A Gradus Research kutatócég év eleji felmérése szerint a háború egy éve alatt minden harmadik ukrán menekültté vált. Több tényező is gátolja a visszatérést, sokaknak nincs hová (lerombolt lakás, megszűnt munkahely) visszatérniük, mások nem látják a jövőt se maguk se gyermekeik számára ebben az országban. Azok, akik már munkát és lakhatást találtak Nyugaton, és megalapoztak egy viszonylag stabil egzisztenciát, nem valószínű, hogy visszatérnek és újrakezdik itthon, ahol minden bizonytalan – állítják a szakértők. Ezt több felmérés is alátámasztja, például az egyik legutóbbiból kiderül, az ukrán menekültek 38 százaléka végleg Lengyelországban marad. 7 százalékuk azt tervezi, hogy Lengyelországból másik országba költözik. Ugyanakkor a megkérdezettek 55 százaléka azt mondta, a győzelem után visszatér Ukrajnába. Legutóbbi KISZó-kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink szerint kiürülhet-e Ukrajna a háború befejezését követően?
Simon Rita
Egyik válaszadónk, Alekszander Krisztián szerint Ukrajnában háborúra sem volt szükség ahhoz, hogy az emberek külföldre vándoroljanak. Sok millióan éltek és dolgoztak eddig is Nyugat-Európában vendégmunkásként, vagy más okból emigráltak. Az orosz–ukrán háború erre csak rátett egy lapáttal. A fiatalember szerint biztosan lesz egy réteg, mely visszajön, de csak a szűk elit.
„Nagyjából 25 milliós létszámú országot vízionálok a háború lefolyását követően…”.
Jelenleg Ukrajna lakossága 28 és 34 millió közé tehető – számolt be Ella Libanova, a demográfiai és társadalomkutató intézet igazgatója. Elmondta, hogy pontosabb adatokkal akkor tudnak majd szolgálni, ha a nyugati országok és Moldova határát átlépő ukránok nyilvántartását rendszerezik.
Az intézet előrejelzése szerint 2030-ra Ukrajna lakossága tovább csökken, akár 24-32 millió főre.
Az intézet másik munkatársa, Olekszandr Hladun egy interjúban szintén elismerte, hogy nehéz megsaccolni, hányan lehetnek most az országban. Azt tudják, hogy 2022. február 1-jén az állami statisztikai szolgálat – a Krím nélkül – hozzávetőlegesen 41,1 millió főre becsülte a lakosságot. Az intézet igazgatóhelyettese elismerte, Ukrajnában a demográfiai válság már a háború kezdete előtt is fennállt. Becslése szerint mintegy 8 millióan vándoroltak külföldre a háború óta.
– Vannak, akik Európába távoztak, és vannak, akiket Oroszországba deportáltak – mintegy 3 millió embert. Ez őrült nagy szám. Nem tudjuk, hova vitték őket, visszajönnek-e ezek az emberek, van-e okmányuk vagy sem. És ennek a kontingensnek körülbelül egynegyede gyermek. Vagyis Ukrajna jövője. Ez óriási probléma, és senki sem tudja, hogyan lehetne megoldani – hangsúlyozta Hladun. – Európába szintén főleg nők és gyerekek távoztak. Ők is Ukrajna jövője.
Hogy ki tér vissza, az a háború időtartamától függ, attól, mi lesz a gazdasággal, lesz-e mód munkahelyteremtésre Ukrajnában, lesz-e lakás, ház ahová visszajöjjenek. Ez igen összetett probléma.
2021-ben 100 születésre 262 halálozás jutott. A szakember szerint a háború után a legfontosabb feladat a demográfiai helyzet stabilizálása lesz, amit a más országokból érkező migráció fellendítésével lehetne megoldani.
„Viszonylag elöregedő népességünk van, és nem hiszem, hogy a háború után azonnal gyermekszülésbe kezdenek a nők, mert ehhez bizonyos feltételek szükségesek…
Ezért marad egy tényező – a migrációs tényező, vagyis más országok lakosságának vonzása, hogy Ukrajnában éljenek és dolgozzanak” – mondta Olekszandr Hladun.
A Penta politikai kutatóközpont politológusa szintén a külföldi migrációt említette a válság megoldásaként. Olekszandr Leonov szerint ezt a kérdést a belpolitikai vezetőknek kell megoldaniuk és perspektívát kell nyújtaniuk az ukránok, elsősorban a gyermekek számára.
– Ha az emberek azt látják, hogy egy haldokló országba mehetnek haza, akkor valószínűleg nem fogják elcserélni a jó és békés európai életet az ukrán realitásokra. Így a háború után Ukrajna olyan helyzet elé állna, amelyben Közép-Ázsiából vagy más országokból kell migránsokat bevonzania.
A politológus példaként hozta fel a szociológiai kutatások eredményeit, amelyek szerint jelenleg az ukránok mindössze 13 százaléka tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, 44 százalékuk nem akar visszajönni, 43 százalékuk pedig még nem döntött. Az ok nemcsak a biztonság, hanem a munka, a lakhatás és a megfelelő életkörülmények hiánya is.
„Sok menekültnek tényleg nincs hova visszatérnie, mivel az otthonaikat lerombolták.
Mások valószínűleg nem találnak jó jövedelmet biztosító állást a háború sújtotta országban. Eközben Ukrajnában csak nőni fog a munkanélküliség” – fogalmazott Leonov.
A visszatérést fontolgatókat az esetleges pénzbírság is elriasztja. Ugyanis a hazatérést követően a hadiállapot idején külföldön tartózkodó hadköteles férfiakat közigazgatási felelősségre vonják a mozgósításra vonatkozó jogszabályok be nem tartása miatt. 3400–5100 hrivnya pénzbírsággal sújthatják őket, feltéve, ha legálisan távoztak külföldre. Ha azonban kiderül, hogy a hadköteles korú férfi illegálisan lépte át a határt, és egy másik országban tartózkodott, további 3400–8500 hrivnya pénzbírságot kell fizetnie. Azt a személyt viszont, aki megkapta a behívóját és utána szökött valamilyen úton-módon külföldre, és mégis visszatért, már büntetőjogi felelősségre is vonhatják. Rá 3-tól 5 évig terjedő szabadságvesztést róhatnak ki.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
KISZó-kérdés – Covid oltások: a többség mellékhatásokról számolt be
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
