Szavak helyett tű és fonál ● Kárpáti Igaz Szó

Manapság egyre kevesebben készítenek kézzel hímzett tabletteket, terítőket, blúzokat. Azonban vannak még olyan asszonyok, akik nagy szenvedéllyel űzik e mesterséget. Marton Ilona még kislányként szeretett bele a hímzésbe. Vőfélykendőket, abroszokat, párnahuzatokat készít, melyekkel elsősorban szeretteit ajándékozza meg.

Varga Brigitta (Csongor)

– Fiatalon a kolhozban dolgoztam, s amíg elszólított a munka, csak kevés időm maradt a hímzésre, de mióta nyugdíjas vagyok, azóta ekörül forog az életem – meséli Ilonka néni.

– Kitől sajátította el a mesterséget?

– Akkoriban a faluban nem sokan értettek hozzá, csak pár idős asszony volt, akik szépen hímeztek. Tőlük lestem el e mesterség csínját-binját.

− Hol szerezte be a szükséges kellékeket?

− Két évente jártunk át Magyarországra napszövetet venni. Ott vásároltam meg a pamutot, a tűt és minden egyéb, szükséges eszközt. Manapság már nem kell olyan messzire menni az alapanyagért, hiszen a nagydobronyi piacon is meg tudok vásárolni mindent.

− Mik voltak az első munkái?

− A lakodalmamra a vőfélykendőt már én magam varrtam ki. Emellett kisterítőket, szalvétákat, falvédőket és díszpárnákat hímzek. Ha valahol láttam egy szép motívumot, azt gyorsan átrajzoltam. A technika fejlődésének köszönhetően manapság az internetről újítom a készletemet. Ezen felül szívesen kötök és horgolok is.

− Lesz követője?

− Bár nagy a család – két gyermekem, három unokám és négy dédunokám van –, ám egyikük sem érdeklődik a hímzés iránt. Közvetlen környezetemben sem sokan veszik kezükbe a tűt. Ma már nem ülnek le úgy a fiatalok a nagyszülők mellé, ott a számítógép, telefon, azzal foglalják el magukat. A mi ifjúkorunkban még más volt. Mikor nagymamám kötögetett, én néztem, aztán rögtön mondta, hogy gyere, kislányom, megmutatom, hogyan kell. Ünnepnapok, születésnapok alkalmával minden családtagot meglepek egy-egy alkotással, amelyeknek nagyon örülnek. Remélem, hogy ezek révén nem feledkeznek meg rólam és szeretettel gondolnak majd a jó öreg nagymamára.

Irénke néni szereti az élénk színeket, a népi motívumokat és a bibliai idézeteket. Minden egyes munkájában szíve-lelke benne van. Eddig egyetlen kézimunkáját sem adta el, és ezután sem szándékozik értékesíteni azokat.

Forrás:
KISZó

Post Author: KISZó