Közvetlen, barátságos, segítőkész. Magáról és a munkájáról szívesen beszél. Szereti, ha gyors ütemben, lendületesen zajlanak az események. Szabadidejét legszívesebben a családjával és a barátaival tölti. A Kárpáti Igaz Szó Kulcslyuk rovatának vendége Kaszás Roland tűzoltó, nagyvőfély.
Varga Brigitta
– Egy vőfélynek közvetlennek és könnyen barátkozónak kell lennie. Ön már kiskorában is ilyen volt?
– Kisgejőcön születtem, itt is nevelkedtem. Egy falusi gyerek igyekszik minden csintalanságból kivenni a részét. Én sem tettem másként, főleg tinédzserkoromban. Szülőfalumban végeztem el a középiskolát, majd Ungváron tanultam hegesztőnek. Kis ideig próbálgattam is a szárnyaimat ebben a szakmában, de hamar rájöttem, hogy ez nem az én világom.
– Mikor és hogyan jött az ötlet, hogy vőfélyeskedéssel foglalkozzon?
– Az unokatestvéremnek megígértem, hogy ha egyszer megnősül, én leszek a nagyvőfély a lakodalmában. Ezt azonban csak viccnek szántam, mivel úgy gondoltam, hogy sosem fog megházasodni. De nem lett igazam, s amikor hívogatni jártak a kedves párjával, akkor közölték velem, hogy készüljek az eseményre. Mindössze tizenhét éves voltam, amikor vőfélyként először próbálkoztam. Később a barátaim is hívtak, szájról szájra terjedt a hír, megismerték a nevem, így lettem nagyvőfély. Azóta már több száz esküvőt tudhatok a hátam mögött. Jártam ilyen célból Romániában, Horvátországban, Szlovákiában és Magyarországon is.
– Tudjuk, hogy egy vőfélynek komoly feladatai vannak, sok verset kell tudnia. Ön honnan, kitől tanulta ezeket?
– Számtalanszor előfordult, hogy a vőfélyek megosztották egymással a verseiket. Leginkább tőlük tanultam. A hallottakat pedig mindig a saját stílusomra formáltam, ami tetszett, azt meghagytam, ami kevésbé, azt átfogalmaztam. Ám hiába írtam le ezeket, a mai napig nehezemre esik szó szerint elmondani egy köszöntőt. Gyakran rögtönzök.
– Mostanra már javában dübörögne az esküvői szezon. A háború hírére azonban sokan áttették a nagy napjukat egy másik időpontra.
– Vannak ugyan, akik a helyzet ellenére is megtartják a lakodalmat, azonban a vendégek számát csökkentik, s csak szűk családi körben gyűlnek össze egy vacsorára. Elmaradnak a nagy ünnepségek, nincs szükség vőfélyre. A háború kirobbanását követően 31 foglalást mondtak vissza. Idén pedig jóformán nincs is esküvő.
– Jelentős bevételkiesése azonban nem származott ebből, mert mindig is több lábon állt, van állami munkahelye is.
– 2019-től dolgozom sofőrként a Csapi 6. Számú Állami Tűzoltóságon. Édesapám is tűzoltó volt, így már gyerekkoromtól rajongtam a piros autóért és a tűzoltó hivatás sokszínűségéért. Ő húsz év után tette le a vizes tömlőt.
– Emellett egy önkéntesekből álló tűzoltó-egyesületet is vezet.
– Több mint 10 évvel ezelőtt nagy vihar söpört végig az Ungvári járáson. A helybéliek hiába telefonáltak az ungvári tűzoltóságra, ők elsősorban a megyeszékhely és a főutak rendbetételével voltak elfoglalva. A gejőciek így nem tehettek mást, hozzáláttak a vihar okozta károk helyreállításához. Később egyre több feladatot láttak el az állami tűzoltóság helyett, végül 2012-ben megalakult a Kisgejőci Önkéntes Tűzoltó-egyesület. Akkor édesapám vezette ezt a csapatot, amit megörököltem tőle. Én nem vagyok állandó tagja az alakulatnak, de amikor szabadnapom van, és ők riasztást kapnak, velük tartok. Gyakran előfordul, hogy amikor az állami tűzoltósággal vonulok ki egy tűzesethez, akkor ott velük is találkozom. Az egyesület vezetésében nagy segítséget jelentett az, hogy 2021 decemberében a Szürtei kistérség szárnyai alá vette az önkéntes tűzoltóságot és támogatja a kisgejőci lánglovagok munkáját. Négy embernek biztosítanak állandó munkahelyet, továbbá a kistérség fizeti a villanyszámlát, valamint az üzemanyagot. A fentebb említett 4 hivatásos munkatárs munkáját jelenleg körülbelül 10 önkéntes segíti a bajban. Az alakulat vonulási területe 22 települést foglal magába, azonban indokolt esetben az adott helységeken kívül is készek a segítségnyújtásra.
– Hogyan dolgozza fel a káresetek során látottakat?
– Szerencsére nekem e téren sosem volt problémám, de persze vannak olyan dolgok, amik eszembe jutnak a mai napig. A nehéz helyzetek még a legedzettebbek lelkét is ugyanúgy megterhelik, mint egy újoncét. De ezen túl kell lépni, hiszen előfordulhat, hogy pár perc múlva jön a következő riasztás, ahol a feladat ugyanaz: egy emberi élet védelme. Ez egyszerre felemelő és megterhelő is egyben.
– Hol ismerkedett meg a párjával, mióta vannak együtt?
– Egy diszkóban ismerkedtem meg Artemisszal. Nagydobronyból jött menyecskének Kisgejőcbe és rendkívül könnyen beilleszkedett. Azt szoktam mondani viccesen, hogy ha űzném, se menne már haza. Jobban szereti e falut és az itt élő embereket, mint engem. Idén már 11 éve, hogy kimondtuk a boldogító igent. Egy csodálatos kislányunk született, Vanda.
– Ki a szigorúbb szülő, ön vagy a felesége?
– Általános, rutinszerű dolgokban Artemisz a szigorúbb. Ő az, aki számon kér, bár tény, hogy tőlem jobban tart a gyerek.
– Kitartó?
– A végsőkig kitartok a kitűzött cél mellett. Nehezen tudnak eltántorítani a feladat elvégzésétől.
– Jó emberismerő?
– Nekem 5 perc is elegendő ahhoz, hogy eldöntsem valakiről, szeretném-e továbbra is tartani vele a kapcsolatot. Nem csüggedek el, ha valakivel nincs meg a szikra, ám nagyon tudok örülni egy új ismeretségnek, barátnak.
– Társaságkedvelő?
– Nagyon szeretek a barátaim, régi ismerőseim körében lenni, jókat enni, beszélgetni, viccelődni. Új ismeretségeket is hamar kötök, ám nem mindenki válik a barátommá.
– Mivel lehet kihozni a sodrából?
– Amikor tudom, hogy igazam van, mégis az ellenkezőjéről győzködnek. Nem tűröm, ha valaki rám akarja erőltetni az akaratát.
– Haragtartó?
– Nem jellemző rám a neheztelés. A bennem felgyülemlett düh mindig a felszínre tör, nem tartom magamban a véleményem, ám hamar lecsillapodok és rövid időn belül megfeledkezem a sértettség okáról.
– Mivel tölti a szabadidejét?
– Abból nincs túl sok. Ha szabadnapom van, meglátogatom a fiúkat a helyi állomáson. Átbeszéljük, hogy mi történt a héten, ki merre járt, mit látott.
– Vágyak?
– A mihamarabbi béke, s az, hogy újra beinduljon az esküvői szezon. Szeretnék visszatérni a vőfélykedéshez, nagyon hiányzik már.
