A háború kitörése óta ukránok milliói voltak kénytelenek elhagyni otthonukat és külföldre menekülni. Nagy részük még mindig Ukrajnán kívül maradt. A lakóhelyüket elhagyni kényszerült menekültek hazatérése kérdéses, hiszen többségük gyorsan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez, a befogadó országok elvárásaihoz, a végleges letelepedés pedig visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink szerint visszatérnek-e a háborús menekültek Ukrajnába. Reakciógombos válaszadóink 67,3 százaléka pesszimista a külföldre költözött ukrajnaiak visszatérést illetően. A fennmaradó 32,7 százalék szerint azonban van remény arra, hogy a többség a háborút követően Ukrajnában folytatja az életét.
A Center for Economic Strategy szervezet és az Info Sapiens kutatási ügynökség is e témában végzett felmérést a külföldre távozott ukránok körében. Ennek eredményei azt mutatják,
a menekültek fele gyerek, a felnőttek körében a többség nő (83%), 42 százalékuk a 35-49 éves korosztály képviselője.
Ez az eredmény nem meglepő, hiszen a nők gyermekeik biztonsága érdekében hagyták el az országot, míg a férfiak nagy részének a hadiállapot idején tilos elhagyni az országot. A megkérdezettek közül a legtöbben Kijevből (14%), Dnyipropetrovszk (12%) és Harkiv (11%) megyéből származnak.
A felnőtt menekültek túlnyomó többsége (70%) felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ez a mutató sokkal magasabb, mint a felsőfokú végzettségűek aránya Ukrajnában (29%) és az EU-ban (33%). Mindez azt eredményezheti, hogy az ukrán menekültek könnyebben tudnak majd munkát találni az EU-ban, másrészt a magasan kvalifikált szakemberek hiányát okozhat Ukrajnában.
Az ukrán menekültek többsége Lengyelországban (38%), Németországban (20%), Csehországban (12%) és Olaszországban (6%) tartózkodik.
Ezekben az országokban ideiglenes védelmi státuszt kaphatnak, amely jogot biztosít számukra a tartózkodásra, a munkavállalásra, az egészségügyi ellátásra és az oktatásban való részvételre. Azonban minden ország önállóan dönti el, hogy milyen szociális juttatásokat biztosít az ukránoknak, és hogyan adaptálja őket a társadalmi élethez.
A legbőkezűbb a szociális segélyek terén Németország: ott az ukránok havi 400 euró munkanélküli segélyt, továbbá gyermekellátást (a gyermek életkorától függően havi 285-376 euró) és lakásbérleti támogatást kaphatnak. Lengyelországban az egyetlen rendszeres segély, amelyet a menekültek kaphatnak, az a gyermektámogatás (körülbelül havi 100 euró). Csehországban az ukránok csak egyszeri segélyben részesülhetnek (kb. 200 euró). Olaszországban három hónapon keresztül havi 300 eurót folyósítanak. Németországban a menekültek mindössze 15%-a dolgozik, Olaszországban ez az arány 12%. Lengyelországban az ukránok 41%-a, Csehországban 47%-a áll alkalmazásban.
Mint kiderült, az ukránok 50 százaléka határozottan tervezi a visszatérést, 24%-a inkább tervezi.
Azonban minél tovább tart a háború, annál többen alkalmazkodnak a külföldi élethez. A megkérdezettek fele a visszatérést csak a háború végét követően fontolgatja, harmada a harcok és légicsapások megszűnése esetén tenné ugyanezt. A gazdasági tényezők is fontosak: sokakat visszatart a jól fizető állás hiánya és az alacsony életszínvonal.
Lapunk Facebook-oldalán közzétett kérdéshez számos hozzászólás érkezett, melyekből a teljesség igénye nélkül szemezgetünk.
„Szomorú, hogy a faluban üresek az utcák, lakatlan házak mindenütt… Én szívből kívánom, hogy minél előbb haza tudjon jönni mindenki. Egy élet munkáját hagyták itt…” – írta E. Irén.
„Minél tovább tart a háború, annál kevesebben fognak visszatérni!” – vélekedett B. Imre.
„Bárcsak haza lehetne már menni, szerintem mindenütt jó, de a legjobb otthon. Eddig is jártunk külföldre dolgozni, ám mindezt abban a tudatban tettük, hogy bármikor hazamehetünk” – fogalmazott V. Mária.
„Nagyon sok embernek hazahúz a szíve, hisz itt van mindene ès mindenkije: a család, a barátok és az otthon” – fejtette ki Sz. Andrea.
„A menekültek nem biztos, hogy vissza fognak térni Ukrajnába, mert ki tudja, lesz-e hová… Ám akik nem menekültként vannak külföldön, hanem dolgoznak, azok mind haza vágynak…” – írta J. Ilona.
„Nem” – olvasható számos rövid és tömör hozzászólás.
Mint ismert, Ukrajnában már a háború előtt is nehéz volt a demográfiai helyzet: a lakosság elöregedett, a halálozási arány meghaladta a születések számát. A menekültek és gyermekeik külföldön maradása komoly veszélyt jelent Ukrajnára.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
KISZó-kérdés – Optimistábbak lettek a kárpátaljaiak a háború befejezését illetően
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
