60 százalékuk volt tanúja bizonyos háborús eseményeknek
Az ukrajnai gyerekek túlnyomó többsége a háború körülményei között is jár iskolába vagy óvodába, mindössze 8 százalékuk marad ki az oktatási-nevelési folyamatból – derült ki a Rejting szociológiai csoport által a 3 és 17 év közötti ukrán gyermekek édesanyja körében végzett felmérésből.
A fő okok, amiért a gyerekek nem járnak oktatási intézményekbe, az iskolák/óvodák háború miatti bezárása (60%), illetve a szülők vonakodása attól, hogy a háborús veszély miatt gyermekeiket iskolába/óvodába adják.
Tanévkezdés: mindent megtettek a jelenléti oktatás érdekében
A felmérés adatai szerint a gyerekek 42 százaléka online tanul, 29 százaléka vegyes formában, 26 százaléka pedig látogatja az oktatási intézményeket. Csak 3 százalékuk tanul otthon. A nyugati megyékben a gyerekek közel fele (47%) tanul offline, 40%-a vegyes formában, és csak 10%-a online.
Ugyanakkor, mint a felmérésből kiderül, a gyerekek közel harmada mindennap (10%) vagy hetente többször (18%) hiányzik az iskolai/óvodai óráról, 36%-uk havonta többször is.
34%-uk megjegyezte, hogy szinte soha nem találkozott ilyen problémával. Leggyakrabban azok maradnak ki, akik a frontvonal közelében vagy az otthonuktól távol élnek.
Az óráról hiányzó gyermekek szülei a távollét fő okaként a légiriadót (61%), a fűtés- és áramhiányt (49%) vagy a gyermek betegségét (44%) jelölték meg.
Majdnem minden ötödik válaszadó megemlítette a gyermek tanulmányi eredményének jelentős romlását és az oktatási folyamat minőségének színvonalcsökkenését.
A megkérdezett édesanyák 14 százaléka jegyezte meg, hogy gyermekének a háború következtében oktatási/nevelési intézményt kellett váltania.
Az ilyen gyerekek abszolút többsége (82%) csak egyszer, 15% – kétszer, 2% – háromszor váltott iskolát/óvodát. Azon szülők abszolút többsége (86%), akik gyermekei intézetet váltottak, azt mondja, a gyermek jólérzi ott magát, 11 százalék úgy gondolja, hogy a kiskorú nem érzi jól magát az új oktatási intézményben.
A gyermekeknél traumatikus pszichés állapotokat előidéző tényezők közül az anyák leggyakrabban a hangos zajoktól való félelmet rögzítették (különösen a 9 éven aluliaknál). Viszonylag gyakrabban figyeltek meg ingerlékenységet és apátiát, a tanulmányok és a korábbi hobbi iránti közömbösséget (ezek a megnyilvánulások gyakoribbak az általános és középiskolás korú gyermekeknél). Ráadásul a dühkitörés és az agresszió (minden gyerek körében) viszonylag gyakori probléma.
A szorongás olyan jeleit, mint a jövőtől való félelem, alvászavarok, memória- és koncentrációs problémák gyakrabban rögzítették a 16-17 éveseknél.
A gyerekek 60 százaléka volt tanúja vagy résztvevője bizonyos háborús eseményeknek.
A válaszadó édesanyák szerint a kicsik leggyakrabban a következő traumatikus eseményeket élték át: elszakadás a családtól és a barátoktól (28%), az ország másik megyéjébe való költözés (25%), lövöldözés és bombázás (24%), hosszú ideig tartó várakozás hideg helyiségben (17%). Továbbá a gyerekek 11 százaléka külföldre költözött, 8 százalékuk megszállt területen lakott, 6% rokonai vagy szerettei halálának volt tanúja, 5% elvesztette az otthonát, további 5% pedig éhséget és vízhiányt tapasztalt.
A megkérdezett gyermekes anyák 19%-a jelenleg nem az otthonában él. 20% – elhagyta lakóhelyét, de már visszatért. 61%-uk nem változtatott lakóhelyet.
A válaszadók 20%-a tartja veszélyesnek jelenlegi lakóhelyét.
A megkérdezett anyák 41%-a megjegyezte, hogy közeli hozzátartozóik (férj, testvér, nővér, gyerekek, szülők) között vannak háborús szolgálatot teljesítők.
A felmérés 2000 válaszadó bevonásával készült 2023. január 27. és február 1. között.
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.