„Én készen állok, kész vagyok megtenni mindent, amit tenni kell. Most is folyamatban van egy misszió, de még nem nyilvános, meglátjuk… Amikor nyilvánosságra lehet hozni, beszélek majd róla” – fogalmazott Ferenc pápa újságíróknak a budapesti látogatása után, a Rómába tartó repülőúton a békefolyamatok felgyorsításában vállalt esetleges szerepét firtató újságírói kérdésre. Hozzátette: „Úgy vélem, békét csakis a csatornák megnyitásával lehet kötni. Sosem lehet békét elérni elzárkózás útján”. A szavai azonban Kijevet és Moszkvát is meglepték, az ukrán és az orosz kormány tisztviselői egyaránt azt nyilatkozták, hogy nem tudnak semmiféle készülő pápai békemisszióról, és nem kaptak semmilyen konkrét tájékoztatást sem ezzel kapcsolatban.
KISZó-összeállítás
Múlt heti KISZó-kérdésünk ehhez kapcsolódott, alternatív reakciógombos szavazásunkon azt kérdeztük, hogy olvasóink szerint sikerrel járhat-e a pápa béketeremtő missziója. Ami a nem reprezentatív felmérés eredményét illeti, a kérdés jelentősen megosztotta a válaszadókat. Az optimisták tábora összességében 53 százalékot tesz ki, míg a fennmaradó 47 százalék úgy véli, Ferenc pápa béketerve kudarcra van ítélve.
Az ukrajnai orosz hadművelet tavaly februári kezdete óta a katolikus egyházfő szinte heti rendszerességgel sürget békét és több alkalommal is kifejezte azon szándékát, hogy hajlandó közvetítőként fellépni Kijev és Moszkva között. Ferenc pápa korábban arról is beszélt, hogy a békekötés ügyében Kijevbe és Moszkvába is el akar látogatni.
A Szentatya az elmúlt hetekben találkozott is orosz egyházi vezetőkkel és ukrán politikusokkal. Egy nappal háromnapos magyarországi apostoli látogatása előtt Ferenc pápa a Vatikánban fogadta az ukrán kormányfőt. Denisz Smihal a vizit során fotóalbumot nyújtott át a római katolikus egyház fejének, mely az orosz megszállók Bucsában és más ukrajnai településeken elkövetett bűncselekményeit dokumentálja. A megbeszélés során a miniszterelnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Vatikán csatlakozik azon országokhoz, melyek a béke megteremtésének ukrán verzióját támogatják, ami magában foglalja az Oroszországban fogvatartottak és a deportáltak szabadon bocsátását is. Smihal köszönetét fejezte ki a Szentatyának azért a humanitárius segítségért, melynek keretében a vatikáni kórházban az orosz agresszió során megsérült ukrán gyerekeket láttak el.
Budapesti látogatása során a pápa megbeszélte az ukrajnai helyzetet Hilarion Alfejev metropolitával, az Orosz Ortodox Egyház budapesti-magyarországi egyházmegye kormányzójával, a moszkvai patriarchátus külső egyházi kapcsolatokért felelős korábbi vezetőjével. Beszámolók szerint a katolikus egyházfő öleléssel fogadta Alijevet, és megcsókolta mellkeresztjét. A találkozó 20 percig tartott „szívélyes” hangulatban. Ám az nem derült ki, hogy pontosan miről folyt a megbeszélés.
„A tanácskozásokon nem pusztán a Piroska és a farkasról beszéltünk. Mindezeket a dolgokat megvitattuk. Mindenki érdekelt a békéhez vezető útban” – utalt személyes találkozóira Ferenc pápa a repülőn, útban Rómába.
Ukrán menekült családokkal is találkozott Budapesten Ferenc pápa a Rózsák terén található Árpád-házi Szent Erzsébet-templomban. A Dnyiproból menekült Oleg Jakovlev és családja bizonyságot is tett a katolikus egyházfő előtt. A családfő elmondta, hogy a feleségével, Ljudmilával és 5 gyerekükkel hagyták el a keleti megyeközpontot, miután az orosz támadások elkezdődtek.
„Szeretettel fogadtak minket, új otthont találtunk, de sokan szenvedtek és még mindig szenvednek a háború miatt” – mondta Jakovlev a pápának.
Az elmúlt hét elején Rómába utazott Kirill pátriárka „külügyminisztere”, és vatikáni vezetőkkel tárgyalt, majd röviden beszélgetett Ferenc pápával. Antonyij Volokolamszki metropolita, a Moszkvai Patriarchátus Egyházi Külkapcsolatok Osztályának elnöke jelen volt a Szent Péter téren a pápai audiencián. A kihallgatás végén a metropolita köszöntötte a pápát és röviden elbeszélgettek egymással. A pápa ezután pápai medált ajándékozott az ortodox érseknek, Antonyij metropolita pedig egy panagiával viszonozta a gesztust.
A Vatikán egyelőre eléggé titokzatos a saját béketervét illetően. Bár a pápai állam ezt hivatalosan nem jelentette be, néhány részlet így is nyilvánosságra került. Például az, hogy a Vatikán kiemelten fontosnak tartja, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban azzal, hogy fegyvereket szállítanak. A béketerv kiemeli azt is, hogy elsődleges az emberi élet és az egészség megőrzése.
Bár a béketerv nem a Vatikántól, hanem az olasz sajtóból derült ki, mostanra már az is világossá vált, hogy a Pápa számára az igazságos béke azt jelenti, hogy az orosz erők kivonulnak Ukrajna területéről, és olyan tárgyalásokról szól, amelyek legalább egy szerződés aláírásához vagy fegyverszünethez vezetnek. A Szentszék szerint kiemelten fontos, hogy kívülálló országok ne vegyenek részt a konfliktusban és a fegyverszállításokban sem. A pápa emellett a Vatikánt javasolja a béketárgyalások helyszínéül, mivel Róma a béke városa.
„Kérek mindenkit, akinek hatalma van a nemzetek felett, hogy konkrétan kötelezze el magát a konfliktus lezárására, a tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése mellett. Ami romokra épül, az soha ne legyen igazi győzelem” – fogalmazott korábban Ferenc pápa.
Csakhogy a két egymással hadban álló ország talán még sosem volt ilyen távol a békétől, mint most. Ukrajnába ugyanis hónapok óta egymást követik a fegyverszállítmányok. A tárgyalások pedig már az elején elakadtak, bár az orosz és az ukrán delegáció több alkalommal is találkozott egymással. És Recep Tayyip Erdogan török elnök is próbált már közvetíteni. Kijev többször is hangot adott annak a véleményének, hogy semmilyen engedményre nem hajlandó, amíg az orosz csapatok el nem hagyják Ukrajnát.
Mindezek tükrében kijelenthetjük, hogy Ferenc pápa a háttérben aktív egyeztetéseket folytat ukrán és orosz egyházi és politikai vezetőkkel, ám egyelőre kérdéses, hogy a szembenálló felek mennyire nyitottak a katolikus egyházfő béketervére és ez milyen eredményre vezethet a jövőben.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.