Az Ukrán Hidrometeorológiai Központ legfrissebb közleményében azt tanácsolja, hogy ne tegyük el az esernyőket, mert az előttünk álló napokban a derűs idő esővel váltakozik majd, újabb frontátvonulás van kilátásban, ami után néhol visszaesik a hőmérséklet. Míg az ország nyugati részén talaj menti fagyokat jeleznek, mínusz 3 fokkal, addig a déli és keleti megyékbe 16-21 fokos meleget jósolnak.
Magyar Tímea
A hasonló szélsőséges időjárás mára gyakorivá vált nemcsak Kárpátalján, hanem világszerte. Ennek kapcsán online olvasóinkat arról kérdeztük, őket mennyire viseli meg. Válaszadóink 65 százaléka ismerte el, hogy nagyon megszenvedi e változékonyságot. A többieket viszont kevésbé. Klara Sándor például azt írta, hogy jobban szereti a meleget, a gyakran szeles idő kicsit megviseli, olyankor erős fejfájása van, ezért nagyon várja a jó időt. „Olyankor többet vagyunk kint, kertészkedni is jobb a melegben!”
Némethy Ferenc szerint úgy 30 évvel ezelőtt nem vette észre, milyen az időjárás, de most már jelzi a szervezete. Egy idős asszony is azt írta kommentjében, hogy sajnos nagyon megviselik az időjárási kataklizmák.
– A klímaváltozás kétségtelenül káros hatással van mind a környezetre, a gazdaságra, mind az emberi szervezetre. Gyakorlatilag minden régió érintett, persze nem egyformán. Az éghajlat átalakulása többnyire negatív következményekkel jár, bár néhány esetben bizonyos előnyei is vannak. Észak-Európában például csökken a fűtési igény és jobbak a mezőgazdasági feltételek – magyarázza Vaszil Manyivcsuk, a megyei hidrometeorológiai központ vezetője. – Az elmúlt 100 évben Ukrajnában 1,2 fokkal emelkedett a levegő átlaghőmérséklete. Ez valamivel több a világátlagnál, ahol 1,1 fokos a növekedés. Ami a közeljövőben perspektívákat illeti, egyre gyakrabban figyelhetők meg rendhagyó időjárási jelenségek – jégeső, zivatarok, tornádók – azokon a területeken, amelyekre ezek nem voltak jellemzőek. Az egyéb kedvezőtlen jelenségek közé tartozik az éles légköri nyomásesés, amely rövid időn belüli jelentős hőmérséklet-ingadozással járó időjárási instabilitást, a természeti katasztrófák, így árvizek, viharok, aszályok, hosszan tartó felhőszakadások, áradások számának növekedését eredményezik itt Kárpátalján is. Fel kell készülnünk rá, hogy egyre gyakrabban tapasztalunk majd szélsőséges körülményeket környezetünkben.
Arról, hogy az időjárás és az éghajlat változása az élet minden területére kihatással van, nem kétséges. Az emberek körében főként bizonyos korosztályokra. Az elmúlt években a folyamatosan átalakulóban lévő éghajlati rendszerben a kialakult alkalmazkodó képesség teljesen felborult, erősíti meg Natalja Sutyak ungvári ideggyógyász.
– A klíma-egészségügyi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében jelenleg a hőmérséklet változása a fő befolyásoló tényező az emberek egészsége terén. Az extrém hőmérsékletek jelentik a legnagyobb egészségi kockázatot, ugyanis a legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. Kicsit tudományosan hangozhat, de a kóros elváltozások alapja a fokozódó szimpatikus reaktivitás, amit a szimpatikus idegrendszer és a renin-angiotenzin rendszer aktiválódása követ. Utóbbi a vérnyomást szabályozza. Az extrém hő következtében fellépő kiszáradás miatt megváltozik a vér összetétele, nő a vörösvértestek és a trombociták száma, ami trombózisképződéshez vezethet. A kockázatot a cukorbetegeknél a magas vércukorszint és a gyógyszerek mellékhatásai is növelik. Szervezetünk általában 3–12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, azonban a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú akklimatizálódás akár évekig is eltarthat.
– Nyilván az idősebbek és a krónikus betegségekben szenvedők idomulnak a legnehezebben.
– Igen és a legfiatalabbak, bármilyen meglepő, de a 14 éven aluliak. Különösen nagy a kockázat az újszülötteknél, tekintettel a nem megfelelő hőszabályozó képességükre és a fokozott folyadékigényükre. A várandós anyák is a veszélyeztetett csoportba tartoznak, ugyanis a várandósság során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen „túlmelegedhetnek”, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent.
A szakember elmondása szerint a megfigyelések során kiderült, hogy még a halálozásra is nagy hatással van a napi átlaghőmérséklet. A kiugróan magas hőmérséklet idején, amikor sok a hőségriasztás, az átlagosnál jóval magasabb az elhunytak száma. 2022 júliusában az Európát sújtó hőhullám miatt például 53 ezerrel több ember halt meg, mint az előző három év azonos időszakában. Ez 16 százalékkal magasabb halálozást jelent, mint az előző években. A hideg időjárás is megviseli a szív- és érrendszeri problémákban szenvedőket. Körükben jelentősen megugrik a halálozás a téli hónapokban.
– Hosszú távon milyen következményekkel kell számolnunk?
– Az időjárás viszontagságainak azonban nem csak akut hatása van, de hosszú távon is megviselik az ember szervezetét. A hideg merevséget és fájdalmat okozhat az ízületekben, mivel a hőmérséklet lehűlésekor az izmok összehúzódnak, ami csökkent rugalmassághoz és fokozott kellemetlenségekhez vezet. Ez különösen problémás lehet a már meglévő betegségekben, például ízületi gyulladásban szenvedő emberek számára, mivel a hideg időjárás súlyosbíthatja a tüneteiket. A meleg viszont duzzanatot és gyulladást okozhat az ízületekben, mivel annak hatására az erek kitágulnak, ami folyadék felhalmozódásához vezet az ízületekben. Ez különösen problémás lehet az olyan betegek számára, akik például köszvényben szenvednek, mivel a megnövekedett duzzanat fájdalmakat okozhat.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
