Kazettás bombákat kap Kijev az Egyesült Államoktól. A nemzetközi szerződésekben betiltott tölteteket az Oroszországgal háborúban álló ukrán fél a legújabb, 800 millió dolláros segélycsomag részeként kapja.
Interjút adott a CNN-nek Joe Biden amerikai elnök, amelyben arról beszélt, hogy az USA fogytán van a 155 mm-es lőszereknek, ezért „átmenetileg” Amerika kazettás bombákat küld Ukrajnának.
Ez a lőszerek háborúja, az ukránok lassan kifogynak belőle, és mi is fogytán vagyunk − fogalmazott Biden. Mint mondta: „Megfogadtam a védelmi minisztérium ajánlását, és amíg nem töltjük fel raktárainkat 155-ös lőszerekkel, addig kazettás bombákat küldünk Ukrajnának”.
Még csak az USA és Ukrajna szövetségesei közül sem mindenki nézi jó szemmel, hogy az Egyesült Államok beleegyezett abba, hogy kazettás bombákat adjon Ukrajnának, ami része az országnak nyújtott 800 millió dolláros segélycsomagnak. A világ nagy része, beleértve Amerika számos NATO-szövetségesét is, úgy véli, hogy a kazettás lőszerek elfogadhatatlan kockázatot jelentenek a civil lakosság életére nézve. Egy közös egyezményben tiltották meg a használatukat, mert nemcsak a kilövésük során halhat meg rengeteg civil, hanem még azt követően is sokáig életveszélyesek maradnak, aknamezővé változtatják a területet, ahol földet érnek.
Az ENSZ mellett Németországban, Nagy-Britanniában, Ausztriában és Kanadában is ellenérzésekkel fogadták a washingtoni bejelentést. Kína szerint ez a lépés csak a háború eszkalációját fogja elősegíteni.
Robert Kennedy Jr., a demokraták egyik elnökjelöltje a Twitteren osztotta ki ellenfelét, kiemelve, hogy tavaly Jon Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára még háborús bűnnek nevezte a kazettás bombák bevetését, most az elnök mégis küld Ukrajnának szánja. A Fehér Ház illetékesei megvédték a döntést, mondván, hogy meg akarnak győződni arról, hogy Ukrajna nem marad „védtelen”.
A 2008-as Dublini nyilatkozatban 135 állam írta alá a kazettás bombák betiltására vonatkozó kezdeményezést. Az aláírók között viszont nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína sem.
A vilniusi NATO-csúcs elé: közeleg az igazság pillanata?│KISZó-háttér
