Szakértők szerint rendkívül fenyegető demográfiai helyzet alakult ki Ukrajnában. Csupán 29 millió ember él az országban, ebből mindössze 9 millió dolgozik.
Az UNIAN elemzésének alapját az Ukrán Jövő Intézet az ország lakosságával és a rendelkezésre álló munkaerővel foglalkozó tanulmánya adta. Szociológusok szerint az orosz–ukrán háború kezdete óta 8,6 millió ukrán távozott külföldre, akik azóta sem tértek vissza. Az intézet becslései szerint 2023 májusában az ország állandó lakossága mindössze 29 millió fő.
„Csak 9,1-9,5 millió ukrán dolgozik, és ha kivonjuk belőlük az állami alkalmazottakat, akkor körülbelül 6-7 millió ember marad. Ők az a „csapat”, akik a többieket viszik a hátukon – 22-23 millió embert, köztük nyugdíjasokat, gyerekeket, diákokat, munkanélkülieket, stb.” – olvasható a kutatóintézet beszámolójában.
Ehhez jön még az országban tapasztalható alacsony születésszám. A szakértők megjegyzik, hogy a teljes termékenységi arányszám már 1 alá esett, míg a népességnövekedés szempontjából 2-nél többnek kellene lennie.
Ha nem történik változás, néhány éven belül kétszer annyi nyugdíjas lesz Ukrajnában, mint ahány dolgozó. Éppen ezért a demográfia kérdését Ukrajna elnökének prioritásként kell kezelnie, és sürgős intézkedéseket kell tennie ez ügyben – vélik a szakértők.
A tanulmány emlékeztet, a múlt század 90-es éveinek elején Ukrajna lakossága 52 millió volt. Sok minden megváltozott azóta. Közel másfél éve háború dúl, sokan külföldre mentek a biztonságuk érdekében, és minél tovább tart a háború, annál kevesebb az esélye, hogy az Európában menedékre találók soha többé nem térnek vissza.
Az UNIAN szakértők megkérdezésével arra kereste a választ, mik a valós kilátások az ukránok visszatérésére és az ország háború utáni újjáépítésében való részvételükre.
Az elemzők véleményei továbbra is eltérőek. A többség úgy véli, jelenleg lehetetlen pontosan megsaccolni, hányan vannak Ukrajnában. Ella Libanova, a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója szerint jelenleg nem tudni, hányan tartózkodnak külföldön.
„A háború első három hetében sokan útlevél nélkül is átlépték a határt. Írásban rögzítették, hogy kilépett az országból, de nem vitték be az adatbázisba, vagyis nincs információ az életkoráról, neméről és hasonlókról.” – mondta Libanova.
A határőrök szerint 2022. február 24-től idén április 3-ig 1,8 millió ember vándorolt ki. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (amely a nyugati határ és a moldovai határ átlépési adatait tartalmazza) szerint pedig 5 millióan hagyták el az országot.
Az ukránok millióinak, különösen a munkaképes korúaknak külföldre való elvándorlása jelentős probléma az amúgy is háború által kivérzett nemzetgazdaság számára, amely a megmaradtak elhivatottságán, kemény munkáján és a nyugati segélyeken él.
A háború miatt Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP-je) 2022-ben csaknem harmadával esett vissza, a fogyasztói árak növekedési üteme 26,6 százalék volt. Jelenleg fokozatosan javul a helyzet – májusban 15,3 százalékra lassult az infláció, az első negyedévben 2,4 százalékkal nőtt a GDP.
Hlib Vislinszkij közgazdász szerint a helyzet a menekültek nagy része fiatal. A külföldre vándorolt felnőttek között a legnagyobb arányban a 25-49 év közötti nők vannak.
„Ez már alapjaiban korlátozza az ország munkaerő-forrásait, a termelési és adófizetési képességét, valamint a hazai fogyasztást, vélekedett a közgazdász.
A menekültekkel foglalkozó tanulmányokból származó különböző forgatókönyvek szerint a külföldön zajló háború után 860 ezer és 2,7 millió közötti ukrán menekült maradhat a határ másik oldalán.
Ella Libanova szerint a menekültek több mint 30 százalék vissza fog térni, de sok múlik azon, hogy pontosan mikor ér véget a háború. „Mert minél tovább maradnak ott, annál jobban beilleszkednek a külföldi társadalomba. Ráadásul minél tovább tart a háború, annál nagyobb a pusztítás” – mondta a Demográfiai és Társadalomkutató Intézet igazgatója.
Ez is érdekelheti:
