Kitartó, elszánt és mindig jókedélyű. Már több mint két évtizede nagy odaadással és lelkesedéssel tanítja a felnövekvő nemzedéket matematikára. Optimistán éli mindennapjait, próbál az élet napos oldalára koncentrálni. Munkabírása példaértékű, tapasztalatát és hozzáértését igyekszik a közösség javára fordítani. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Györke Róbert, a Nagygejőci Gimnázium igazgatója.
Varga Brigitta
– Meséljen magáról!
– 1966. augusztus 24-én születtem, Nagygejőcön. Iskolai tanulmányaimat a Nagygejőci Általános Iskolában kezdtem, majd az Ungvári 8. Számú Középiskolában érettségiztem. Ezután felvételt nyertem az Ungvári Állami Egyetem matematika szakára. A második évfolyam elvégzése után 2 év katonai szolgálat következett, majd 1987-ben folytattam tanulmányaimat, 1990-ben szereztem diplomát. Akkoriban még ukrán nyelven folyt az oktatás az egyetemen, az első pár év nem ment könnyen, de az, hogy magyar vagyok, engem sohasem hátráltatott. Ellenkezőleg, inkább motivált, hogy ugyanúgy el tudjam sajátítani a tananyagot, mint bármelyik évfolyamtársam. Ennek köszönhetően kitűnő eredménnyel végeztem el az egyetemet.
– Szorgalmas gyerek volt?
– Sohasem töltöttem órákat tanulással. Mindig igyekeztem figyelni az órán, és általában ez elegendő volt ahhoz, hogy elsajátítsam a tananyagot.
– Pedagógus lett. Hol kezdődött a pályafutása?
– 1989 októberében, ötödéves egyetemistaként kezdtem el dolgozni a Nagygejőci Általános Iskolában. Először szervezőpedagógus, majd napközis tanár voltam és kaptam néhány matematikaórát is. Tíz évvel később kineveztek ugyanezen intézmény igazgatóhelyettesének. Ezt a pozíciót 16 évig töltöttem be, majd 2016-ban az intézmény vezetője lettem.
– Az igazgatói teendők mellett ma már kevesebb tanórát tart, mint korábban…
– Igyekszem mindenből kivenni a részem. Az elmúlt pár év történéseit nézve (előbb a Covid, aztán a háború) az igazgatói tisztség most már nem is teljes embert követel, hanem másfelet. Ez heti hétnapos, napi huszonnégy órás munkát igényel, másképp nem működne. Az oktatást azonban sokkal jobban szeretem.
– Sikerül megszerettetni a matematikát a diákokkal? Hiszen többségük tart a számok világától.
– Kezdő pedagógusként egyszer valaki azt mondta nekem, ha egy osztályban tíz gyerekből kettő megérti, hogy miről beszél a matektanár, akkor az nagyon erős osztály. A mi iskolánkban hál’ istennek mindig voltak tehetséges gyerekek. Rendszeresen vannak helyezettjeink a járási, a megyei tanulmányi vetélkedőkön, és nemzetközi versenyeken is képviselték már iskolánkat. Vallom, hogy ez azonban három dologtól függ. Egy gyermek csak akkor tud kimagasló eredményeket elérni, ha megvan benne a kellő szorgalom és akarat, ha egy motivált pedagógus segíti a tudás gyarapításában és akkor, ha gondoskodó, támogató szülők állnak mindvégig mellette.
– Képviselőként is tevékenykedik, a Szürtei kistérség KMKSZ frakciójának a vezetője.
– A decentralizációt követően Kijevben készítettek egy statisztikát a legéletképtelenebb kistérségekről, mi kárpátaljai viszonylatban az első négy között szerepeltünk. Sajnos a kistérség bevételei nem fedezik a kiadásainkat, emiatt számos nehézségbe ütköztünk, de nem hátráltunk meg. Hál’ istennek eddig minden oktatási intézményünk működik, nemrég Császlócon új zeneiskolát is nyitottunk. Tehát nem szűkítettük az iskoláink körét, hanem bővíteni tudtuk, ami nagy eredmény. Idén szeretnénk rendbe hozni a Császlóc–Kisgejőc útszakaszt, valamint bevezetni a központosított vízellátást Császlócon. Ezek lesznek a fő projektjeink.
– A kárpátaljai magyarság megmaradása, illetve anyanyelvű oktatásának biztosítása iránt elkötelezett munkája elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült az idén.
– Nagy meglepetésként ért, nem számítottam rá. Nyilván nem azért dolgozom ennyit, hogy kitüntetést kapjak, de meg kell valljam, nagyon jólesett. Szeretném megköszönni azoknak, akik úgy gondolták, hogy kiérdemeltem, és javasoltak az elismerésre. A továbbiakban is azon leszek, hogy legjobb tudásom szerint szolgáljam a kárpátaljai magyar közösséget, hogy kicsit szebb, jobb legyen a jövő.
– Előfordul, hogy hazaviszi a munkát?
– Igen, sajnos elég gyakran otthon folytatom a hivatali munkát. Helyiként szinte elválaszthatatlan a tisztségem a magánéletemtől. Sokszor hétvégén is megszólal a telefonom. Jellemző az is, hogy az otthonomban keresnek fel különféle kérdésekkel.
– Hogyan tudja összeegyeztetni a teendőit?
– Nehezen. A sok munka néha a családdal töltött idő rovására megy.
– Meséljen a családjáról!
– A feleségem, Eleonóra szintén a Nagygejőci Gimnázium pedagógusa, magyar nyelvet és irodalmat tanít. A lányom, Zsófia Debrecenben tanul programtervező informatikusnak. A fiam, Ákos ugyancsak matematikus, ő is a gimnáziumban oktat.
– Tud nemet mondani?
– Senkit sem szeretek visszautasítani, elküldeni, ám ez időnként elkerülhetetlen. Ha tudok, akkor szívesen segítek, ha nincs rálátásom a dolgokra, akkor inkább nemet mondok, nem hátráltatom a folyamatot.
– Maximalista?
– Szeretem a kihívásokat, sőt, néha keresem is azokat. Törekszem a tökéletességre. Igyekszem precízen és pontosan dolgozni, csak olyat adok ki a kezemből, amivel maximálisan elégedett vagyok. Nekem is vannak azonban korlátaim, így előfordul, hogy hibázok. Ilyenkor nem csüggedek el, hanem a megoldáson töröm a fejem. Nem bújok ki a problémák alól, a tetteimért minden esetben vállalom a felelősséget.
– Könnyen hoz döntéseket?
– Megfontoltan. Mindig kikérem a kollégáim, a környezetem véleményét is. Persze nincs mindig elégendő idő arra, hogy átgondoljam a dolgokat, gyakran kell gyors döntéseket hoznom. De van, amikor hosszabb távra kiható kérdésekkel kapcsolatban kell döntenem, amit az embernek magával is meg kell vitatnia, hogy megfelelő választ adjon, azonban nem is biztos, hogy van mindig megfelelő válasz.
– Ha nem a tervei szerint alakulnak a dolgai, az kizökkenti?
– Sokáig rágódom azon, mit tehettem volna másként.
– Derűlátó.
– Optimistán szemlélem a világot és mindenben a jót keresem. Nálam inkább mindig félig tele van a pohár.
– Mivel lehet kihozni a sodrából?
– Korábban sohasem tudtak felbosszantani, manapság azért már előfordul. Ez már talán a korral jár. Nehezen viselem, ha valaki hanyag, és nem teljes odaadással végzi el a rá bízott feladatokat. Emiatt nehezen adom ki a kezem közül a munkát. Ha valakit meg is bízok egy-egy feladat elvégzésével, azt végig nyomon követem.
– Ha akad egy kis szabadideje, azt mivel tölti?
– Szeretek asztaliteniszezni, kertészkedni. Régebben nagyon sok szépirodalmi és ismeretterjesztő könyvet olvastam, ez manapság kimerül az új törvénymódosítások és háborús hírek nyomon követésében. Továbbá nagy focirajondó vagyok.
– Mi ad erőt a teendői elvégzéséhez?
– A pozitív visszacsatolás, az elismerő szavak. Ezekből töltekezem.
Kedvencek:
- étel: túrós krumplihaluska
- ital: sör
- növény: kerti virágok
- állat: macska
- szín: zöld
- könyv: Wass Albert: Adjátok vissza a hegyeimet
- napszak: délelőtt
- évszak: nyár
- erényének tartott tulajdonsága: optimista
- negatív vonása: akaratos
