A szelektív hulladékgyűjtés, bár egyszerű módja a környezetvédelemnek, egyelőre Ukrajnában még mindig gyerekcipőben jár. Igaz, a hulladék mennyiségének csökkentése sokkal célravezetőbb lenne a környezetvédelem szempontjából, a szelektív gyűjtés is hozzá tud járulni a szemét újrafelhasználásához, azonban ehhez az is kell, hogy minden egyes háztartás számára meglegyenek a megfelelő feltételek.
Szabó Sándor
Kárpátalján évtizedes probléma a háztartási hulladék begyűjtése, tárolása és újrahasznosítása. A szemét viszont sokkal több a háború miatt, hiszen becslések szerint még mindig közel 300 ezer menekült tartózkodik a megyében. Vidékünkön továbbra sincsenek hulladékfeldolgozó üzemek, így a háztartási hulladék döntő többsége a szeméttelepekre kerül. Ez még a jobbik eset, ugyanis illegális lerakóból Kárpátalján legalább kétszáz van, a mindössze ötven legális mellett. Sőt, a hegyvidéki településeken, ahol nem megoldott a szemétszállítás, az ott élők egyszerűen a folyók árterébe hordják a hulladékukat, amit azzal a furcsa szemlélettel magyaráznak, hogy „a folyó majd elviszi”. Ezért fordul elő, hogy főleg áradások alkalmával ömlik a kommunális hulladék a Tiszán és a mellékfolyóin Magyarország területére. Ezt a problémát hivatott megoldani a beregszászi járási Makkosjánosi község határában épülő első kárpátaljai hulladékfeldolgozó, amelynek kivitelezése az ígéretek szerint még az idén elkezdődhet. Az üzem a tervek szerint több mint 200 ezer ember háztartási szemetét lesz képes feldolgozni a Beregszászi járásban, ami éves szinten több mint 30 ezer tonna szilárd hulladék kezelését jelenti.
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán arról kérdeztük olvasóinkat, lakókörnyezetükben van-e lehetőség arra, hogy szelektíven gyűjtsék a hulladékot. Alternatív reakciógombos szavazásunk lesújtó eredményt hozott. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy jól tükrözi a valóságot. A válaszadók túlnyomó többsége még mindig nem tud szelektíven hulladékot gyűjteni. Az egyik kommentelő ezzel kapcsolatban azt írta, hogy tőle még a szemetet sem viszik el hónapok óta…
„Azt teszem. A leadott papír- és műanyag tasakokért kapott összeg nem sok, de pénz” – fogalmazott egy másik hozzászóló.
Ahogy minden nagy dolgot, ezt is kicsiben kell kezdeni, vallja Bucsinszkij Viktor, aki 2019 szeptemberétől Színes tartályok néven hulladékgyűjtő és -szelektáló telepet üzemeltet Beregszászban. Az ökoaktivista szerint a nyugati társadalmak sem egyik napról a másikra álltak át arra, hogy a különféle háztartási szemetet egymástól szétválasztva gyűjtsék. Ezzel szemben míg nyugaton ehhez jelentős költségvetési forrásokat biztosítanak, addig Ukrajnában messze nincs ehhez hasonló támogatás, így a telephelyek saját bevételeikből tartják fenn magukat.
– Sajnos a háború sok szempontból is rontott a helyzetünkön – kezdi Viktor.
– Komoly gondokkal küzdünk. Kihívást jelent számunkra, hogy jelentősen zuhant a bálázott, újrahasznosítható csomagolóanyag és más értékes hulladék átvételi ára, miközben a kiadásaink csak nőttek. Például a kartonpapírt 3 hrivnya 50 kopijkáért hozzák be külföldről, ez jelentősen lenyomta az árakat. Mi is pénzért vesszük át a hulladékot, hogy ezzel is motiváljuk az embereket. Ám ha lejjebb visszük az árakat, még kevesebben fognak szelektálni. Emellett munkaerőhiánnyal is küzdünk, de ez szinte az összes kárpátaljai újrahasznosítással foglalkozó hulladékudvarra igaz – a munkácsira, az ungvárira és a kőrösmezőire is. Lassan a bezárás határára sodródunk, miközben a szemét mennyisége jelentősen megnőtt, ugyanis jelenleg is több százezer belső ukrajnai menekült tartózkodik a megyében.
Viktor gyakran tart előadásokat a beregszászi és a környékbeli iskolákban a diákoknak, hiszen a fiatalok a legfogékonyabbak a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezeken az alkalmakon szemléltetők segítségével elmagyarázza, hogyan is zajlik a gyűjtési és újrahasznosítási folyamat. Emellett hulladéktároló tartályokat is biztosít az intézmények számára. Az így keletkezett hulladékot pedig ő maga gyűjti be, majd előírás szerint tárolja, szelektálja, majd újrahasznosítják. De, mint fogalmaz, ez csak csepp a tengerben.
– Több mint négy éve foglalkozom hulladék-újrahasznosítással és az a tapasztalatom, hogy egyre népszerűbb a szelektív szemétgyűjtés, mivel egyre több ember igyekszik tudatosan csökkenteni ökológiai lábnyomát – mondja az ökoaktivista. – Egyre többen hozzák be hozzánk a szétválogatott hulladékot. Természetesen ez jobban is működhetne. Jelenleg a legfőbb gátló tényező, hogy nincsenek kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő pontok. Úgy terveztük, hogy indítunk egy ilyen szolgáltatást, de előbb a koronavírus-járvány, majd a háború kitörése gátolt meg minket ebben. 2021-ben a bajorországi Coburg városától több mint 200 tartályt kaptunk, hogy beindítsuk a szelektív hulladékgyűjtést Beregszászban. Azóta összegyűlt újabb 300 kuka, ami arra vár, hogy elszállítsuk. De a korábbiak is a telephelyünkön porosodnak, ugyanis két autóra egyetlen sofőröm van, így nem tudjuk beindítani ezt a szolgáltatásunkat. Jelenleg az otthon szétválogatott hulladékot el kell hozni a hulladékudvarra, amit nem mindenki hajlandó megtenni. Ugyanakkor csak kellő szándék kell, és máris működik a szelektív hulladékgyűjtés.
Bucsinszkij Viktor elmondta, pozitívan fogadta a hírt, hogy az idén befejezik a Makkosjánosi közelében létesülő hulladékszelektáló üzemet. Ez jelentősen javítja a Beregszászi járás szemétkérdését, ugyanakkor szerinte ennek is csak úgy lenne értelme, ha szelektíven történne a háztartási hulladék begyűjtése.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
