Ha megemelik, ki tudja majd gazdálkodni a rezsidíjakat? – tettük fel a kérdést legutóbbi online közvélemény-kutatásunk során, miután egyre többet cikkezik a sajtó arról, hogy tavasszal rezsiemelésre számíthat az ukrajnai lakosság.
Magyar Tímea
A válaszadók 87,5 százaléka, vagyis a nagy többség úgy vélekedik, hogy képtelen lenne rendezni a számláit, ha az azokon szereplő összegek tovább emelkednének.
A Miniszteri Kabinet még 2022 májusában szavazta meg azt a törvénytervezetet, amely a hadiállapot idejére és az azt követő hat hónapra moratóriumot hirdetett a fűtés, a meleg víz, a gáz és annak szállítási díja emelésére. A dokumentumot Volodimir Zelenszkij elnök tavaly augusztus 19-én látta el kézjegyével. Ezzel egyidejűleg a kabinet 14 milliárd hrivnyát utalt ki a helyi költségvetéseknek, hogy azok ne változtassanak a lakosságnak nyújtott szolgáltatások díjain, de megszakítás nélkül működhessenek és elvégezhessék a nélkülözhetetlen javításokat. Ennek ellenére az energetikai és kommunális szolgáltatások állami szabályozásáért felelős nemzeti bizottság tavaly december 27-én bejelentette, hogy 2023-ban mégis emeli a vezetékes víz- és csatornadíjakat.
A drágítást két szakaszban hirdette meg, a tervek szerint idén januártól az adott régiótól függően 10-30 százalék közötti emelést hajtottak volna végre.
Kijevben például 30,38 hrivnyáról 38,1 hrivnyára nőtt volna köbméterenként a szolgáltatás ára, Ungváron 42,9-ről 48,7 hrivnyára, de lett volna olyan város, ahol 53,7-ről 65,5 hrivnyára. Ukrajna nyugati régióiban kisebb változtatásokat terveztek, hisz ott nem sérültek meg a támadások következtében a vízművek: Csernyihivben 27,9 helyett 29,5, Hmelnyickben 27,4 helyett 31,7, Lembergben 25,88 helyett 27,9 hrivnyát kellett volna fizetnie a lakosságnak. Ám december 30-án a nemzeti bizottság visszavonta a rendelkezését, mondván, a bizottsági tagok „nem értették, miről szavaznak.”
Idén január végén kiderült, a kormány egy olyan programon dolgozik, mely lehetővé tenné, hogy a fűtési szezon vége után visszatérjenek a kommunális díjak emelésére. Egy munkacsoport javaslatokon töpreng, melyek segítségével sikerülne stabilizálni a piacot, közölte a sajtóval Kosztyantin Uscsapovszkij, az illetékes bizottság elnöke. Hozzátette, a tarifák korrekciója amiatt is aktuális, mert annak révén emelhetnék az energetikai és egyéb kritikus infrastruktúrában dolgozók bérét, s helyre tudnák állítani a megrongálódott infrastruktúrát.
Március 16-án azonban újabb rossz hírrel szembesült a lakosság: áprilistól akár a duplájára, a havi átlagos 240-ről 470 hrivnyára, sőt piaci árképzéssel akár 840 hrivnyára is drágulhat az áramszolgáltatás a háztartások számára.
Az elektromos áramra ugyanis nem vonatkozik a moratórium! Az egyik elképzelés szerint a jelenlegi kilowattonkénti 1,44-ről 2,8 hrivnyára változhat az áramszolgáltatás díja, de megtörténhet a fix tarifák teljes eltörlése és az áram szabadárassá tétele a lakossági fogyasztók számára. Más konstrukciók szerint fokozatos emelés ütemezését hajtják végre.
A hatóságok többek között azzal indokolják a tarifák emelésének szükségességét, hogy a következő fűtési szezon előtt sürgősen helyre kell állítani az orosz támadások következtében megsérült energetikai infrastruktúrát. Ehhez pedig óriási összegek kellenek.
– A jövedelmekhez képest, pláne hogy sokan csak minimálbérért dolgoznak, már így is nagyon drága a rezsi.
Jómagam, mivel faluhelyen élek, megengedhetem magamnak, hogy a fűtést gáz helyett fával oldjam meg, de a városi tömbházban lakók ezt nem tehetik meg.
Nyilván van egy réteg, az olyan háztartások, ahol két-három munkaképes személy is van a családban, amelyik ki tudná még gazdálkodni a megemelt kommunális díjakat, de a többséget nagyon rosszul érintené – vélekedik Bogáthy Anrietta kisgejőci olvasónk. – Fokozottan igaz ez a magánvállalkozókra, a gazdálkodókra, a termesztőkre, hisz ők az átlagnál jóval több áramot, gázt használnak a fóliaházak melegítésére, az állatok gondozására, fejőgépre, hűtőkre stb. Átgondolatlan lenne a jelenlegi háborús helyzetben egy ilyen intézkedés, szerintem nemcsak a tartozások növekedéséhez vezetne, hanem káoszt okozna a szolgáltatóknál is, mert olyan veszteségeik lennének, ami veszélyeztetné a működésüket. Nem beszélve arról a rászoruló rétegről, amelyik eddig is csekély állami támogatást kapott vagy egyáltalán nem részesült ilyenben. Faluhelyen több család is nehéz helyzetbe kerülhet. Ha teszem azt, a duplájára emelik az áram árát, az drasztikus lenne, a háztartások havi költségvetésének az ötven százalékát is elvinné.
Juscsenkó Kata ungvári lakos szerint nem ez a legmegfelelőbb idő a kommunális díjak emelésére.
– A lakosság egyébként sincs jó anyagi helyzetben, hisz az állami alkalmazottak bérét nemhogy emelnék, hanem épp ellenkezőleg, húsz százalékot megvontak tőlük. És a magáncégek vezetői is csökkentik a fizetéseket, mivel visszaesett a forgalmuk, sőt, létszámleépítéseket is végrehajtanak. Szerintem a lakosság az inflációból fakadó áremelések révén már most is a tűréshatára szélén áll. Ha még újabb rezsidíj emelést is végrehajtanak úgy, hogy a jövedelmeket nem növelik, attól tartok, még többen dönthetnek az elvándorlás mellett.
Ez is érdekelheti:
Előző heti KISZó-kérdésünk:
KISZó-kérdés – Optimistábbak lettek a kárpátaljaiak a háború befejezését illetően
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
