A Csapi Református Egyházközség mintegy 700 embert köt össze. Egy vasárnapi istentiszteletre átlagosan 120 fő jár. A gyülekezet fél évvel ezelőtt új lelkipásztort kapott, aki minden erejével azon dolgozik, hogy összetartsa az itthon maradt híveket, vigaszt nyújtson a nehéz időkben és megerősítse a csapi reformátusokat hitükben.
Varga Brigitta
Baksa Dávid magyarországi tanulmányait követően visszatért Kárpátaljára, vállalva a háború miatti megpróbáltatásokat. Jelenleg ő a Kárpátaljai Református Egyházkerület legfiatalabb lelkésze.
– 2022. november elsején álltam szolgálatba, ekkor volt az első igehirdetésem a gyülekezetben. A hívek nagy lelkesedéssel fogadtak, hiszen több mint egy évtizede nem volt helyben lakó lelkipásztoruk. A presbitereknek azonban mindig gondjuk volt arra, hogy a paplakot karbantartsák, így egy szépen rendezett parókiát foglalhattunk el a feleségemmel.
– Együtt végzik a szolgálatot.
– Alexandra a Sárospataki Református Teológiai Akadémián szerzett diplomát hitoktatóként. Nagy áldás, hogy nem rám hárul minden feladat. Ő végzi a hitoktatást a gyülekezetben, amit örömmel és szeretettel tesz. Hetente kétszer – csütörtökön és vasárnap –vannak igei alkalmak, amikor párhuzamosan gyermekistentiszteletet is tartunk. Emellett énekkarunk is van, melynek vezetője Melnik Enikő.
– Milyen kihívásokkal néz szembe a gyülekezet?
– Az elvándorlás a csapi református gyülekezetet is elérte. Itt a háború és a pandémia előtt a református hívek száma meghaladta a 2000 főt, mára ez már csak körülbelül 700-ra tehető. Sokan elköltöztek, leginkább a fiatal és a középkorosztály tagjainak száma fogyatkozott. Kicsivel több mint 50 gyerek jár hittanórákra, míg korábban számuk duplája volt. Előfordulhat, hogy jövőre egyetlen konfirmandusunk sem lesz. Erre korábban nem volt példa. Reméljük, ez nem következik be, mivel sokan jelezték már felénk, hogy idehaza szeretnének bizonyságot tenni hitükről. Ezekkel a nehézségekkel jelenleg minden gyülekezetnek meg kell küzdenie.
A legnehezebb az, hogy ilyen élethelyzetekre nem készítenek fel a teológián. Ehhez Istentől kell kérnünk erőt és útmutatást, hiszen bármilyen akadályt gördít elénk az élet, nekünk, lelkészeknek nem szabad megtörnünk.
Mikor az emberek szívében eluralkodik a félelem és a kételkedés, a mi feladatunk, hogy támaszt, vigasztalást nyújtsunk nekik, és megerősítsük őket a hitükben.
– Milyen tervei vannak a jövőre nézve?
– Mivel mindössze fél éve teljesítek szolgálatot Csapon, az első és legfontosabb feladatom, hogy jó kapcsolatot építsek ki a gyülekezeti tagokkal. Még nem ismerek mindenkit név szerint, az istentiszteletek alkalmával rendszeresen látok új arcokat. Most látom csak azt, hogy a családlátogatásnak milyen fontos szerepe van, így a jövőben ezt szeretném szorgalmazni. Szeretnék rétegalkalmakat is bevezetni: bibliaórákat, reggeli áhítatokat és különféle közösségi alkalmakat. Húsvét előtt evangelizációs esteket tartottunk, melyeken a környékbeli lelkészek hirdették az igét, de a püspök úr is meglátogatott minket. Ennek nagy sikere volt.
Ezenfelül a gyülekezetben szervezett diakóniai munka folyik, rendszeresen élelmiszercsomaggal támogatjuk a rászorulókat.
E tevékenységünket szeretnénk bővíteni, így Isten segedelmével szeretetkonyhát működtetnénk, mivel sok olyan idős, egyedülálló ember él Csapon, akiknek a mindennapi betevőfalat előteremtése is nehézséget okoz.
S bár templomunk mindössze 27 éve épült, szükség lenne már a tetőszerkezet felújítására is. Bízom benne, hogy Isten áldását adja terveinkre.
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
