Mi lesz az országgal a munkaképes lakosság nélkül? │ KISZó-háttér

Ukrán munkavállalók a nagyvilágban.

Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több mint tízmillió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.

Bujdosó Ivett

Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta, milyen hatással van az ukrajnai menekülthullám az Európai Unió országaira, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát, és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását. Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is egyben.

Hányan hagyták el az országot?

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban. Ez az EU-s országok lakosságának körülbelül 1%-a. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. Az ukrán menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettséggel rendelkező nő és gyermekeik.

2022 május–szeptemberében a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.

Mennyibe kerül az ukrán menekültek eltartása?

A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. A befogadó országokban lakást, ruhaneműt, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.

Ráadásul az ukrán menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ és a közgazdászok számításai szerint 28-44% – kiskorú.

Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából.

Közgazdászok számításai szerint az uniós államok országtól függően évente 9-25 ezer eurót költenek minden egyes ukrán menekültre.

Akkor hogyan támogatják az ukránok az EU gazdaságát?

Az NBU elemzése szerint az ukránok ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel az ukrán menekültek egy része letelepedett, ami javította a termékek és szolgáltatások előállításának dinamikáját, valamint fokozta a versenyt a helyi munkaerőpiacokon. Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük már minden tizedik talált állást. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukránnak a fele helyezkedett el a munkaerőpiacon.

Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25-55%-a dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban.

Ez 0,2-0,8%-kal vagy 0,3-1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt. Ezért az Ukrajnából érkező menekültek lendületet adhatnak egyes EU-s országok gazdaságának fejlődéséhez.

Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet. Lengyelországban az ukrán menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt. Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán menekülteknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.

Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?

A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ukrán bankkártyáikkal fizettek, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett.

Az Ukrán Nemzeti Bank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel viszonylag kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.

„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.

Ukránok millióinak külföldre távozása azonban nemcsak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul. A munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlenné válik. A közgazdászok szerint a jelentős számú kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.

Várható a tömeges visszatérés?

A hosszú távú következmények negatívan hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál is abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.

„Ukrajnában, főleg az áramhiány miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.

Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladattá válhat az ukránok „hazahívása”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet majd visszahozni minden külföldre távozott ukránt.

Forrás:
KISZó

Szolidaritási előfizetési felhívás!

Szolidaritási előfizetési felhívás!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.

Post Author: KISZó