, nagyon jól keresnek és nem fizetnek adót. A szakemberek szerint az adótörvénykönyvben nem szerepelnek ilyen szervezetek, így lehetetlen megadóztatni őket.
Szakmai szervezetek szerint az átláthatatlan adórendszer elriasztja a külföldi befektetőket Ukrajnától. Ráadásul a piac is tele van illegális kaszinókkal.
„Sok észrevétel érkezett az engedélyek kiadásának módjáról, a szabályozási rendszer felépítéséről. Éppen ezért a szerencsejáték-szféra engedélyezésének nagyobb átláthatóságát a deregulációs törvénynek kellene befolyásolnia” – vélekedett Andrij Dligacs közgazdász.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
