Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink mit gondolnak az esetleges póttanév bevezetéséről. Ugyanis vitathatatlan, hogy az elmúlt évek viszontagságai miatt az iskolások jelentős lemaradással néznek szembe. Vajon az évismétlés, a kiegészítő önálló feladatok vagy valami más lenne a megoldás ennek kiküszöbölésére?
Simon Rita
Ukrajnában úgynevezett kiegészítő rehabilitációs tanév bevezetésén gondolkodtak a koronavírus-járvány és a háború okozta oktatási hiányosságok kompenzálása emlékében. Ám a pedagógusok és a szülők túlnyomó többsége nem helyesli ezt az ötletet. A Cedos elemző központ által a saveED jótékonysági alapítvány megrendelésére készült kutatásból kiderül, egyes pedagógusok szerint a póttanév megvalósítása segíthet kiküszöbölni a tanulók oktatás iránti érdeklődésének csökkenését, más szakemberek azonban egy kiegészítő év bevezetését hátralépésnek vagy időpazarlásnak minősítették.
A háború alatt az események alakulása kiszámíthatatlan, ezért a pedagógusok egy része attól tart, hogy ha nem javulnak az oktatás feltételei, akkor a plusz év sem lesz megoldás, mert újra és újra meg kell majd ismételni.
Viszont megjegyzik, hogy amennyiben a rehabilitációs évfolyam lebonyolítása csupán egyedi intézkedésként valósul meg a szülők döntése alapján, nem pedig rendszeresen, akkor lehet eredménye.
A felmérés szerint
a szülők 72 százaléka véli úgy, hogy kompenzálni kell a világjárvány és a háború idején keletkezett hiányosságokat.
A lehetséges kiegészítő tevékenységek között a legtöbb megkérdezett szülő (a válaszadók 59%-a) a kiegészítő csoportos foglalkozásokat említi, azaz iskolai órákat a tanárok részvételével. 49 százalék szerint egyéni foglalkozásokra lenne szükség az iskolai oktatóval (49%) vagy a különórát vezető tanárral (37%). A válaszadók 35 százaléka szerint pótfoglalkozásokat kellene végezniük önállóan vagy a család segítségével.
Az állami oktatásminőségi szolgálat vezetője úgy fogalmazott, „aránytalanul megnövekednek” a tanulók önálló feladatai. Ruszlan Hurak szerint a kutatások azt mutatják, hogy az iskolák a kiesett tanulási időszakot önállóan végzendő leckékkel próbálják kompenzálni.
„Aránytalanul megnőtt a tanulók önálló munkavégzése, amivel az iskolák a kimaradt tanítási időt próbálják behozni” – mondta a tisztviselő.
A háborús kihívásokkal kapcsolatban Hurak megjegyezte, a pedagógusok többsége jelezte, hogy az iskolákban nem változtatnak órarendet, nem módosítanak a tanterveken, holott figyelembe kellene venni az oktatási hiányosságokat.
Kiemelte az iskolások teljesítményromlásának okait is, amelyek között a motiváció csökkenése az első.
„A háború elsősorban a tanulók általános pszichés és érzelmi állapotára hat negatívan, ez pedig a gyerekek motivációjának csökkenését okozza. A tanárok már most észlelik, hogy a diákok tanulmányi eredményei matematikából, idegen nyelvekből, ukránból és informatikából romlanak”
– jegyezte meg Ruszlan Hurak.
A Munkácsi 3. Számú II. Rákóczi Ferenc Középiskola biológiatanára szerint a póttanév bevezetésének ötlete elég sok kérdést von maga után.
– Az elmúlt évek eseményei sajnos nyomot hagytak a tanulók tudásszintjén, nagyon hiányos és felületes az elsajátított tananyag – magyarázza Mészár Karina. – Meg kell jegyezni, hogy a tananyagot még ideális körülmények mellett is nehéz megfelelően elsajátítani. Figyelembe kell venni, hogy minden tanuló más-más tempóban halad, egyéni érdeklődéssel és motivációval rendelkezik. Viszont míg most egy 5. osztályosnak még bőven van ideje bepótolni a mulasztást, egy érettségihez készülő diák számára ez a lehetőség már nem adott. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy Ukrajnában régiónként más-más a helyzet, vannak jelenléti, táv- és vegyes oktatási formában működő iskolák. Úgy gondolom, minden tantárgyat „újratanulni” talán unalmas és megterhelő lenne, ennélfogva eredménytelenné válna ez a módszer. Ezért a póttanév kötelezővé tétele, véleményem szerint, felesleges.
Egyértelműen szükség van a hiányzó ismeretek pótlására, a diákok közül sokan önerőből, önállóan meg is próbálják ezt. Szerintem ebben kellene, hogy segítse őket az oktatási rendszer, fakultatív órák, pótfoglalkozások megszervezésével. Nyilván ezek lebonyolítása is nagy munkát és erőfeszítéseket igényelne, és nem lehet egyik napról a másikra kidolgozni, de reméljük, sikerül okos megoldást találni erre a problémára. Azonban mindenekelőtt figyelembe kellene venni az igényeket, pontosan fel kellene mérni a hiányosságokat.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
