Kárpátalján az elmúlt hét vasárnapján méltatták az anyák napját, amikor is világszerte az anyaság kerül a középpontba. A neves napot különböző országokban más és más időpontban ünneplik, Magyarországon május első, Ukrajnában e hónap második vasárnapján.
Ilyenkor a gyerekek ünneplőbe öltöznek, s a templomokban, iskolákban versekkel, énekekkel köszöntik életük egyik legfontosabb szereplőjét, az édesanyjukat. Ezeken a szerepléseken könny szökik az elérzékenyült szülő szemébe, ami teljesen érthető, hiszen szemük fénye, a gyermekük intéz hozzájuk kedves szavakat. A mosolygó kis arcocskák együtt éneklik a szebbnél szebb dallamokat, a szívhez szóló előadás pedig örök emlék marad minden édesanya, nagymama számára.
Néhány évvel később, amikor a tinédzser köszönti az édesanyját, még mindig megható, ám valamivel kimértebb az ünnep, a kedves verseket és dalocskákat felváltja néhány jókívánság, egy szál virág. Ennek is megvan a maga szépsége, az édesanya nyugtázza: felnövőben a kicsi gyermek.
A huszonéveseknek néha már csak egy telefonhívásra jut idejük. Édesanya ennek is mérhetetlenül örül, szinte kiugrik a szíve, amikor látja a kijelzőn a hívót. Hát nem felejtette el, gondolja.
A háború azonban mindent megváltoztatott. A lehetőségek korlátozódtak, a gondolatok máshol járnak. Fiatalok, idősek, fiúk, lányok, családapák, családanyák kerültek távol otthonaiktól. Őket vajon felköszönti valaki? És mit érezhetnek azok az édesanyák, nagymamák, akiknek a gyermekei, unokái a frontvonalban harcolnak? Vagy azok, akiknek a csemetéi külföldre kényszerültek? Illették őket jó szóval, kedves mosollyal, öleléssel?
Az évek múlásával egyre gyakrabban gondolunk az édesanyánkra, szüleinkre, nagyszüleinkre. Vajon meddig köszönthetjük még fel őket? Meddig lehetünk még gyermekek? Hiszen ameddig van kit felhívnunk, van kivel megosztanunk az örömünket, van, aki megsimogatja az arcunkat, bánatunkban letörli a könnyeinket, addig lehetünk mi valóban boldog gyerekek.
Kedves édesanyák, nagymamák! Bárhol is vannak a világban, bármikor is méltatják életünk egyik legfontosabb személyéről szóló ünnepet, üzenem: Isten éltesse önöket!
