Ukrajnában közel 20 hónapja oldották fel a mezőgazdasági földterületek értékesítésére vonatkozó moratóriumot. A háború kitörése sem befolyásolta a piac működését: folyamatos az adásvétel, ami óriási összegeket generál az ország költségvetésébe.
Bujdosó Ivett
Mint ismert, 2021. július 1-jén megnyitották a földpiacot Ukrajnában. A Kijevi Közgazdasági Iskola (KSE) adatai szerint a háború kitöréséig a mezőgazdasági területek mindössze 0,4 százaléka volt forgalomban. Emellett 72 276 adásvételi szerződés során 174 466 hektár tulajdonosváltása történt meg. A piaci aktivitás tekintetében Harkiv megye járt élen. A régióban 7884 ügylet révén 27 191 hektár talált gazdára. Kirovohrad megyében 4 ezer (12 607 hektár), Herszon megyében 3577 (15 102 hektár) szerződést kötöttek. Ugyanakkor az ukrán agrárpolitikai és élelmezésügyi minisztérium szerint az üzleti évben (2021 júliusától 2022 júliusáig) 88 ezer földvásárlási és eladási folyamatot bonyolítottak le összesen több mint 7 milliárd hrivnya értékben.
Roman Szlasztyon, az Ukrán Agrárgazdasági Klub (UKAB) vezérigazgatója szerint a teljes körű invázió kezdete óta jelentősen visszaesett az ukrán földpiac. A háború előtt havonta 10-15 ezer tranzakciót is lefolytattak, ám az elmúlt időszakban (2022 októberétől 2023 márciusáig) havonta átlagosan 3-5 ezer adásvételi szerződés köttetett.
Valentin Litvinov, a KSE Agroközpont elemzője kifejtette, 2022. február 24-e után a földpiacot érintő szerződések mennyisége (kivéve az örökösödési okiratok bejegyzését) a háborús övezetben jelentősen visszesett. A háború előtti hónapokban a földpiacot uraló területek Harkiv, Szumi, Poltava, Vinnica és Kijev megyék voltak, ám a teljes körű invázió után mindez megváltozott. A TOP 5-be Dnyipropetrovszk, Poltava, Kirovohrad, Vinnica és Hmelnickij megyék kerültek. Utóbbi területeken kötötték az összes földszerződés 49,9 százalékát.
A szakember hozzátette, a KSE adatai szerint 2021. július 1-jétől 2023. március végéig több mint 352 ezer hektár földterület cserélt gazdát, és összességében 158 ezer adásvételi, bérlési és adományozási szerződést regisztráltak.
Változott az ár
A háború nemcsak a piac szerkezetét, hanem az árdinamikát is megváltoztatta. A KSE adatai szerint 2022 januárjában a mezőgazdasági földek hektáronkénti átlagos medián ára 50 203 hrivnya volt. Ez azt jelenti, hogy a földtulajdonosok fele jóval többet kapott a parcellájáért, mások viszont jelentősen kevesebbért váltak meg területüktől. A személyes gazdálkodásra szánt parcellák középára 30 ezer hrivnya volt, a mezőgazdasági termelésre szánt területeké pedig több mint 104 ezer hrivnyára rúgott.
A magángazdálkodásra alkalmas parcellákat a legdrágábban Lemberg, Odessza és Kijev megyékben „vesztegették”, ahol több mint 65 ezer hrivnyát is elkértek egy hektárért. Az ország déli és keleti régióiban a kereskedelmi célú mezőgazdasági területekért fizettek többet. Ugyanakkor az agrárpolitikai minisztérium számításai szerint az üzleti év alatt az átlagos hektárár Ukrajnában 30 százalékkal, 37,9 ezer hrivnyára nőtt. Később ez az összeg 39 ezer hrivnyára módosult, amit 125 397 adásvételi szerződés alapján számoltak ki.
2021 júliusában az ukránok 166,7 millió hrivnyát költöttek földvásárlásra, augusztusban ez megduplázódott és elérte a 339 milliót, szeptemberben pedig már az 553 millió hrivnyát is meghaladta. Az összeg 2021 decemberében csúcsosodott ki, amikor mindössze egy hónap alatt közel 1 milliárd hrivnyát fektettek be földbe. 2022 februárjában a vásárlási kedv jelentősen visszaesett, és mindössze 120 millió hrivnyát tett ki.
Elektronikus árveréssel próbálkoznak
Az ukrajnai földreform fontos állomása volt 2021 októberében az elektronikus árverések bevezetése a Prozorro.Sales rendszerbe. Az agrárpolitikai minisztérium szerint ez lehetővé tette az átláthatóság és a piaci versenyképesség biztosítását, különösen az állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő telkek vásárlása, bérbeadása során. Az első árverésre a Prozorro.Sales rendszerben 2021. október 7-én került sor, 2022 júliusáig 27 290 hektár földterületre 5470 bérleti és adásvételi árverést hirdettek meg a rendszerben. 2022 márciusától azonban felfüggesztették az aukciókat. Az elektronikus értékesítés csak 2022. novemberében folytatódott, ám továbbra is érvényben maradt az állami és önkormányzati tulajdonban lévő földterületek értékesítési tilalma (a korlátozás a bérlésre nem terjedt ki). Emellett az elektronikus árveréseken továbbra is kizárólag magánszemélyek vehetnek részt.
Szerhij But, a Prozorro.Sales ügyvezető igazgatója elmondta, vannak olyan aukciók, amelyeken legfeljebb 10 résztvevő van jelen, olyankor pedig az ár hatszorosára is emelkedhet. Véleménye szerint a piac működése szempontjából nagyon fontos tényező az elektronikus kereskedés helyreállítása, melynek sikerességét a már lezajlott aukciók eredményei is bizonyítják. Csak 2023-ban 250 millió hrivnya került ily módon az állami költségvetésbe, ám a kezdetek óta összességében már 1 milliárd hrivnyát hoztak az államnak.
Közeledik a földreform második szakasza: időszerű?
2024-ben indul a földreform végrehajtásának második szakasza, január 1-től ugyanis megnyílik a piac a jogi személyek előtt, illetve a megvásárolható földterületek maximális területe 10 ezer hektárra emelkedik. Már a reform megkezdése előtt is nagy közfelháborodást keltett a jogi személyeknek történő értékesítés gondolata. A földreform ellenzői logikus félelmüket fejezték ki, miszerint a gazdálkodók és a mezőgazdasági kistermelők nem lesznek képesek versenyezni a nagyvállalatokkal az árveréseken.
„A kérdés vitatható – fogalmazott Szlasztyon. – Valójában a földreform végrehajtására vonatkozó összes előrejelzés, számítás és terv anélkül készült, hogy figyelembe vették volna a háborút és az azzal járó gyors gazdasági hanyatlást, valamint azt a tényt, hogy Ukrajnában a mezőgazdasági területek csaknem egynegyede mezőgazdasági tevékenységre alkalmatlanná válik.” Az UKAB vezérigazgatója ugyanakkor úgy véli, a piac megnyitása a jogi személyek előtt nem változtat túlságosan a jelenlegi helyzeten.
Valentin Litvinov szerint is meg kell nyitni a lehetőséget a jogi személyek előtt.
„A cégeknek joguk van legálisan és átláthatóan pénzt fektetni az ukrán földekbe, a tulajdonosoknak pedig joguk van a tisztességes haszonra. Ráadásul ez egyértelmű jelzés a partnerek felé, hogy Ukrajna nem áll le a reformokkal” – hangsúlyozta a KSE elemzője.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
