Az 1848‒1849-es forradalom és szabadságharc 175., valamint Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából új időszaki kiállítás tekinthető meg Magyarország Ungvári Főkonzulátusán. A tárlat anyagát Balla Pál festőművész témához kapcsolódó alkotásaiból állították össze, melyek a külképviselet saját gyűjteményéből származnak.
A magyar Országgyűlés a bicentenárium kapcsán Petőfi-emlékévet hirdetett meg. Az ungvári főkonzulátus tárlattal emlékezik a nemzet költőjére, a forradalmárra és nemzeti hősre.
Balla Pál öt festményből álló sorozata a költő életútjának meghatározó állomásait idézi fel. A sorozat a kultikus, mindenki által ismert életrajzra épül: a vándorló költőt, a szabadság örökérvényű jelképévé lett Nemzeti dal megírásának pillanatát, a forradalmár és szabadságharcos Petőfit, valamint a lánglelkű költőóriás ködös segesvári eltűnésének (halálának) mozzanatát villantja fel.
A kiállításon továbbá megtekinthető a csapi származású, de évtizedek óta Kijevben élő Magyar Árpád István festő, polihisztor panteon sorozatának két képe, Petőfi Sándor és Arany János portréja is.
Balla Pál 1930. április 17-én született az Ung megyei Pálócon (ma Szlovákia) tisztviselői családban. 1945–50-ben az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskolában folytatott tanulmányokat, ahol Erdélyi Béla, Boksay József, Manajló Fedor, Koczka András voltak a mesterei. 1955–56-ban elvégezte a Lembergi Iparművészeti Főiskolát. 1958-tól az Ungvári Iparművészeti Szakközépiskola tanára, majd 1958–1960-ban az intézet igazgatója. A hetvenes évek elején a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat művészeti vezetője. 1967-től az Ukrán Képző- és Iparművészeti Szövetség tagja, 1976-tól 1983-ig a szövetség kárpátaljai szervezetének elnöke. 1970–80-ban között a kárpátaljai és kassai művésztelepeken alkotott; kezdeményezte a Péterfalvai Képtár létrehozását. 2007-től a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesületének örökös elnöke, nevéhez fűződik a Tiszaháti Alkotótábor (Tiszapéterfalva) újraindítása is. 1946-tól vett részt csoportos és egyéni kiállításokon.
A harmadik festőnemzedékhez tartozó Balla Pál „pályatársaitól sok tekintetben elütő művész”, a kárpátaljai képzőművészetben nála figyelhető meg „mély vonzódás a filozofikus témák iránt”, amelytől a hatalom idegenkedett. A realista alapokon álló monumentális zsánerfestészet képviselője, történelmi képeit a kárpátaljai klasszikus, hagyományokban gazdag festészet jellemzi. Műveinek témáját általában történelmi eseményekből, irodalmi művekből merítette (Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Arany János, Leszja Ukrajinka), de jelentőset alkotott a zsáner és a portré műfajában is. A 60-as, 70-es évek derekán a szovjet művészetben kialakult ún. „szigorú” vagy „kemény” stílus képviselőjének nevezték őt.
Balla Pál 2008. június 1-én hunyt el.
Kapcsolódó:
Bacskai József: A szabadságért mindig meg kell harcolni ● Kárpáti Igaz Szó
KISZó-videó: Az 1848–49-es magyar szabadságharcra emlékeztek Magyarország Ungvári Főkonzulátusán
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
