Több mint 200 ezer ember háztartási szemetét lesz képes feldolgozni
Fontos mérföldkőhöz érkezett a makkosjánosi hulladékfeldolgozó és szelektáló üzem építése. Az elmúlt héten Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tanács és a TISZA Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás (TISZA ETT) elnöke, valamint Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere aláírta a kivitelezés megkezdéséhez szükséges utolsó jogi dokumentumokat. Kárpátalja első hulladékszelektáló üzeme a tervek szerint több mint 200 ezer ember háztartási szemetét lesz képes feldolgozni a Beregszászi járásban, ami éves szinten több mint 30 ezer tonna szilárd hulladék kezelését jelenti. A tervek szerint az év végéig befejezik a komplexum építését. Jevcsák Juditot, a Tisza ETT igazgatóhelyettesét kérdeztük a fejleményekről.
Szabó Sándor
– Az alapkőletételre 2014 nyarán került sor, másfél évvel később egy próbaüzem keretében át is adták az objektum első elemét, a szelektáló sort, ám azóta semmi sem történt. Mi az oka annak, hogy ennyi év alatt sem sikerült pontot tenni a projekt végére? Mi hátráltatta eddig a fontos beruházás megvalósulását?
– 2014-ben valóban elindult a kivitelezés, azonban az akkor nem a Tisza ETT projektje volt. A mi feladatunk 2017-ben kezdődött, amikor a Beregszászi járás önkormányzatai felkértek minket arra, hogy pályázzunk támogatásra az építkezés befejezéséhez. A Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás 2018-ban nyert pályázatot a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 keretében, ZeroWaste HUSKROUA/1701/LIP/006 elnevezéssel. Sajnos az igényelt több mint 7 millió euró helyett a Monitoring Bizottság csak 5 millió euró támogatást ítélt meg a projekt megvalósítására. Az elmúlt évek során folyamatos volt az egyeztetés Magyarország Kormányával a hiányzó forrás biztosításáról. Hosszas tárgyalást követően 2022 decemberében született meg az a kormányhatározat, ami rendelkezésre bocsátotta a projekt sikeres megvalósításához szükséges hiányzó forrást. Csak ezt követően, 2022. december 21-én kerülhetett sor Budapesten a támogatási szerződés aláírására.
– Az elmúlt héten Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Tanács és a TISZA Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás elnöke, valamint Babják Zoltán, a Beregszászi kistérség polgármestere aláírták az utolsó jogi dokumentumokat. Miért jelentős mérföldkő ez a projekt életében?
– A két ország, Magyarország és Ukrajna és így a két szomszédos megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye és Kárpátalja kölcsönös érdeke, hogy mielőbb megoldást találjon a jelenlegi legnagyobb gondot okozó problémára, a hulladékkezelésre. Napjainkban a Tisza szennyezésének egyik legfőbb oka, hogy Kárpátalján nem megoldott a hulladékgazdálkodás. A Tisza ukrajnai szakaszán keletkező szemét Magyarországra történő beáramlása mindennapos környezetvédelmi problémát jelent.
Így a ZeroWaste pályázat az egyik legégetőbb határon átnyúló problémát, a szilárd hulladék kezelésének kérdését célozta meg. A projekt legnagyobb infrastrukturális tétele, a beregszászi járási Makkosjánosi településen egy hulladéklerakó udvar megépítése és egy 25-30 ezer tonna éves kapacitású válogató üzem működésének elindítása. Átfogó cél továbbá az ukrán–magyar határon átnyúló térség környezeti szempontból történő fenntartható fejlesztése, a kárpátaljai hulladékgazdálkodási rendszer alapjainak létrehozása, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése Beregszászon és a Beregszászi járás területén, továbbá a szemét felgyülemléséről, gyűjtéséről és átfogóan a hulladékgazdálkodásról való általános lakossági szemlétmód formálása, melyhez a projekt keretében szervezett képzések, workshopok, tanulmányutak és lakossági fórumok nagymértékben járulnak majd hozzá.
– Mi készült el eddig, és a beruházás következő, idei évre tervezett szakaszában milyen munkálatokat végeznek el, mi létesül majd a területen?
– A projekt sikeres megvalósítása érdekében a Beregszászi Városi Tanács és a Kárpátaljai Megyei Tanács garantálta a bekötőút megépítését a tervezett hulladékválogató és -lerakó komplexum felé. A Beregszászi Városi Tanács februárban határozattal döntött arról, hogy a hulladéklerakóhoz vezető út – melynek teljes hossza 1100 méter – javítására elkészítik az építés meghirdetéséhez szükséges költségkalkulációt. Ugyanebben a határozatban szerepel óvóhely megépítése, mely a hatályos ukrajnai törvények szerint kötelező. Azóta aláírták a szerződést a bekötőút megépítésére vonatkozó költségkalkulációt készítő céggel. Továbbá az óvóhely megépítésére vonatkozó nyílt beszerzési eljárás ajánlattétel útján történő lebonyolítása érdekében a város képviselőtestülete elkészítette az óvóhely megépítésének költségkalkulációját és folyamatban van a pályázati dokumentáció összeállítása.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft. elkészítette a Beregszászi Járás Regionális Hulladékgazdálkodási Program üzleti terv koncepcióját, valamint sikeresen lefolytatta a beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárást, melynek nyertese a magyarországi székhelyű Mento Környezetkultúra kft. A földterület átadásával a konkrét építési munkálatok a napokban már elindulnak, és a tervek szerint 2023. december 31-ig be is fejeződnek. A projekt eredménye egy működő objektum, melynek részei többek között a hulladékválogató és -lerakó udvar, azaz a depónia, kazánház, szociális épületek, mérlegház, tűzivíz tározók, komposztáló tér, veszélyes hulladék gyűjtőpont, rakodótér, szivattyúház és még sorolhatnánk, továbbá a kapcsolódó közművek kialakítása és a tereprendezés. Ezek mindegyike megvalósul majd a projekt keretében. Továbbá a hosszú távú fenntarthatóság érdekében a Bereg-vidéken létrehoznak egy önkormányzati társulást, amely szervezi és működteti a térség hulladékgazdálkodását a projekt lezárulását követően. Az illetékes Bereg-vidéki önkormányzatok szándéknyilatkozatai a társulás megalapításához már rendelkezésre állnak.
– Mekkora összegű beruházás valósul meg a mostani szakaszban, és milyen forrásokból?
– A projekt teljes költségvetése meghaladja a 7,8 millió eurót. A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENI Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 által biztosított EU-s forrás mértéke 5 millió euró. Magyarország Kormánya támogatásának köszönhetően az energiaügyi minisztérium további 916 millió forintot meghaladó összeget biztosít a sikeres megvalósításhoz, melyet kiegészít majd a magyarországi nemzeti társfinanszírozás, valamint a partnerek által hozzáadott önerő.
Itt szeretném megemlíteni a projekt megvalósításában részt vevő partnereket, akikről eddig még nem esett szó. Vezető kedvezményezett a projektben a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás, ukrajnai partner a Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határmenti Együttműködési Ügynökség, magyarországi partner pedig a nyíregyházi székhelyű Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség Nonprofit Kft.
– Mennyire korszerű az a technológia, amit itt alkalmaznak majd?
– A projektben partner Kárpátalja Regionális Fejlesztési és Határmenti Együttműködési Ügynökség hulladéklerakó szigeteket alakít majd ki a Beregszászi járás területén, összesen 27 ponton, ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei valósulnak majd meg. A hulladékgazdálkodás szervezését, magyarországi és EU-s mintára a Beregszászi járás kistérségei által létrehozott önkormányzati társulás fogja irányítani, ami teljes mértékben megfelel a jelenlegi európai normáknak. Meggyőződésünk, hogy a projekt eredményeként megépülő hulladékválogató üzem és depónia beindítása a térségben élők számára hosszútávú megoldást nyújt majd a szilárd háztartási hulladék kezelése kérdésében. A projekt megvalósításának időtartama 1 év, ami azt jelenti, hogy 2024-ben már modern, az európai normáknak mindenben megfelelő hulladékválogató üzem és lerakó működik majd a Bereg-vidéken.
– Mi lesz a sorsa a szétválogatott hulladéknak?
– Ennek a kérdésnek az eldöntése már nem a mi feladatunk. Erről a már említett hulladékgazdálkodási társulás dönt. Természetesen javaslatokat tehetünk, és teszünk is a projekt keretében nemzetközi szakértők által kidolgozott szakmai tanulmányokban, azonban hogy ezek közül mit választ majd a társulás, azt a jövő dönti el.
– Terveznek-e hasonló projekteket Kárpátalja más régióiban a határ menti együttműködés keretében?
– Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma pénzügyi támogatásával 2019-ben elkészítettük Kárpátalja hulladékgazdálkodási stratégiáját 2030-ig. A stratégia teljes egészében elérhető és tanulmányozható honlapunkon, a www.tiszaett.hu oldalon. Hosszútávú célunk, hogy a már említett hulladékgazdálkodási stratégiában lefektetett elvek mentén haladjunk abba az irányba, hogy Kárpátalja teljes területén európai szintű hulladékgazdálkodás valósulhasson meg a közeljövőben.
Babják Zoltán: hosszú évek után megoldódhat a hulladék elhelyezésének problémája
– Több mint hetven éve használja a város azt a szeméttelepet, amelyet eleve rossz helyre létesítettek – nyilatkozta lapunknak Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. – A lakosság egyre több szemetet termel, ezért a lerakó befogadó kapacitásának eljött az utolsó órája a tároló, komoly ökológiai kockázatot jelent.
Ezért szinte a munkálatok legelső pillanatától támogattuk a makkosjánosi hulladékfeldolgozó megépítését annak érdekében, hogy minél hamarabb be tudjuk zárni a beregszászi szemétlerakót. A polgármesteri hivatal célja, hogy rekultiválja ezt területet. Lefedjük földdel, füvesítsük és fásítsuk a területet, és remélem 2-3 év múlva úgy fogunk rá emlékezni mint egy rossz álomra.
A polgármester elmondta, a makkosjánosi hulladékfeldolgozó üzem felépítése idén december végére várható. Egyelőre kérdéses, hogy műszakilag mennyire lesz kész a szelektáló és a deponáló, hogy át tudja venni a beregszászi szemétteleptől a hulladékok fogadását – emelte ki. – Fontos, hogy az üzem gazdaságosan működjön és önfenntartóvá váljon. A szelektáló költséghatékony üzemeltetéséhez a Beregszászi járás több településéről szállítják majd ide a szemetet. A cégnek meg kell találnia azokat a csatornákat, melyeken keresztül értékesíteni tudja az újrahasznosítható hulladékot: a műanyagot, a papírt, az üveget, a fémet. Az organikus szemét kerül a deponálóba, amelyből humuszt gyártanak majd. Egyelőre még kérdéses, hogy egy kommunális vállalat vagy közbeszerzési pályázat alapján magáncég működteti-e a feldolgozót, erről azután születik döntés, hogy átvettük a létesítményt a kivitelezőtől. Viszont azt már most kijelenthetem, hogy a Beregszászi járás több kistérségével együtt vállalunk szerepet ebben. Most a legfontosabb, hogy befejezzük a kivitelezést.
Kapcsolódó:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
