A december és a január hagyományosan a legnehezebb időszak a hrivnya számára. Az árfolyamot olyankor egyszerre befolyásolja a kormányzati kiadások újév előtti élénkülése, az agrárexport volumenének csökkenése és az import növekedése. Bár a legtöbb makrogazdasági tényező a hrivnya ellen játszik, az a készpénzpiacon nemcsak megőrzi pozícióját, hanem fokozatosan erősödik is.
Bujdosó Ivett
Az év végi hatás
A költségvetés sajátosságaiból adódóan a legnagyobb kiadások az év végére esnek. November és december az utolsó lehetőség arra, hogy az állami struktúrák felhasználják a büdzséből biztosított forrásokat. Január 1-jén ezek az összegek „elégnek”.
Decemberben a pénzügyminisztérium csaknem 36 milliárd hrivnya tőkekiadást finanszírozott, ami a 2022-es terv 40 százaléka. A háború előtti 2021-es évben hasonló volt a helyzet. A tőkekiadások elvégzése után ezek a források a magánszektorba, majd részben a devizapiacra kerülnek, ami nyomást gyakorol az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tartalékaira.
A háború hatásai
Az év végén az agrárexport volumenének lassulása is nyomást gyakorol a valutatartalékra. Ezt követően február–márciusban a mezőgazdaság a termésértékesítésből devizában befolyt bevétel eladásával járul hozzá a hrivnya erősítéséhez. Háború idején azonban a hagyományos tényezők sokkal kevésbé hatnak a devizapiacra.
„A januári devizahiányt nagy valószínűséggel a mezőgazdasági termékek exportjának lassulása okozta, többek között a hosszadalmas hajóellenőrzések, az energetikai berendezések és az üzemanyag megnövekedett importja, valamint szezonális tényezők is befolyásolták” – vélekedik Olena Bilan, a Dragon Capital vezető közgazdásza.
Az energetikai infrastruktúra bombázása miatt jelentősen megnőtt a kereslet a generátorok, áramátalakítók és egyéb, az áramkimaradásokhoz való alkalmazkodást segítő berendezések iránt.
Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő szerint az ukránok 310 ezer generátort importáltak decemberben – 52-szer többet, mint 2022 elején.
Az energetikai berendezések iránti megnövekedett kereslet 2023-ban is fennáll, ami a nemzetközi tartalékokra nehezedő nyomás növekedéséhez vezet.
A háború miatt a vasérc és a fémek exportja is visszaesett. A háború előtt ezek voltak az ukrán export második legkeresettebb kiviteli termékei. A kikötői blokád után azonban a kohászati vállalkozások elvesztették az értékesítés lehetőségét. Sőt, az ipar vezető vállalatait – az Iljics Mariupoli Kohászati Üzemet és az Azovsztalt – az oroszok teljesen megsemmisítették. A többi nagyvállalkozás jelentősen csökkentette a termelést, különösen az áramkimaradások miatt.
A devizapiacot ráadásul az ukrán menekültek külföldi kiadásai is terhelik. Az NBU szerint ezek volumene 2022-ben körülbelül havi 2 milliárd dollárt tett ki. Előrejelzések szerint ez a mutató 2023-ban is hasonló szinten marad.
Segítettek a nemzetközi partnerek
Békeidőben ezek a negatív tényezők a hrivnya leértékelődéséhez vezettek volna, ám a háború alatt a hivatalos árfolyamot befagyasztották. A bankközi devizapiac megszűnt, az ukrán jegybank maradt szinte az egyetlen valutaeladó. A deviza iránti kereslet fix hivatalos árfolyamon történő kielégítése érdekében az NBU az ország tartalékaiból ad el.
2022 végén rekordértéket ért el az Ukrán Nemzeti Bank valutaeladása: az év utolsó hetében csaknem 1,1 milliárd dollártól búcsúzott a központi pénzintézet. A múlt év folyamán csak májusban adott el ennél többet, mindezt még a hivatalos árfolyam módosítása előtt.
2023 januárjában is magas, 3,1 milliárd dollár volt a tartalékokból eladott valutamennyiség.
Mindezek ellenére azonban az NBU tartalékai tovább nőnek, a 2022 novemberében mért 25,2 milliárd helyett 2023 februárjában már csaknem 30 milliárd dollárt tettek ki. Ukrajna ezt a nemzetközi partnerek, elsősorban az USA és az EU nagylelkű támogatásának köszönheti.
2022-ben a nemzetközi támogatás tette lehetővé, hogy a kormány finanszírozza a költségvetés nem katonai kiadásainak nagy részét, ugyanis azt célirányosan, kifejezetten szociális jellegű költségek fedezésére szánták.
Emellett az Ukrajna által kapott támogatások összege jelentősen meghaladta az állam devizaadósságok kiszolgálására fordított kiadásait.
„Arra számítunk, hogy a 2022-es 32 milliárdról 2023-ban az ország nemzetközi partnerei 38-42 milliárd dollárra növelik pénzügyi támogatásukat. Ezért sem várjuk az ukrán fizetőeszköz hivatalos árfolyamának romlását” – fejtette ki Olena Bilan.
Mi a következő lépés?
A háború továbbra is kulcsfontosságú tényezője lesz a devizapiac alakulásának. Márciusban jár le ugyanis a gabonafolyosóról hozott megállapodás, amely továbbra is a mezőgazdasági termékek exportjának legfontosabb útvonala.
„Ennek esetleges hosszú távú leállása akár havi 1 milliárd dollárral növelheti a bankközi devizahiányt. A gabonafolyosó folytatódására és az ellenőrzések felgyorsulására számítunk, ami az energetikai berendezések importjának lassulásával együtt havi 2-2,5 milliárd dollárra csökkenti a bankközi piac devizahiányát” – jósolja a közgazdász.
A korábbi megállapodások felbontása oda vezethet, hogy a be nem érkezett pénzt kibocsátással kell pótolni. A „pénznyomtatás” pedig negatívan befolyásolhatja mind az inflációt, mind az árfolyamot.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
