Tart a háború környezetre gyakorolt hosszú távú hatásaitól? – tettük fel a kérdést legutóbbi online közvélemény-kutatásunk során. A felvetés igencsak időszerű a Kahovkai Vízerőmű felrobbanása, a Zaporizzsjai Atomerőmű folyamatos veszélyeztetettsége kapcsán, hogy csak kettőt emeljünk ki a számos kockázati tényező közül.
Magyar Tímea
Válaszadóink többsége is tisztában van vele, hogy az emberi tragédiákon, a gazdasági, infrastrukturális, demográfiai stb. veszteségeken túl a környezet is rendkívüli mértékben szenved. Olvasóink 79 százaléka igennel reagált a kérdésre, bizony a többség tart attól, hogy saját bőrén is megtapasztalja a harcok okozta káros negatív környezeti hatásokat. Zsigmond Éva szarkasztikusan jegyezte meg, hogy miközben falevelet nem lehet égetni, a rakéták kilövését senki nem bünteti. „Mi változik, ha valaki tart vagy nem tart a hatásától? Tudja valaki bárhogyan is befolyásolni?” – írta bosszúsan Motrinec László.
Ma még maguk a környezetvédők sem tudják megjósolni, hány évre lesz szükség a környezet helyreállítására a háború után. A többség egyelőre csak konstatálja a háború folytatásával egyre növekvő károkat. Idén májusig hivatalosan 2291 környezet elleni bűncselekményt rögzítettek Ukrajnában. A veszteségek 441 milliárd hrivnyát tesznek ki.
Ebből 901 milliárd a rakétákból, más lőszerekből származó szemét, 12 milliárd talajszennyezésből, 994 milliárd légszennyezésből – olajtermékek égéséből, erdőtüzek, ipari vállalkozások, kritikus infrastrukturális létesítmények kiégéséből eredő kár.
Az orosz megszállók ipari és energetikai létesítmények, lakóépületek elleni támadása jelentősen szennyezte a Fekete- és Azovi-tengert. A Zaporizzsjai Atomerőmű ágyúzása általi katasztrófával fenyegetik nem csak Ukrajnát, hanem egész Európát is. Például a Kahovkai Erőmű gátjának felrobbantását követően hirtelen csökkent a Fekete-tenger vizének sótartalma. Amint arról a gátrobbantás következményeinek felszámolásával foglalkozó ukrán törzskar beszámolt, nemcsak a sótartalom csökkent közel harmadával, hanem egyéb összetevőkben is komoly változások mentek végbe. A tengervíz vastartalma például helyenként a normális érték kilencszeresére, a víz algásodása másfélszeresére nőtt.
A szakemberek szerint a háború következményeként kibocsátott üvegházhatást fokozó gázok legalább 33 millió tonna CO2-vel egyenértékűek. Rettenetes veszélyt jelent a naponta előforduló pusztítás számos mellékterméke – a több ezer tonna beton, tégla, fém-, műanyag és üveg, homlokzati törmelék és ásványgyapot, hőszigetelő hab, a belső dekorációs anyagok, az egészségügyi és műszaki eszközök, háztartási cikkek, fa, tetőfedő anyagok égése. Több tucat város és falu pusztult el teljesen, aminek hosszú távú következményeit azért nehéz felmérni, mert nincs összehasonlítási alap.
Nyolcvan vagy száz éve még szinte minden épület természetes anyagokból épült, míg mostanság az építőipar többnyire mesterséges termékeket használ.
Emellett a lerombolt házakban háztartási gépek, hűtőszekrények, klímaberendezések, televíziók stb. voltak. Az ezekből származó ártalmas anyagok is bekerültek a környezetünkbe.
Tetyana Timocsko, az országos Környezetvédelmi Liga állami környezetvédelmi szervezet vezetője, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrások miniszterének tanácsadója egy minapi interjúban kifejtette, ijesztő, hogy az ipari létesítmények és az infrastruktúra ágyúzása tüzekhez vezet, amelyek további levegő-, talaj- és vízszennyezést okoznak.
–A tüzérségi lövedékek felrobbantásakor számos kémiai vegyület (szén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, formaldehid, ciánsav gőzei, nitrogén) képződik. A vízek cink-, réz-, króm-, ólom-, kadmium- és egyéb mérgező anyag tartalma sokszorosára nő. Tudni kell, hogy a dioxinok már kis koncentrációban is károsítják a szervezet immunrendszerét. Nagyobb koncentrációban mutációkat, fejlődési zavarokat okoznak, negatívan befolyásolják a populáció, az állat- és növényvilág génállományát. Vagy ott van a benzapirén, amely a kőolajtermékek alacsony hőmérsékletű égési folyamatai során keletkezik és erős rákkeltő anyag. Mindezek a szennyező anyagok kétségtelenül további előre nem látható következményekkel járó biogeokémiai változásokat okoznak.
Az erdők és rezervátumok tönkretétele miatt a Vöröskönyvben felsorolt sok állat- és növényfaj is veszélyben van.
Eddig több mint hárommillió hektár erdő tűnt el Ukrajnában, ezáltal az ott élő állatok, madarak, különféle rovarok is elpusztulnak.
Az ökológiai rendszerünket ért csapás évtizedekig érezteti majd a hatását.
Még hosszú oldalakat lehetne megtölteni a tengerbe került olajszennyezés miatt élőhelyüket vesztett delfinekkel, a tájékozódó képességüket vesztett egyéb tengeri állatokkal, a kétmillió hektárnyi tűzzel, az elpusztított szennyvíztisztító létesítmények révén szennyezett talajjal és talajvízzel, az elaknásított mezőgazdasági területekkel… A hozzáértők egyöntetű véleménye szerint minél tovább tart a háború, annál több új technogén veszély és kockázat fog leselkedni ránk, sajnos.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
A Velencei Bizottság véleményezte az új ukrán kisebbségi törvényt
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
