Az ukrán egészségügy az elmúlt két évben a koronavírussal való harcra koncentrált. A Covidon kívül azonban még számtalan egyéb fertőző betegség létezik, amelyek veszélyt jelentenek a lakosságra. Ezek azonban a háború okán a háttérbe szorultak, csak elvétve lehet olvasni a megelőzést szolgáló felvilágosító írásokat. Vajon mitől kell tartanunk a leginkább és hogyan előzhetjük meg a bajt, kérdeztük Viktorija Timcsiktől, a megye főinfektológusától.
Magyar Tímea
– Mennyire jogosan szorult háttérbe a Covid-betegség, kell-e tartanunk tőle?
– Ugyan március folyamán a fertőzöttek számának emelkedését tapasztaltuk, a hadiállapot miatt karanténintézkedéseket most nem áll módunkban bevezetni. Kétségkívül többségében olyan személyek betegszenek meg elsősorban, akik nem kapták meg a védőoltást. De az is tény, hogy a mutálódott vírus már sokkal enyhébb tünetekkel jár, ezáltal az érintetteknek nincs szükségük kórházi ápolásra, szemben azokkal, akiknek nincs oltásuk és valamilyen krónikus betegségben is szenvednek. Az országban 40 ezer kórházi ágy van fenntartva a covidosok számára. Hetente négy és fél-ötezer személy kerül kórházba országszerte, de a fertőzések száma egyetlen megyében sem lépte túl a járványküszöböt.
– A légúti betegségek nyár elejére általában kifulladnak, helyüket azonban mások veszik át. Milyen veszélyek leselkednek a kárpátaljai lakosokra?
– Többnyire május közepére fulladnak ki az influenzaszerű megbetegedések. Közben máris észleljük a kanyarósok számának emelkedését, ezáltal szükség lesz a kiskorúak vakcinálásának fokozására. Kárpátalján, a többezer belső menekült áttelepülése miatt fokozottan aktuálisak a betegség megelőzésére irányuló erőfeszítések.
Sajnos olyan rég elfeledettnek hitt betegséggel is számolnunk kell, mint a kolera. Egyre több országban észlelik a felbukkanását, ezért júniustól kezdve a nyár folyamán folyamatosan ellenőrizni fogjuk a folyókat, vízgyűjtőket, elemezzük a csap- és szennyvízből vett mintákat. Azokat a pácienseket, akik heveny bélrendszeri fertőzéssel kerülnek kórházba, ugyancsak tesztelni fogjuk kolerára. Sajnos a kolera baktériumát tavaly kimutatták Mikolajiv és Doneck megyében is, ezért szakembereink fokozottan fognak ügyelni a megelőzésére. A kór ellen létezik védőoltás, de az Egészségügyi Világszervezet csak abban az esetben javasolja a bevetését, ha valahol beigazolódik annak fellángolása, olyankor sor kerül az egészségügyi dolgozók és a kritikus infrastruktúrában dolgozók vakcinálására. A lakosságnak csupán három szabályt kell betartania saját védelme érdekében: elengedhetetlen a rendszeres kézmosás, a tiszta ivóvíz fogyasztása. A zöldségeket és a gyümölcsöket fogyasztás előtt mossuk meg, és lehetőleg ne fogyasszunk nyers élelmiszereket.
– Mi a helyzet a gyermekbénulással, mert Ukrajna e kórt hivatalosan még nem győzte le?
– A gyermekek kiegészítő immunizálását célzó kampány egész nyáron folytatódik, hogy szeptember 1-ig megkapják az oltást. Megyénkben az elmúlt három évben a legmagasabb a gyermekbénulás elleni védőoltások aránya, de még így sem elegendő: a kollektív immunitás kialakulásához szükséges 95 százalék helyett tavaly csupán az egy éven aluliak 74,4 százaléka kapta meg a vakcinát. A Kárpátaljára áttelepült több mint négyszázezer kelet-ukrajnai lakos között sok a kiskorú, eddig 13 ezren kapták meg megyénkben e kór ellenszerét.
– Milyen egyéb nyavalyáktól óvnak az egészségügyi szakemberek?
– Több betegséggel is meg kell majd küzdenünk, sajnos. Az első az antimikrobális rezisztencia. Ez az egész világon és Ukrajnában is problémát okoz. Az antimikrobális rezisztencia megelőzésének egyetlen módja az antimikrobális gyógyszerek ésszerű alkalmazása. Ukrajnában már nem lehet recept nélkül antibiotikumot vásárolni. Szigorú szankciók vonatkoznak azokra a gyógyszertárakra, amelyek nem tartják be ezt a törvényt. Eleinte sok ilyen szabálysértő volt, mára már kevesebben maradtak. Hiszen a patikák felfogták, hogy a törvénysértéssel működési engedélyük bevonását kockáztatják. Egy másik veszélyforrás, a tetanusz. Háborús körülmények között a sérülések kapcsán a tetanusz valóban halálos kimenetelű lehet mind a katonaság, mind a civilek körében. Ezért fontos minden felnőttet legalább 10 évente egyszer beoltani ellene. Nem mehetünk el szó nélkül a hepatitis mellett. Ez elsősorban azokat az egészségügyi dolgozókat érinti, akik jelenleg vagy a frontvonalon, vagy az egészségügyi intézmények sürgősségi osztályán dolgoznak. A hepatitis B elleni védőoltás rendelkezésre áll, és az orvosoknak be kell oltaniuk magukat vele. Végül a diftériát említeném. Ugyan nem számítunk járványos kitörésére, de most minden egyes eset kapcsán maximális intézkedéseket alkalmazunk annak megfékezésére.
Szeretném hangsúlyozni, hogy minden szükséges eszközzel rendelkezünk az élet védelméhez – elérhetők a vakcinák, gyógyszerek, kezelési módok és bizonyos ajánlások, amelyeket csak be kell tartani, s akkor jóval nagyobb eséllyel védhetjük ki a kórokozók támadását – vélekedett a szakember.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
