Július 1-jétől az ukrán kormány a költségvetés feltöltése érdekében visszaállította az üzemanyag jövedéki adóját és az általános forgalmi adó mértékét. Mint ismert, a parlament 2022 márciusában a hadiállapotra való tekintettel módosította a vállalkozók adózási kötelezettségeit. Az ideiglenesnek szánt kedvezmény értelmében az üzemanyag jövedéki adóját eltörölték, a termék eladása után fizetendő általános forgalmi adó pedig 20 százalékról 7 százalékra csökkent. Ezzel szerették volna elejét venni az üzemanyag további drágulásának, hiszen a háború kitörését követően annak ára elérte az 55-58 hrivnyát. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövedéki adó visszaállítása jelentős árugrást eredményezhet, és nem csak az üzemanyagok esetében.
Bujdosó Ivett
A Kárpáti Igaz Szó Facebook-oldalán feltett kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, olvasóink tartanak-e attól, hogy az üzemanyag árának emelése felgyorsítja az inflációt az országban. Válaszadóink szinte egyöntetűen (egy-két kivétellel) úgy vélik, nem lesz köszönet a jövedéki és az általános forgalmi adó mértékének visszaállításából.
Mint ismert, idén tavasszal a háború ellenére az üzemanyagárak csökkenése volt megfigyelhető Ukrajnában, ami tükrözte a globális trendet.
Július 1-jétől azonban az ukrán parlament visszaállította az üzemanyag jövedéki és általános forgalmi adójának háború előtti mértékét.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a döntés számos negatív következménnyel járhat, és valószínűleg nem hozza meg a kívánt eredményt: az állami költségvetés feltöltését. Éppen ellenkezőleg, ennek inkább negatív következményei lesznek a gazdaságra nézve. Először is a benzinkúton emelkednek az árak, ami magával hozza más termékek és szolgáltatások drágulását.
Danilo Hetmancev, a parlament pénzügyi bizottságának elnöke szerint az üzemanyagok általános forgalmi adójának 7 százalékra történő csökkentése nem volt képes egészen „kifehéríteni” az üzemanyag-piacot. Ez azonban nincs teljesen így.
„Már a háború előtt is a 20 százalékos ÁFA volt a fő adónem, amely körül a legtöbb visszaélés történt. Ez az összeg volt a legnagyobb bevétel az állam számára” – mondta Szerhij Kujun, az A-95 tanácsadó csoport igazgatója.
Emellett több alkalommal is kiderült, hogy egyes benzinkutakon bizonylat kiadása nélkül tankolták az autókat, esetleg hamisították a számlákat. A pénztárgépekkel is előfordultak csalások, emiatt az állam nem tudta hatékonyan lebonyolítani a „pénzbeszedést”. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az adó 7 százalékra való csökkentése miatt az utóbbi időszakban nem volt indokolt kibújni annak befizetése alól, így a legtöbb vállalkozás szabálykövetővé vált. Ezáltal az ukrán üzemanyagpiac átláthatóbbá vált.
Idővel azonban nemcsak az autósok, hanem minden polgár érezni fogja a drágulást, az üzemanyag ugyanis szinte minden termék és szolgáltatás költségének jelentős részét képezi. Különösen igaz ez az élelmiszeriparra, a kommunális szolgáltatásokra, illetve a tömegközlekedésre.
Ám mindenekelőtt e döntés negatív hatásait leginkább a betakarítás szakaszába lépő mezőgazdasági ágazat sínyli meg. A gazdáknak nagy mennyiségű üzemanyagra lesz szükségük. Mindez oda vezet, hogy az ukrán agrárszektort további veszteségek érik, ami minden bizonnyal befolyásolja majd az élelmiszerek árát. Emellett minden olyan termék és szolgáltatás drágulni fog, amelynek előállítása üzemanyag felhasználását is igényli.
„Az állami költségvetés legjobb esetben is 20-30 százalékát kapja meg annak, amit tervez. Rosszul kezelik az általános forgalmi adó kérdését.
Ezzel a költségvetést biztosan nem töltik fel, azonban sok gondot okoznak a benzinkút-tulajdonosoknak” – magyarázta Dmitro Leuskin, a Prime kúthálózat alapítója. Véleménye szerint az üzemanyagpiac szereplői csak szenvedni fognak a hatóságok folyamatos razziáitól, pedig a jelenlegi adózási rendszerben szinte egyik üzletember sem érdekelt a csalásban.
Előző heti KISZó-kérdésünk:
A Velencei Bizottság véleményezte az új ukrán kisebbségi törvényt
