Az elmúlt héten Kijevbe látogatott Magyar Levente. A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a kárpátaljai magyar közösséget érintő nyelvhasználati és oktatási kérdések szabályozásáról tárgyalt az ukrán oktatási tárcánál. A miniszterhelyettes az ukrán elnöki hivatalban is egyeztetéseket folytatott. Több mint egy év után kerültek ismét napirendre a kárpátaljai magyar közösség alkotmányban is rögzített szerzett jogainak helyreállítására és a magyar tannyelvű oktatási intézmények működésének biztosítására irányuló egyeztetések, miután Magyarország az orosz–ukrán háború első napján félretette az Ukrajnával fennálló vitáit.
Szabó Sándor
Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon azt kérdeztük, hogy olvasóink látnak-e reményt a kisebbségi, nyelvi és oktatási kérdések rendezésére. Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a kérdés jelentősen megosztotta a válaszadókat, a pesszimisták tábora összességében 53 százalékot tesz ki, míg a fennmaradó 47 százalék úgy véli, előbb-utóbb sikerül rendezni a kárpátaljai magyar közösség életét negatívan befolyásoló törvények kapcsán kialakult helyzetet.
Mint ismeretes, a 2017-ben, a Petro Porosenko ukrán elnök hivatali idejében elfogadott ukrán oktatási törvény miatt az országban veszélybe került a nemzetiségi kisebbségek anyanyelven való tanulása, a jogszabály ugyanis fokozatos áttérést ír elő az ukrán nyelvre. A tavaly decemberben elfogadott új ukrán kisebbségi törvény meglehetős diplomáciai feszültséget generált Magyarország és Ukrajna között. Korábban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös nyilatkozatban bírálta a nemzeti közösségekről szóló törvényt. Véleményük szerint a törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, „nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát.”
Az államtitkár az ukrán fővárosban tett látogatása során kiemelte, a kijevi illetékesek azt ígérték, hogy folytatják a több mint egy éve félbehagyott párbeszédet. Magyar Levente emlékeztetett arra, hogy már a 2014-es események után elindult egy olyan ukrán jogalkotási folyamat, amelyet a kárpátaljai magyarság több szempontból sérelmezett. Hozzátette: a háború ugyan átírta a fontossági sorrendet és a humanitárius segítségnyújtás került előtérbe, most azonban eljött a lehetőség egy megoldás kidolgozására, amely „elfogadható mind a kárpátaljai magyarság számára, mind Kijev, mind pedig Budapest számára”. Az államtitkár hozzátette, „az utóbbi a kárpátaljai véleménnyel nagyjából összhangban mozog”.
Magyar Levente az ukrán elnöki hivatalban is tárgyalt. Mint fogalmazott: korábban nem tapasztalt mértékű nyitottsággal találkozott, így reményei szerint végre sikerülhet megnyugtatóan rendezni az ukrán–magyar kapcsolatokat terhelő kérdéskört.
Egyértelmű pozitívumként kell értékelni, hogy ismét a legmagasabb szinten folyik a párbeszéd a kisebbségi, nyelvi és oktatási kérdések rendezéséről.
A háttérben is folynak tárgyalások, ugyanis a kijevi útját megelőző napokban, Magyar Levente hivatalában fogadta Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminisztert.
Az államtitkár a megbeszélést követő sajtónyilatkozatában elmondta: a találkozón áttekintették a magyar–ukrán kapcsolatok elmúlt mintegy tíz évét, és „azokat a momentumokat, amelyek előállítottak egy olyan helyzetet ebben a kapcsolatrendszerben, amely korábban nem volt jellemző”. Súlyos viták terhelték ezt a kapcsolatrendszert, elsősorban az ukrajnai magyar kisebbség jogi helyzete körül – fogalmazott Magyar Levente.
Az államtitkár kiemelte: áttekintették, milyen lépéseket tudnak tenni annak érdekében, hogy „az ukrán–magyar kapcsolatok politikai síkon is visszaterelődjenek abba az egészséges helyzetbe, amiben voltak a 2010-es évek elején”.
„Megállapítottuk, hogy olyan alapvető akadályok, amelyek áthidalhatatlanok, nem állnak ennek útjába. Elsősorban a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetére vonatkozó kérdéseket kell elrendezni, de ennek minden esélyét adottnak látjuk” – jelentette ki Magyar Levente külügyi államtitkár, aki csak ráerősített erre kijevi nyilatkozatával.
Az elmúlt hét végén ukrán részről is pozitív kicsengésű nyilatkozatok láttak napvilágot. Olga Sztefanisina, Ukrajna európai és euro-atlanti integrációjáért felelős miniszterelnök-helyettes a Jedini Novini nemzeti telemaraton adásában elismerte, hogy ukrán hatóságok párbeszédet kezdtek a magyar féllel a nemzeti kisebbségek ügyében, és kilátásba helyezték annak rendezését.
„…megkezdtük a párbeszédet a magyar féllel, és látjuk esélyét a magyar nemzeti kisebbséget érintő, az oktatási folyamattal kapcsolatban felmerülő kérdések rendezésének.
Az új miniszterünknek sikerült újrakezdeni a párbeszédet a magyar féllel” – mondta Sztefanisina.
Megjegyezte, az Európai Bizottság hét, közte a nemzeti kisebbségeket érintő ajánlása segíti Ukrajnát, mely lehetetlenné teszi e kérdés manipulálását a NATO-ban, mivel az EU értékeli Ukrajna politikáját és levonja a következtetéseket. Ezért a miniszterelnök-helyettes véleménye szerint már lehetetlen politikailag manipulálni a magyar kisebbség ügyét.
Nagyon úgy fest, hogy mindkét fél érdekelt a konfliktus megoldásában. A nyilatkozatokból leszűrhető, hogy olyan kompromisszumos megoldást próbálnak találni a nyelvi, kisebbségi és oktatási kérdések rendezésére, ami elfogadhatók az ukrán és a magyar fél számára is. Bízunk benne, hogy a tárgyalások folytatódnak.
Íme, az Ukrajna nemzeti kisebbségeiről (közösségeiről) szóló törvény magyar fordítása
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
