Ön szerint nőtt a korrupció Ukrajnában a háború kitörése óta? – tettük fel a kérdést legutóbbi online közvélemény-kutatásunk során. A nem reprezentatív felmérésben a válaszadók 89 százaléka igennel válaszolt, míg a többiek optimisták.
Varga Brigitta
Szanyi Zoltán szerint Ukrajna a háború kitörése óta nem lett korruptabb, mivel a háború előtti szintet elég nehéz lenne túlszárnyalnia. Számos olvasónk bosszúsan jegyezte meg a Facebook-oldalunkon közzétett bejegyzés alatt, hogy a kérdésünk haszontalan, mivel szerintük a korrupció növekedése teljesen egyértelmű.
Szentes László szarkasztikusan jegyezte meg, hogy amióta a Szovjetunió összeomlott, s szabaddá vált Ukrajna, másból sem áll az állam és a gazdasági apparátus, csakis korrupcióból.
Olvasónk abból a szempontból jól látja a helyzetet, hogy az oligarchikus viszonyok kialakulása a Szovjetunió 1991-es felbomlásában gyökerezik. Miután a csőd szélére sodródott állami vállalatokat privatizálták, a gazdaság kulcsfontosságú ágazataira befolyásos üzletemberek telepedtek, így például az energiaszektorra és a bányászatra. A politikai elit befolyásolásával mesterségesen alacsonyan tartották az energiaárakat, így jelentős profitra tudtak szert tenni.
Az ukrajnai korrupció hallatán ma már senki sem lepődik meg, hiszen az elmúlt években számos olyan jelentés született, amelyek szerint rendkívül mélyen gyökerező korrupció hatja át Ukrajna mindenkori vezetését és üzleti szféráját.
A Transparency International (TI) Korrupció Érzékelési Indexe (CPI) 180 országot rangsorol évről évre korrupciós kitettség alapján. Az index a közszektor korrupcióját méri, a gazdaság, a társadalom, illetve az állami intézményrendszerek véve górcső alá. Az országokat 0-100 közötti ponttal rangsorolják, a magasabb pontszám jobb eredményt jelent, tehát azokban az országokban a legalacsonyabb a korrupció, amelyek a legtöbb pontot kapják.
A szervezet idén 27. alkalommal készítette el Korrupció Érzékelési Indexét, amelyből kiderült, hogy Ukrajnának nem túl dicsőséges helyet sikerült szereznie, bár tény, hogy a tavalyi összegzéshez viszonítva sikerült előre lépnie a ranglétrán.
Az ukránoknak idén 33 pontot sikerült elérnie. Ez a 116. helyhez volt elegendő hat másik országhoz hasonlóan: Algéria, Angola, El Salvador, Mongólia, a Fülöp-szigetek, valamint Zambia is ennyi pontot szerzett. A világranglistán a legjobb helyezést Dánia (90 pont), Finnország (87 pont), Új-Zéland (87 pont) és Norvégia (84 pont) érte el. A legkorruptabb országok közzé Szomália (12 pont), Szíria és Dél-Szudán (13 pont), valamint Venezuela (14 pont) tartozik.
Így hát az Oroszország által indított háború mellett Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek a korrupció ellen is fel kell vennie a harcot.
A háború első évében az ukrán gazdaság termelése több mint 30 százalékkal csökkent, az ország finanszírozása pedig nagymértékben függ a nyugati támogatóktól, köztük a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Uniótól, melyek már többször is nagyobb átláthatóságot kértek az ukrán kormánytól.
A nyugati szövetségesek kitartó támogatását ugyanis elbizonytalanította az a közelmúltban kitört korrupciós botrány, amely egészen az ukrán felső vezetésig ér. A kabinet számos fontos tisztviselőt állított elő, akik összefüggésbe hozhatók azokkal a vádakkal, melyek többek között az ukrán hadseregnek szánt élelmiszer túlárazott beszerzéséről szólnak.
A botrány kirobbanása után Zelenszkij videóbeszédében leszögezte: véget értek azok az idők, amikor politikusok „egész életükben bársonyszékekben ülnek”, és szigorú intézkedéseket lengetett be a korrupció felszámolására, melyek, ígérete szerint, a közeljövőben napvilágot látnak. Első lépésként megtiltotta a kormányzati tisztségviselőknek, hogy magánügyben külföldre utazzanak, kizárólag hivatalos út esetén hagyhatják el Ukrajnát.
A korrupció visszaszorítását célzó folyamatokról elmondható, hogy a háború kirobbanása óta meglepően gyorsan haladnak.
A tavaly nyáron kinevezett főügyész, Olekszandr Klimenko érkezése új lendületet adott a korrupció elleni harcnak: több vesztegetési ügyet is felgöngyölítettek, magas rangú tisztviselők kerültek bíróság elé vagy előzetes letartóztatásba.
Ezen felül több erre szakosodott hatóságot is létrehoztak, hogy leszámoljanak a rendszer kihasználóival, miközben teljes ágazatokat alakítottak át, például az energetikát, a pénzügyeket és az egészségügyet. Öt olyan stratégiai fontosságú céget is államosítottak, melyek korábban oligarchák kezében voltak. Köztük az ország vezető olajtermelő vállalatát, az Ukrnaftát és legnagyobb finomítóját, az Ukrtatnaftát, melyek azelőtt Kolomojszkij a tulajdonában voltak.
Zelenszkij korrupcióellenes intézkedései közé sorolják továbbá, hogy eltörölte a politikai mentelmi jogot, amely sokáig óvta a korrupt képviselőket a felelősségre vonástól és bevezette a Gyiia mobilalkalmazást, amellyel a polgárok a bürokráciát megkerülve, könnyen tudják intézni az ügyeiket, így például vállalkozást bejegyezni vagy épp jogosítványt megújítani.
Nemrég pedig olyan információ látott napvilágot, miszerint Ukrajnában teljesen elhagynák a készpénz használatát is. Rosztiszlav Surma, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője elmondta, a döntés oka, hogy az ukránok kevés adót fizetnek be, valamint ezzel is csökkenteni akarják a korrupció mértékét, ugyanis a kenőpénzek mintegy 99 százalékát készpénzben fizetik ki.
Ukrajna jó úton jár, hogy az oligarchák által uralt államból modern, korrekt politikai-gazdasági rendszerrel rendelkező országot formáljon. Amennyiben Kijev a háború után is támogatásra számít az újjáépítéshez, akkor a katonai konfliktus kimenetelétől függetlenül, békeidőben is tartania kell majd ezt a lendületet.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
A Velencei Bizottság véleményezte az új ukrán kisebbségi törvényt
