A 2023-as esztendő Ukrajna győzelmének az éve lesz – fogalmazott Volodimir Zelenszkij Twitter-bejegyzésében, melyben egy videóval emlékezett meg a háború első évéről. Ehhez kapcsolódóan, Facebook-oldalunkon legutóbb arról kérdeztük követőinket, hogy az idei év elhozza-e a békét? A nem reprezentatív, reakciógombos felmérés eredménye szerint a válaszadók 69 százaléka gondolja úgy, hogy 2023-ban véget ér a háború, míg 31 százalék valamivel pesszimistábban látja a kérdést, szerintük a béke most még távolinak tűnik. Egyik olvasónk azt írta: „Adja Isten, hogy végre elhallgassanak a fegyverek!”
Szabó Sándor
Határozottan optimistábbak lettek olvasóink, ugyanis január elején volt egy hasonló KISZó-kérdésünk, akkor a válaszadók többsége (70%) nem látott reális esélyt arra, hogy a 2023-as esztendő elhozza a fegyvernyugvást Ukrajnában. Két hónapja mindössze 30 százalék gondolta úgy, hogy idén véget ér az ukrajnai háború, és eljön a várva várt béke. Az országos felmérések is pozitív irányt vettek a háború kimenetelét illetően. Gyakorlatilag megfordult a korábbi arány.
A Rejting szociológiai csoport legutóbbi kutatási eredménye szerint az ukránok 95 százaléka biztos abban, hogy az Oroszország által indított háború Ukrajna győzelmével ér véget. Korábban ez az arány 56 százalék volt.
Az ukrán elnök szerint az elmúlt egy év „a fájdalom, a bánat, a hit és az egység éve volt”. Volodimir Zelenszkij bejegyzésében kiemelte, hogy Ukrajna egy évvel ezelőtt a meghátrálás helyett a harcot választotta: „Február 24-én több millióan hoztunk egy döntést. Nem a fehér zászlót, hanem a kék-sárga lobogót, nem a menekülést, hanem a szembenézést választottuk. Ellenálltunk és harcoltunk. És ebben az évben legyőzhetetlenek maradtunk. Tudjuk, hogy 2023 a győzelmünk éve lesz!” – olvasható a posztban.
Volodimir Zelenszkij úgy véli, hogy a Krím félsziget visszatérésével állhat helyre a béke Ukrajnában. Az ukrán elnök ezt abból az alkalomból jelentette ki, hogy Ukrajna február 26-án méltatja a Krím orosz megszállásával szembeni ellenállás napját.
Több út is vezethet a békéhez, 2022 novemberében a G20-akhoz intézett beszédében Volodimir Zelenszkij nem kertelt.
A békéhez vezető utat az elnök nem a béketárgyalások folytatásában látta, hanem – mint sorolta – egyebek mellett Kijev modern fegyverekkel való ellátásában és a pénzügyi-energetikai stabilitás fenntartásához nyújtott nyugati segítségben; illetve abban, hogy az orosz csapatok kivonulnak az országból.
Miközben a legtöbb elemző befagyott konfliktusról beszél, Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az elmúlt hétvégén egy sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen áll majd az ellentámadás megindítására, és az egyik stratégiai célja az lesz, hogy „éket verjenek a déli orosz frontba a Krím és az orosz szárazföld között”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az ellenoffenzíva konkrét időpontja számos tényezőtől függ, köztük a nyugati fegyverellátástól.
Nem zárta ki, hogy Ukrajna csapást mér az Oroszországi Föderáció területén található fegyverraktárakra, főként a belgorodi régióban.
„Onnan indulnak az Ukrajna elleni támadások. Ezek fenyegetést jelentenek több ukrajnai területre, köztük Harkivra nézve” – tette hozzá.
Az ellenoffenzíva célja Ukrajna összes megszállt területének felszabadítása, beleértve a Krím félszigetet is. Csak akkor állunk meg, ha az 1991-es határokon belül visszaállítottuk Ukrajna egységét – hangsúlyozta Szkibickij. Ebből arra lehet következtetni, hogy az ukránok az elvesztett területeik visszafoglalásával, tárgyalási pozícióik javításával akarják elérni a háború végét és ezzel a békét.
A napokban Kína is előállt egy béketervvel. Kína „fokozatos de-eszkalációt” és tárgyalásokat sürget az Ukrajnáról szóló állásfoglalásában. Kína egészen idáig semlegesnek vallotta magát, és nem kritizálta Oroszország Ukrajna ellen indított invázióját, míg a Nyugatot provokációval és a konfliktus fenntartásával vádolta, mondván: fegyvereket biztosít Ukrajnának. Miután Kína hivatalos háborús állásfoglalása nyilvánossá vált, Ukrajna kínai nagykövete üdvözölte azt, hogy „Kína részt akar venni az ukrajnai háború megállítására irányuló globális erőfeszítésekben”. Ehhez ugyanakkor azt is hozzátette, hogy szerinte Kína jelenleg nem támogatja az ukrán erőfeszítéseket, és arra kérte az országot, hogy álljon ki Ukrajna mellett. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár visszafogottan reagált az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó kínai javaslatra, mondván, hogy Peking nem túl hiteles közvetítőnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Kína nem egy béketervet, hanem néhány elvet osztott meg.
Ezzel szemben a Kreml figyelemre méltónak tartja és alapos elemzésnek veti alá az ukrán válság megoldására előterjesztett kínai tervet.
Nagyon úgy fest, hogy a világ két táborra oszlott, az egyik támogatja a konfliktus katonai úton történő rendezését és ehhez minden – katonai és anyagi – támogatást megad Ukrajnának, míg a másik szerint katonai erővel a konfliktus nem oldható meg: a megoldást diplomáciai úton lehet és kell elérni. Most még csak bizakodhatunk abban, hogy a háború minél előbb véget ér.
