Egyre többen foglalkoznak a jövedelmezőnek ígérkező tevékenységgel.
A retekszezon minden évben április elején indul és – köszönhetően a számos fajtának – a zöldség szinte egész évben elérhető. Kárpátalján általában tavasszal és ősszel kerül retek a földbe. A helyi termelők idén sem törték meg a rutint, ugyanis ez volt az első, fóliasátor alatt termesztett primőr zöldség, ami a piacokra, áruházakba került. A háború miatt a korai zöldségfélék termesztésére orientált déli régiók egy részén szünetelnek a mezőgazdasági munkálatok, a földterületek elaknásítása miatt ugyanis a termelők nagy része kénytelen volt felhagyni a gazdálkodással. A kereslet azonban megmaradt. Kárpátalján a rés betömésére helyi termelők vállalkoztak, akik a fóliasátor mellett a szabadföldi termesztéssel is megpróbálkoztak. A kárpátaljai retekszezon tavaszi eredményeiről Molnár Ildikóval, a Pro Agricultura Carpatika falugazdászával beszélgettünk.
Bujdosó Ivett
Sokan a fóliasátorra esküsznek
– Kárpátalján az elmúlt négy évben a fóliasátorban hajtatott hónapos retek kimagasló jövedelmet biztosított, sőt, még a szabadföldi termesztés is megérte. Évről évre egyre nagyobb területeken zajlott a termesztés, hatalmas mennyiségeket takarítottak be. A dömping során elmaradt az áresés, folyamatosan nőtt a felvásárlási ár, ami bőven lekövette az inflációt. Éppen ezért egyre többen vágtak bele, ezt a tendenciát pedig nemcsak Nagydobronyban és környékén, hanem a Tiszaháton is tapasztaltuk – fejtette ki Molnár Ildikó. Mint mondta, a retektermesztés felfutását a modern precíziós vetőgépek is elősegítették, melyek segítségével a munkálatok időtartama lényegesen lerövidült. Napszámos bevonása akár tízszeresére is növeli a vetés költségeit.
Megtudtuk, hogy az utóbbi években kifejezetten jól jövedelmezett a hónapos retek, a 2023-as év azonban valamelyest törést hozott, ami nem csak a bevételben mutatkozott meg.
– Már a fóliás retek betakarítása is nagyon felemás „hangulatot” teremtett a termelők között. Összességében nem kimagasló, de jó szezont zárt az, aki retektermesztésre adta a fejét. Standard (400 négyzetméretes) fóliasátor esetében a ráfordítások a betakarításig – nem számolva az amortizációs költségeket –hozzávetőlegesen 10 és 12 ezer hrivnya között mozogtak, az elvárt termésmennyiség 100 négyzetméterre számolva 400-500 kilogramm volt. A felvásárlási árak is kedvezőnek bizonyultak, igaz, erősen ingadoztak. Maga a felvásárlás stabilan zajlott, a szezon kezdetén, április első hetében kilogrammonként 50-60 hrivnyát is elkérhettek a retekért, később 30-40, majd 40-50 hrivnyás áron tudták értékesíteni termésüket a gazdák – magyarázta a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza.
Molnár Ildikó kitért arra is, hogy éppen ezért sokan másodvetésként is a hónapos retek termesztésébe kezdtek.
– E gazdák már tapasztalták a piaci nehézségeket. A másodvetés „gyümölcsei” május első felében lettek betakarításra készek, s az ügyesebbek még jó áron tudták értékesíteni azokat. A többiek már nyomott áron adtak túl a megtermelt portékán – mondta.
A csomózott retek kevésbé volt jövedelmező
Molnár Ildikó a csomózott retekkel kapcsolatban kifejtette, annak jövedelmezősége erősen eltér a kilózottól, a „lebogyózott”-tól.
– A termelési költségek közel azonosak, ám a betakarítás, a csomózás költségei megduplázódnak.
100 négyzetméterről fóliasátorban 800-1000 csomó az elvárható mennyiség.
Egész áprilisban 10-15 hrivnya/csomó áron lehetett eladni a terméket, később pedig már csak 6-10 hrivnyát fizettek érte. Összességében a csomózott retek szezonja sem volt rossz, ám lehetett volna jobb is – fogalmazott.
Voltak, akik a szabadföldi retekkel próbálkoztak
A szabadföldi retektermesztés már korántsem volt ilyen stabil és jövedelmező. Molnár Ildikó szerint ennek a piaci körülmények mellett több oka is volt.
– Az egyre jobban jövedelmező retek arra ösztönözte a gazdálkodókat, hogy új területeket, mezei parcellákat műveljenek meg, azokban hónapos retket termesszenek. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
A mezei földek talajszerkezete, a talajvíz, az öntözések nem megfelelő kivitelezése miatt a termés javarészt sérült (csattant, csiga rágta, torz alakú) vagy tönkrement.
Ennek fő okai az egyenlőtlen öntözések, a gyomosodás, a kártevők jelenléte és a szélsőséges időjárási viszonyok (a kikelt retekre 2-3 napig esett a hó) voltak – magyarázta a falugazdász. Hozzátette, a termelők nagy része sem mutatott megfelelő felkészültséget, megbízhatatlan forrásból származó vetőmagot használtak, mely hozzájárult a rossz szezonhoz.
– Ennek eredményeképp májusban már nem tudták értékesíteni a piacokon a retket, mivel az Ukrajna más régióiban megtermelt és a beérett termés jó minőségével nem tudta felvenni a versenyt a helybéli gyenge minőségű retek. Sok termelő kénytelen volt bedolgozni azt a talajba vagy kidobni a szabadföldön megtermelt portékát.
A termelők alkalmazkodnak, ha kell…
A „bogyózott” retek értékesítésének visszaesését követően számos termelő nekilátott azt csomóban kínálni, ami ugyan megnövelte a termelési költségeket, ám hozott némi jövedelmet számukra. Akik időben reagáltak a változásra, azok a május végi esőzések előtt túladtak a produktumukon, ezzel lezárva a szezont.
– Összességében felemás szájízt hagyott a kárpátaljai termelőkben a retekszezon. Bebizonyosodott, hogy a korai zöldségtermesztés még bőven kifizetődő lehet, amennyiben jó technológiát alkalmazunk, avagy maximálisan megtervezzük a folyamatokat. Kiderült az is, hogy a szabadföldi termesztés sokkal több odafigyelést, hozzáértést és befektetést igényel, mint a fóliás változat.
Hangsúlyozom, vannak olyan termelők is, nem is kevesen, akiknek jól sikerült a szabadföldi retek termesztése, vagyis van kitől tanulni, példát venni – fogalmazott Molnár Ildikó.
A helyi termelők tehát nem adták fel a retek termesztését, sőt, felkészülten vágnak neki az őszi szezonnak, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai szerint szeptember és október között újra virágkorát éli majd a hónapos retek.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
