Magyarország továbbra sem hagyja jóvá az Európai békekeret következő 500 millió eurós részletének folyósítását az újabb ukrajnai fegyverszállítások finanszírozására, amíg Kijev le nem veszi a nemzetközi jogszabályokat semmilyen módon nem megsértő OTP-t a háború nemzetközi szponzorainak listájáról – jelentette ki az MTI beszámolója szerint Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban az európai uniós külügyi tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján. A magyar tárcavezető a Velencei Bizottság által az ukrán kisebbségi törvényről alkotott közelmúltbeli ajánlásait is kommentálta.
Szijjártó közölte, hogy a tagállamok megállapodtak az Európai békekeret forrásainak 3,5 milliárd eurós megemeléséről, amihez azonban a magyar kormány csak azután adta a hozzájárulását, hogy jogi garanciát kapott ezen pénzügyi alap „globális természetének” megőrzésére. Leszögezte: ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni és az afrikai országoknak is támogatásokat fog nyújtani a blokk ebből a megemelt összegből annak érdekében, hogy ezen térségekben fenn lehessen tartani a stabilitást, s ezáltal megelőzhetők legyenek a biztonsági fenyegetést jelentő újabb migrációs hullámok.
Ahhoz Magyarország nem járult hozzá, hogy az Európai Unió az Európai békekeret megnövelt összegéből újabb ukrajnai fegyverszállításokat finanszírozzon, hiszen korábban világossá tettük, hogy csak abban az esetben vagyunk hajlandóak a blokkolást feloldani, ha az ukrán hatóságok véget vetnek annak a nevetséges, hazug állapotnak, amelynek nyomán az OTP-t, mint a legnagyobb magyar bankot a háború nemzetközi szponzorainak listájára tették – figyelmeztetett, majd hozzátette: ha nekik ennyire fontos ennek az újabb 500 millió eurónak a kifizetése a fegyverszállításokra, akkor legalább annyit tegyenek, hogy érjék el az ukránoknál, hogy az OTP-t vegyék le erről a listáról. Korábban görög cégeket a kijevi kormány már levett a listáról, miután Athén is tiltakozott.
A miniszter hangsúlyozta: az ukrán hatóságok „könnyen túl lehetnének ezen a helyzeten, egy perc alatt levehetnék az OTP-t erről a listáról, ha akarnák, de úgy látszik, hogy az akarat egyelőre nincsen meg”.
Szijjártó Péter miniszter ezt követően érintette a Velencei Bizottság friss jelentését, amelyben világosan kimondták, hogy Ukrajna nem tartja tiszteletben a kötelezettségeit a nemzeti közösségek jogai terén. – A helyzet az az, hogy Ukrajnában gyakorlatilag 2015 óta folyamatosan építik le a nemzeti közösségek, a nemzeti kisebbségek jogait – mondta. Majd propagandának nevezte az ukrán hatóságok döntését, amely szerint elhalasztják a kisebbségi oktatási intézmények eddigi működésének felszámolását, ugyanis ez – mint hangsúlyozta – semmilyen mértékben nem jelent megoldást a magyar iskolák számára. A magyar diplomácia irányítója kijelentette:
– Ha mindez így marad, és továbbra sem állítja helyre Ukrajna a magyar nemzeti közösség jogait Kárpátalján, akkor tényszerűen nem lesznek készek a csatlakozási tárgyalások megkezdésére az Európai Unióval, ezért természetesen mi sem tudjuk adni majd a támogatásunkat.
Tehát elvárjuk, hogy Ukrajna feleljen meg azoknak az európai uniós szabályoknak, kötelezettségeknek és elvárásoknak, amelyeket nemzetközi szerződések rögzítenek, és amelyek arra vonatkoznak, hogy a nemzeti közösségek jogait miként kell garantálni – fűzte hozzá.
A magyar külügyminiszter kitért arra is, hogy Ukrajnában rengetegen esnek áldozatául a háborúnak, egyre súlyosabb természeti katasztrófák lehetősége merül fel, ráadásul egyre nyíltabban beszélnek nukleáris balesetek veszélyéről is. Mindezek a tények azt bizonyítják, hogy nincsen harctéri megoldása ennek a háborúnak – fogalmazta meg a magyar kormány tagja sokadjára is a véleményét.
Háromgyermekes munkácsi katona családját részesítette támogatásban a magyar kormány
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.