A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága régiónk egyik legpatinásabb, legsikeresebb alkotó közössége. Tagjainak tevékenysége meghatározója a kárpátaljai magyar kulturális, művészeti életnek. Nemrég indult sorozatunkban a közösség egy-egy tagjának munkásságából villantunk fel részleteket. Ezúttal a munkácsi Micska Zoltán (1949-2017) következik.
„A művészetünk elixír, fegyver a jövő szolgálatában. Magam is szeretném segíteni, hogy a béke ne legyen átmeneti időszak, valamint, éhező milliók a Földön ne szégyenítsenek. Jó volna megérnem, hogy boldogulásunk útja ne mások hátán vezessen, s megértetni végre, hogy az összefogott kezek még többre is képesek.” – vallotta Micska Zoltán festőművész ars poeticájában.
A tősgyökeres munkácsi művész, az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja, Boksay- és Erdélyi-díjas, Ukrajna érdemes képzőművésze hatvanhét éves korában távozott az élők sorából. 2011-ben Munkács díszpolgárává választották. 2017-ben, halála után pár hónappal pedig emléktáblát avattak a festő tiszteletére szülővárosában.
Lánya, Júlia egy korábbi interjúban így mesélt apjáról a KISZó-nak:
– Édesapám sok mindent kipróbált. Sok olajfestménye, tempera-, akrilműve és grafikája van. Néhányat a szülővárosának szentelt, a környék nevezetességeit örökítette meg. Számára az volt a legfontosabb, hogy az emberek rögtön tudják, vásznain Kárpátalját ábrázolja. Szenvedélyesen kereste a régi épületeket, mert biztos volt benne, hogy azok pár éven belül már nem lesznek. Sokat alkotott a szabad ég alatt, a plein air munkákat nagyon szerette. A hegyvidéki házak belsejét kiválóan át tudta adni annak minden jellegzetességével együtt.
Micska Zoltán festőművész az európai festészet színvilágát, technikai jellegzetességeit – mely nagyban különbözött a Szovjetunióban akkor elterjedt felfogással – olyan alkotók pártfogása alatt sajátította el, mint Koczka András, Kontratovics Ernő, Mikita Volodimir és Jurij Herc, akik Erdélyi Béla, Boksay József, valamint Révész Imre hagyatékát közvetítették, azt a szemléletmódot, mely a legnagyobb európai mesterekig vezethető vissza. Tagja lett a Kárpátaljai Képzőművészeti Szövetségnek is.
1991-ben részt vett a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságának alapításában, és bekerült az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagjai közé. 1992-97 között a Kárpátaljai Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség vezetőjeként tevékenykedett. Kezdeményezésére 1995-ben jött létre Munkács képzőművészeti galériája, mely a helyi művészeknek nyújtott bemutatkozási lehetőséget. Igazgatóként 2005-ig szervezte a képtár kulturális programjait.