Építési területet a mezőgazdasági rendeltetésű földek helyére? │ KISZó-háttér

Az ukrán parlamentben megbukott az Elnöki Hivatal által kidolgozott földjogi törvénytervezet. A dokumentum eredetileg a befektetők életét lett volna hivatott leegyszerűsíteni, továbbá a fejlesztők kockázatainak csökkentését szorgalmazta. Akkor mi volt a baj vele?

Bujdosó Ivett

2020-ban a Jevropejszka Pravda újságírói interjút készítettek a témában Olekszandr Szerhijenkóval, aki akkoriban az állami építésügyi felügyelőség engedélyezési főosztályának vezetője volt. A beszélgetés végén a tisztviselő hangsúlyozta, hamarosan megkezdődik a mezőgazdasági területek fejlesztési célú kiosztásának folyamata.
„Hamarosan felmerül a földosztás kérdése… A Kijev melletti hatalmas mezőgazdasági területek véletlenszerűen a települések részévé válnak, majd fejlesztés alá kerülnek” – mondta akkor Szerhijenko.

Két évvel később tisztább lett a kép. Az ukrán parlament több lépést is tett a fejlesztők életének megkönnyítése érdekében. Kezdetben a kormány törvényhozó és végrehajtó ága liberalizálta az építési ellenőrzéseket, így a fejlesztők mentesültek az engedélyek megszerzésére és a dokumentáció jóváhagyására fordítandó anyagi és időbeni teher alól. Ezután olyan törvénytervezet került a parlament elé, amely egyszerűsítette volna a földek rendeltetésmódosításának eljárását.

Hadiállapot idején engedélyezett a jóváhagyás nélküli építkezés

Rosztiszlav Surma, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője szerint a dokumentumnak az lett volna a célja, hogy „feltételeket teremtsen a milliárdos befektetések Ukrajnába érkezéséhez, felszámolja a korrupciót a földpiacon, és jelentősen megkönnyítse az üzleti életet”. A törvénytervezet készítőinek terve azonban balul sült el. Február 23-án a parlament első olvasatban nem szavazta meg a módosítást, sőt, arra sem voltak fogékonyak, hogy azt felülvizsgálatra küldjék.

Az Elnöki Hivatal változata

2022 novemberében az ukrán parlament agrár- és földpolitikai bizottságának képviselői nyilvántartásba vettek egy törvénytervezetet, amelynek célja „a telekrendeltetések megváltoztatásának egyszerűsítése” volt. 2023 januárjában azonban a bizottság elutasította azt. Ezután a tagok egy alternatív dokumentumot támogattak hasonló címmel és céllal, ám nem álltak ki az eredeti ötlet mellett.

Rosztiszlav Surma ekkor arról biztosította a nagyérdeműt, hogy az Elnöki Hivatal arról állapodott meg a legnagyobb befektetési társaságokkal, hogy a háború végeztével 100 milliárd dollár értékű beruházás érkezik Ukrajnába. A források bevonásának egyik akadálya viszont a telkek kötelező rendeltetésszerű használata.

„Ukrajna területének 70%-a mezőgazdasági rendeltetésű földterület, amelyből az ukrán gazdaság sokkal többet is profitálhatna. Vegyünk példának egy kukoricával bevetett földterületet, melyből az államnak 2-3 ezer dollár bevétele származik. Ezzel szemben az iparban hasznosított telek akár 100 ezertől 1 millió dollárig is hozhat az ország számára” – fejtette ki véleményét Surma. Hozzátette, jelenleg egy mezőgazdasági földterület rendeltetésének fejlesztési célra történő megváltoztatása akár 12 hónapig is eltarthat, ami magas korrupciós kockázatot rejt magában.
Az új törvénytervezet a jóváhagyások számának csökkentését és a városrendezési dokumentáció kidolgozásának megszüntetését javasolta. Rosztiszlav Surma szerint ez lehetővé tette volna az invesztorok számára, hogy „bármilyen telken vállalkozást építsenek” és két-három hónap alatt a tulajdonjogot is megszerezzék rá.

Az ellenzők verziója

Ljudmila Kozlovszka, az ukrán Legfelsőbb Bíróság elemző és jogi munkaosztályának vezetője megosztotta félelmét azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat, ha a föld rendeltetését „szinte fenntartások nélkül” módosítják. Szerinte ezáltal a területi közösségek elveszíthetik az uralmat a földjük felett. A törvénymódosítások fő haszonélvezőinek a Legfelsőbb Bíróság képviselője a nagyvárosok közelében, festői környezetben fekvő, tengerparti övezetekben, erdőkben lévő telkek tulajdonosait nevezte.

Ukrajna arra számít, hogy a külföldön tartózkodó ukrán állampolgárok hazatérnek és részt vesznek az ország újjáépítésében

A parlamentben attól tartottak, hogy a törvénytervezet elfogadása esetén lakóépületek, ipari létesítmények és különböző infrastruktúra ellenőrizetlen építése kezdődik meg, különösen a nagyvárosok környékén, „amelynek fejlesztése már most is kritikus.”

Viktorija Olijnik, a Cseszno (Becsületesen – a szerk.) mozgalom parlamenti elemzője megjegyezte, hogy a törvénytervezet készítői a földtörvénykönyv módosítását is javasolták annak érdekében, hogy a törvénytervezet rendelkezéseit ne csak a háború utáni újjáépítés időszakára vonatkozóan konszolidálják, hanem állandó jelleggel.

„A háború és az újjáépítés ezáltal a nemes célok helyett a gátlástalan fejlesztők és a számukra kedvező jogszabályi normák hátterévé válhatnak” – vélekedett Viktorija Olijnik.

Már több mint 800 kulturális létesítményben tett kárt a háború