Mint ismeretes, második éve számítógépes, több tantárgyat magába foglaló vizsgát írnak az érettségizők a korábbi, külső független tesztelés (ZNO) helyett. A nemzeti multiteszt (NMT) háromhetes időszaka június 23-án zárult, és nagyjából 281 ezer végzős jelentkezett rá (közel 258 ezren Ukrajnában, több mint 23 ezren külföldön vizsgáztak). Kárpátalján több mint 8000 végzőst tartanak számon. Magyar pedagógusokat kérdeztünk arról, milyen volt az idei érettségi.
Simon Rita
A multidiszciplináris teszt 3 feladatblokkból áll. Kettő (az ukrán nyelv és a matematika) kötelező, a harmadik szabadon választható. A jelentkezési adatok szerint a szabadon választható tantárgyak közül az Ukrajna történelme a legnépszerűbb. A vizsga egy nap alatt zajlik le. A teszt kitöltésére 180 percet adnak, a résztvevők önállóan osztják be az idejüket.
Az idén kibővítették az Ukrajna történelme tantárgy feladatait, a kérdések most már egészen a 16. század második feléig nyúlnak vissza az időben. Erdődy Éva ezzel kapcsolatban elmondta, a kérdések többsége ennek ellenére most is inkább a 20. századból merített. A Beregszászi Kossuth Lajos Líceum harmincéves tapasztalattal rendelkező történelemtanára hozzátette, a multitesztre való felkészülés dupla munkát jelent nekik.
– Második éve nincs már fordítás az érettségin, ezért két nyelven megy a felkészítés is. Jóval többet kell dolgoznunk a diákokkal – magyarázta Erdődy Éva. – Kénytelenek vagyunk legalább a szakszavakat megtanulni, mert anélkül semmire sem mennének.
Mivel erre a tanóra keretében nincs idő, órák után igyekeztünk még pluszfoglalkozásokat tartani.
A diákok önállóan is készültek, én pedig bármikor a rendelkezésükre álltam a szabadidőmben is. Minden évben nehéznek bizonyul a forráselemzés, illetve az épületek, történelmi alakok felismerése sem könnyű. Az intézményünkből heten választották az Ukrajna történelmét, sokan inkább az angol nyelv mellett döntöttek. Büszke vagyok rájuk, mert jó pontszámokkal teljesítették a vizsgát. Bízom benne, hogy idővel visszatérünk a megszokott külső független teszteléshez, már csak azért is, mert a fiataloknak nehéz átkapcsolniuk egyik tantárgyról a másikra. Sokan elfáradnak például a matekfeladatok megoldása közben, és már nincs energiájuk gondolkodni a történelmen.
A matematika résszel kapcsolatban a Péterfalvai Református Líceum oktatója megjegyezte, a teszt nem lenne bonyolult, ha lenne hozzá fordítás.
– Az idén annyi nehezítés történt, hogy már emelt szintű feladatok is szerepeltek a blokkban – közölte Fóris Sándor. – De ez még nem is lenne akkora probléma, inkább az a baj, hogy a mértani feladatok hosszú ukrán nyelvű szövegeit nem tudják megfelelően értelmezni a diákok. Sokan megijednek ettől, és inkább kihagyják az egész feladatot. Szerintem legalább 200 szakkifejezést kellene ismerniük a végzősöknek ahhoz, hogy pontosan megértsék a szöveges leírást. Erre jó lenne összeállítani valamiféle gyűjteményt. Az időszűke is stresszeli a diákokat, hiszen egy-egy feladat megoldására nem elég csupán 1-2 perc. Ezt leszámítva azonban teljesíthető a matekblokk, a mi diákjaink sem panaszkodtak. Huszonhat végzősünk van, közülük sokan inkább az idegen nyelvet jelölték meg harmadik, szabadon választható tantárgynak, mert ahhoz legalább nem kell fordítás, angolul megértik, és ha ezeket a feladatokat teljesítik, akkor emelnek az összpontszámon.
A pedagógus hozzátette, a heti 4 tanóra mellett 1 különórát is beiktattak a hatékony felkészülés érdekében, melyen többnyire a fordítással, ukrán nyelvű feladatok elemzésével foglalkoztak.
Emellett a diákok gyakorolták az interneten is elérhető demóteszteket is, illetve becsatlakoztak az online vizsgafelkészítő foglalkozásokba, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvén is elérhetők voltak a megyében.
A Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus Líceum 15 végzősének szintén pluszfoglalkozásokkal egészítették ki a heti 3 ukrán nyelv és 2 irodalomórát. A feladatok megoldásához a nyelvtan ismeretén túl sokszor a logikus gondolkodás jelentette a kulcsot – magyarázta Szuszik Szergej.
– Hiába tudják a nyelvtant, egy-egy kérdés becsapós, úgy tűnhet, két megoldás is van, ilyenkor jelent előnyt a logikus gondolkodás – mondta az intézmény ukrán szakos tanára. – A nyelvtanilag helyes, megfelelő ragozású szó bepótolása az egyik legnehezebb feladat a magyar gyerekeknek, emellett mindig fejtörést okoznak az állandósult szókapcsolatok.
Ha meg lenne határozva egy fix mennyiség a frazeológiákból, amit kötelezően meg kell tanulniuk a diákoknak, akkor nem lenne gond.
Azonban mindig előállnak valami új mondással, amelyek lényegét is érteni kell, nem elég csak a szavak jelentését tudni. Csoportbontásban foglalkoztunk a gyerekekkel, igyekeztünk minél több időt szánni a begyakorlásra. Jövőre igyekszem majd más módszereket is bevetni, rengeteg „tippet” lestem el az internetről, amivel hatékonyabbá tehetem a nyelvoktatást. A diákok visszajelzései alapján az is bonyolított a helyzeten, hogy például az összetett mondatok kiválasztásánál nem papíralapú füzetben dolgoztak, amiben aláhúzhatták volna a mondatrészeket, a számítógép előtt összezavarodtak. Erre is kitaláltam egy módszert, de még sok ilyen kis apróság van, amit ki kell fejleszteni, ha marad ez a számítógépes változat.
Mint ismeretes, az idén úgynevezett „küszöbértéket” is meghatároztak a multiteszt kapcsán, a kérdések legalább 10 százalékára jól kell válaszolni ahhoz, hogy az illető átmenjen a teszten. Ez a minimum matematikából legalább 4 pontot jelentett, Ukrajna történelméből 6-ot, ukrán nyelvből 5-öt. Fontos megemlíteni, hogy azok, akik valamilyen nyomós ok miatt nem tudtak részt venni a fő vizsgaidőszak időpontjain, július 11. és 24. között pótvizsgázhatnak.
