A kertészek jól tudják, hogy a csigák és más kártevők sok bosszúságot okozhatnak a földeken. Mindenki kertjében „gazdálkodnak”, csak az nem mindegy, hogy mennyien vannak. Néhány példány aligha árthat a gondosan ápolt veteményesben, ám több ezer vagy milliónyi kártevő már komoly pusztítást végezhet. Valljuk be, rengeteg gond van velük, s nagyon elszomorító amikor óvjuk és védjük a növényeinket, a kártevők pedig letarolják azokat.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy olvasóink tudnak-e hatékonyan védekezni a kerti kártevők ellen. Reakciógombos válaszadóink 61 százaléka tudatos az ellenük vívott harcban, ám a fennmaradó 39 százalék tehetetlen a veteményesét támadó bogarak és állatok ellen.
Számos szakértői véleményt találunk az interneten és a szakirodalomban azzal kapcsolatban, hogyan védekezhetünk a kártevők ellen. A legtöbben azt állítják, a nyári hónapokban érdemes lehetőleg reggel öntözni, mert ekkor kel fel a nap, és a növények azonnal felszívják a vizet. Így a levelek és a talajfelszín hosszabb ideig marad száraz, elriasztva a kártevőket, például a csigákat. Minél nedvesebb a környezet, annál kevesebb nyálkahártyát kell kiválasztania a csigának, ezért szívesen mennek ki a szabadba eső után, vagy az öntözést követően.
Kovács Árpád, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnökségi tagja, az ungi régió falugazdásza lapunk megkeresésére elmondta, kártevők mindig is voltak, hiszen áttelelnek a levelek alatt, a hasadékokban.
– Nem különösebben érzékenyek az időjárásra, ha hidegebb van, akkor mélyebbre húzódnak a földbe. Legyen bármilyen zimankós a tél, akkor is átvészelik azt. Ezt megelőzni nem igazán lehet, permetezhetünk előre, de nem érdemes, hiszen talán meg sem jelenik a betegség vagy a kártevő. Akkor pedig feleslegesen fektettük bele a pénzt és a vegyszer is indokolatlanul kerül a növénybe. Kizárólag akkor kell növényvédő szereket használni, amikor már szembesültünk a problémával. Inkább ügyeljünk arra, hogy az ültetvény elegendő tápanyaghoz jusson, ennek érdekében trágyázhatunk is. Így a növény erősebb lesz, jobb védekezőképesség alakul ki a kártevőkkel és a betegségekkel szemben – fogalmazott a falugazdász.
Kovács Árpád elmondta, a csiga a nyirkos időt kedveli és ennek hatására bújtak most elő.
– Ellenük a Super-D kék granula formátumú csigaölő szer nyújt védelmet. Ahol tömegesen megjelennek a kártevők, oda kell letenni. A csiga ezt megeszi, és elpusztul tőle. Másik nagyon hatásos módszer az indiai futókacsákkal történő védekezés. Azok ugyanis összeszedik a csigákat, s mindezt úgy, hogy nem károsítják a veteményest, csakis a puhatestűekre fókuszálnak – magyarázta.
Véleménye szerint a kolorádóbogár elleni védekezés már csak akkor ajánlott, amikor kikelnek a kis bogarak a tojásból. Ezekkel szemben az Actara és a Coregen 20 SC szer a leghatékonyabb, továbbá a Karate és a Decis rovarölő permetezőszerek, utóbbiakra azonban már kevésbé érzékenyek.
– Nyirkos időjárás esetén a kártevők mellett elterjedtek a különféle gombabetegségek is, melyek a krumplit, a paradicsomot és a paszulyt támadják. Erre a Ridomil Gold és a Dithane M45 növényvédőszereket ajánlanám. Termés- betakarítás előtt ajánlatos nem felszívódó, hanem kontakt szereket használni, melyek könnyen lemoshatók, ugyanis nem szívja magába a növény. Egyébként minden egyes növényvédőszeren feltüntetik, hogy mennyi az élelmezésegészségügyi várakozási idő. Egyesek esetében három nap, máshol hét nap is lehet. A gyümölcsök tekintetében a szilvadarázs, a cseresznyelégy, a levéltetvek és a tripszek támadása a jellemző. Ezek ellen a Karate, a Mospilan és a Decis szereket ajánlanám – fejtette ki Kovács Árpád.
Sokan más módszerekben hisznek. Barta Krisztina például a sörcsapdára esküszik.
– Nem foglalkozunk nagy földműveléssel, csak a saját kis kertünket gondozzuk. A sörcsapda hatékonyságáról Magyarországon hallottam, ott is használtam először. Később itthon is kipróbáltam, és bevált. A csigák ellen különösen hatásos. Mélyebb edénybe sört töltök, majd egy üreget ások és belehelyezem. Az éjszaka folyamán sok kártevőt befog, maguktól belemásznak, kijutni azonban nem tudnak – fejtette ki Krisztina. Mint mondta, nem híve a növényvédő szereknek, ám ha muszáj, akkor alkalmazza.
A kérdésünk alatti kommentszekcióban M. László is kifejtette véleményét. Mint írta, szerinte jelenleg a vetőmagokat árusító helyeken, valamint az állatpatikában vásárolható kék színű drazsé a leghatásosabb a kártevők ellen. Az általa kipróbált módszer megfizethető, véleménye szerint az összes többi nagyon fárasztó. Felhívta azonban a figyelmet a háziállatok védelmére, ugyanis ez a „megoldás” veszélyeket is rejthet, hiszen a kedvencek megehetik a kártevőknek szánt szereket.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
A Velencei Bizottság véleményezte az új ukrán kisebbségi törvényt
Segítse Ön is a Kárpáti Igaz Szó munkáját!
Folyamatosan frissülő háborús hírfolyamunkat ITT találja.
