A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tevékenysége jelentős részben az önkéntesek elhivatottságára és lelkes munkájára épül. Az egyén önként vállalt munkájával egy közösség gyarapodását, testi-lelki jólétét szolgálja olyan módon, hogy mindeközben ő maga is fontos képességekre tesz szert. A szervezet 1993 óta küld magyar fiatalokat külföldi önkéntes szolgálatra. Ennek célja egyrészt, hogy segítséget nyújtson a fiataloknak saját jövőjük építésében, másrészt, hogy az önkéntes szolgálat során kialakuló kapcsolatokkal erősödjön az intézmények, civil szervezetek nemzetközi együttműködése és tapasztalatcseréje.
Varga Brigitta
Pálinkás Bertalan, az Egyetemi Katolikus Gimnázium végzős diákja júliusban érkezett Kárpátaljára, hogy teljesítse az iskola által kötelezően előírt közösségi szolgálatot. Fontos megkülönböztetni az önkéntességet a kötelező közösségi szolgálattól. Mindkét esetben jelentős elem az önzetlen tevékenység másokért, mások javára, de az önkéntesség esetében a résztvevő szabad akaratból végzi a tevékenységet, a kötelező közösségi szolgálat esetében pedig konkrét szabályokhoz kell igazodnia, például be kell tartania a köznevelési törvény előírásait. Bertalan azonban, látva az ukrajnai háború következményeit, elhatározta, hogy visszatér és segíti az itt élők mindennapjait.
– Amikor kitört az orosz–ukrán háború, az első napokban nem vettem komolyan a dolgot. Kis idő elteltével tudatosult csak bennem, mit is jelent ez. Tehetetlennek éreztem magam.
Tenni akartam valamit. Július elején figyeltem fel egy felhívásra, amelyben a Máltai Szeretetszolgálat önkénteseket keres Kárpátaljára.
Az iskola egyébként is kötelez minket ötven óra közösségi szolgálatra, így jelentkeztem.
A budapesti fiatal akkor még nem is sejtette, mi vár rá a határ túloldalán.
– Július végén egy szűk hetet töltöttem Kárpátalján a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálatnál. A szolgálat raktárába folyamatosan érkeznek szállítmányok külföldi partnereiktől. Ezeket kellett kipakolni, rendszerezni és szétosztani. A rám bízott feladatok teljesítése nem okozott nehézséget, a légiriadót jelző szirénák bömbölése, az édesapák, nagyapák nélkül felcseperedő gyerekek látványa azonban felkavaró élmény volt számomra. Így ittlétem első napján elhatároztam, hogy visszatérek!
Bertalan augusztus közepén jött ismét Kárpátaljára, de ekkor már nem egyedül érkezett.
Magával hozta egyik kedves barátját is, mivel ebben a nehéz időszakban különösen nagy szükség van az önzetlen szolgálattevőkre. Pár nap múlva hazautaztak, hiszen elkezdődött az iskola. Bertalan azonban már az első csengő megszólalásakor eltervezte, hogy az őszi szünetben újból visszatért.
– Október 30-án négyen (Baráth Réka, Fodor Vazul, Nagybányai-Nagy Balázs és jómagam) érkeztünk Kárpátaljára. Már az első reggelen szirénák ébresztettek minket. Megdöbbenten fogadtuk, hogy nincs áram, víz és fűtés. Vazul ért az elektromossághoz, aminek nagyon örültek a helyiek, mivel a kiszámíthatatlan lekapcsolások miatt sok elektronikai berendezés tönkrement. Így az ő útmutatásával hozzáláttunk a beregszászi Fedák Sári Színház villamoshálózatának a helyreállításához.
Decemberben három napot töltöttünk Beregszászban, ekkor naponta már csak 2-3 órán át volt áramellátás. Egy épülő gyermekfogorvosi rendelőben dolgoztunk.
A 2023-as évet is Kárpátalján kezdtük Vazullal, és folyattuk azt a munkát, amit a fogorvosi rendelőben decemberben elkezdtünk. Beépítettünk mintegy kétszáz méternyi vezetéket, tizennégy biztosítékot és egy fáziskapcsolót. Ukrajnában nagy probléma a műszaki boltok áruellátása is. Volt, hogy Magyarországon kellett beszereznünk a szereléshez szükséges eszközöket. Ameddig szükség van ránk, addig maradunk. Azért, mert van feladat, mert lehet segíteni, és mert kell is – fogalmazott a budapesti fiatal.
Tavaly több mint 400 önkéntes segítette a Beregszászi Járási Máltai Szeretetszolgálat munkáját. Nemcsak Magyarországról, a világ számos tájáról is érkeztek jótevők, többek között Dániából és Új-Zélandról is. A Máltai Szeretetszolgálat továbbra is számít az önkéntesek jelentkezésére és munkájára, a háború elhúzódásával ugyanis egyre több a rászoruló, kiszolgáltatott ember, akikről gondoskodni kell.
