A többség bizakodó a földek megmunkálását illetően.
Az utóbbi hetekben a kárpátaljai gazdák is elkezdték a korai kalászosok vetését. A szezonnyitást áprilisra tervezték, ám a márciusi időjárás lehetővé tette a munkálatokat. Előrejelzések szerint idén a mezőgazdasági vállalkozások több mint 184 ezer hektár bevetését célozzák vidékünkön, ebből 79,4 ezer hektáron a tavaszi kalászosok és hüvelyesek kerülnek a földbe. Vajon hogyan vélekednek erről olvasóink?
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink szerint lesznek-e még, akik megművelik a földeket Kárpátalján. Reakciógombos válaszadóink 66 százaléka (140 fő) bizakodó a mezőgazdasági helyzetet illetően. A fennmaradó 34 százalék (72 fő) szerint azonban nem valószínű, hogy a jelenlegi helyzetben lesz kinek foglalkoznia a veteményezéssel.
Kovács Árpád, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökségi tagja, az ungi régió falugazdásza elmondta, okozott némi fennakadást az elvándorlás, de a földek nem maradnak parlagon.
– Ezek megművelését átvállalták az itthon maradt családtagok, mások vállalkozók számára adták bérbe földjeiket. Kárpátalján a kalászosok a legelterjedtebbek, így ősszel a gazdák többsége már bevetette a szántóföldeket. A háború következtében azonban nemcsak a férfiak hiánya okoz problémát, hanem a megemelkedett árak is – magyarázta a szakember. – A vetőmag ára a duplájára nőtt, a műtrágyáé pedig a háromszorosára. Jelenleg 1500 hrivnyát is elkérnek egy zsák nitrogénműtrágyáért, ami két évvel ezelőtt még csak 650 hrivnyába került.
A falugazdász kifejtette, további nehézség a learatott termény értékesítése.
– Sokaknak még mindig több tonna búzája van raktáron a tavalyi termésből. A kikötői blokád miatt szinte leállt a kereskedelem. Az pedig képtelenség, hogy a vasúti és a közúti teherforgalom pótolni tudja a szállítási teljesítményt. A mozdonykapacitás ugyan megvan rá, de nincsenek speciális gabonaszállító vagonok. Erre Európa nem készült fel. Ráadásul a tagországokban nincs nagy igény az ukrán gabonára, hiszen az nem felel meg az uniós követelményeknek, mivel itt a gazdák a fejlett országokban betiltott műtrágyát és permetszereket használnak – fogalmazott Kovács Árpád. Hozzátette, még ha akad is, aki felvásárolja, az nem fizeti meg az árát.
– Míg tavaly 6 hrivnyát kínáltak egy kiló búzáért, idén csak ötöt hajlandóak adni érte, míg a ráfordítás sokkal nagyobb volt, mint az előző években.
Amennyiben az ősszel elvetett búzát a gazdák idén nyáron nem tudják jó árban értékesíteni, a következő vetési időszakban sok föld maradhat parlagon – összegezte a szakember.
Akadnak azonban, akik másféle növényeket vetnek. A gazdáknak maguknak kell boldogulniuk, az államtól semmilyen támogatást nem kapnak.
Közösségi oldalunkon a kérdés kommentszekciójában számos hozzászólás és vélemény olvasható, ezek többségében a földművelés folytatásában bízó meglátások jelennek meg.
Kukri Margit lapunk megkeresésére elmondta, kis területű háztájival rendelkeznek.
– Sajnos az idén nagyon keveset veteményezünk, mivel családi okok miatt Nyíregyházán tartózkodunk, az unokákra vigyázunk. Ám amennyiben otthon lennénk, akkor is csak saját részre művelnénk meg a kertet. Idősek, nyugdíjasok vagyunk, nincs segítségünk. Amire szükségünk van, annyi megterem. A szántóföldet a faluban is kevesen hasznosítják, kevés a traktoros, illetve sok fiatal is külföldön van – fejtette ki a beregsomi asszony.
Sándor Klára és családja szintén beveti a kertet, emellett fóliasátrat is gondoznak.
– Nagycsaládosok vagyunk, és már évek óta mezőgazdaságból élünk.
Gyermekként is ebben nőttem fel, a férjem családja is foglalkozott földműveléssel. Mi viszonteladóknak értékesítjük a termést. A retket, majd később az uborkát is minden évben felvásárolják. Nekünk a földművelés az életünk, szívesen foglalkozunk ezzel. A gyerekek mellett ez a tevékenység nyugodtan végezhető. Idővel szeretnék virágokkal is foglalkozni. Itthon maradtunk, bízunk abban, hogy a háború nem terjed tovább, és dolgozhatunk a szülőföldünkön, mivel nekünk itt van az életünk – mondta a csongori nő. Hozzátette, a fóliasátor mellett krumplit, kukoricát és cirokot is vetnek.
Már több mint 800 kulturális létesítményben tett kárt a háború
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
